A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)

szinte lehetetlenné tesznek bármilyen következtetést arra vonatkozóan, hogy festhetett egy háztartás két-három századdal ezelőtt. 1964-ben ebbe a kis skanzenba még 10 létesítmény került, köztük egy kétszáz éves kaptár, meg egy egészen uj, mindössze hatvan éves malom. A háztartást bemutató terület körül kertet létesítettek, az épületeket meg utakkal kötötték össze. Ez az ésszerűen kialakított, szép környezetbe helyezett skofja loka-i skanzen ellenállhatatlanul vonzza a látogatókat, úgyhogy éppen ennek a skanzennek köszönve, a skofje' loka-i múzeumnak is annyi a látogatója, mint Jugoszlávia legnagyobb múzeumainak. A sisaki vár mellett is létesült egy skanzen, de főleg vendéglátói pari céllal. Jugoszlávia más vidékein is létesítettek kisebb, népi épitészetet bemutató kiállításokat, gyűjteményeket. Ezeknek múzeumi és idegenforgalmi céljaik vannak. Azonban még nem kezdődtek el a munkálatok a legnagyobb, az egész ország etnikai jellegzetességeit bemutató skanzen kialakításán, amely felépitését Belgrád közelében tervezik. Az ódon városrészek és müemlékjellegü környezetek védelme egyre jelentősebb, tekintélyesebb helyet foglal el a műemlékvédő szervezet tevékenységében. A régi és uj összefüggések egybehangolása a jugoszláv városokban, a városépítési intézmények különös gondját képezi, A nagy jelentőségű történelmi események szintereinek rendezése és bemutatása neme sa k műemlékvédelem kizárólagos feladata, hanem más, hasonló hatáskörű szolgálatokkal együttműködve kötelező a részvétele a feladatok megoldásában. Az a törekvés, hogy az egyes történelmi helyek bemutatásánál lehetőleg eredeti elemeket használjanak fel, különösen sikeresnek minősíthető azoknál a történelmi jelentőségű helyeknél, amelyek a II. világháború eseményeivel kapcsolatosak. Vajdaság Szocialista Autonóm Tartományban a műemlékvédő szervezet 1948-ban alakult meg, mint a Vajdasági Múzeum egyik osztálya. A Tartomány Műemlékvédelmi Intézet 1951-ben létesült. Ennek az intézetnek a tevékenysége átöleli a műemlékvédelem jogi és műszaki oldalát. Szerémség területén 1962től kezdve dolgozik egy községek közötti műemlékvédelmi intézet is. A műemlékvédelmi dokumentáció a Tartományban magában foglalja a szöveg- és képgyűjteményt, műszaki rajzokat és felvételeket. Ennek az alapján most készül Vajdaság műemlékeinek topográfiája, A dokumentáció, az egyes helyiségek szerinti felosztásban felöleli a régészetre, épitészetre, etnológiára, irodalomtörténetre és levéltári anyagra vonatkozó adatokat. A régészeti kulturális örökség megőrzése érdekében, a műemlékvédelmi intézetek régészeti ásatásokat végeznek olyan lelőhelyeken, amelyeket a középitkezés és más körülmények veszélyeztetnek. Ilyen jellegűek azok a feltáró ásatások is, amelyek a Duna-Tisza-Duna csatorna építkezésein, szárazföldi utvonalak létesítésénél, vagy éppen az uj, korszerű lakótelepek kiépítésénél történnek, ha azok régebbi kultúrák lelőhelyei is. A Tartományi Műemlékvédelmi Intézet már három éve régészeti feltáró munkákat végez az uj, az országhatártól Belgrádig vezető autóút területén. Ennek az autőutnak a 125-ik kilométerénél a Duna jobb partján, Kalakaca helységnél, egy hallstadti kultúrához tartozó települést tártak fel, amely már a munka kezdetén érdekes leletekkel kecsegtetett, s három évi ásatás után valóban teljesen váratlan ismeretanyaggal gazdagította tudásunkat. A régészeti kulturális örökség védelmének különösen kényes problémái merültek fel Sremska Mitrovicán, amely az ókori Sirmiumon épült. Az a törekvés, hogy lehetővé váljon a korszerű lakótelep építése, de ugy, hogy az ókori örökség ne károsodjon, arra késztette a Tartományi Műemlékvédelmi Intéze-