A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)

A klasszikus recept szerint a tégla vagy kőfalazat alapos, vizzel történő belocsolása után arra, durva szemcséjű mosott folyamhomok és oltott verem mésznek 3:1 arányú keverékéből kb. 2-3 cm vastagságú réteget hordanak fel és azt nagyjából elsimitják. A réteg szikkadása után, azaz mikor az már ujjal benyomható anélkül, hogy a kézre tapadna, az egész felületet felhorzsolják, hogy ázott képződött kalciumkarbonát hártyát eltávolítsák, mivel az a réteg kapilláris rendszerét lezárná. így a második réteg számára teljes kémiai kötést biztosítanak és lehetővé teszik, hogy az alsó rétegekből a mészviz a felületre szivódjék.Erre az alaprétegre most már finomabb szemcséjű folyamhomokot és oltott veremmeszet 2:1 arányban keverve, kb. 1-1,5 cm vastagságú vakolatréteget húznak, amit ugyancsak elsimítanak. Szikkadása után ezt is felhorzsolják, eltávolítják a kialakult mészhártyáját és fehér márványpor és oltott verem-mész 1:1 arányú keverékéből, kb. 0, 5 cm vastagságú finom vakolatot húznak rá és igen simára simitják. Ugyancsak a kellő szikkadás után erre a felületre festik meg a képet. A festékeket a leülepedett oltott mész felett összegyűlt mészviz (kalciumhidroxid) hozzáadásával teszik képlékennyé, illetőleg higitják a festő tetszése szerint. A képrétegnek ezt a felületét az ecset sortéi horzsolják fel festés közben. Ezzel - a falazattól a képfelületig -, a rétegek kapilláris rendszere működik. A freskófestményt megkötő kalclumkarbonát kristályrétege, a felületre áramló kalciumhidroxidból és a levegő széndioxidtartalmából vegyül. A felfelé dusuló mésztartalom az ellenáram elve szerint szükséges. Ezt a freskóalapot, csak a római kori falképeknél tapasztaltam. A magyarországi középkori falfestményeknél más rétegfelépítésben, a következőket tudtam megfigyelni. Több helyen az első vakolat, az adalékanyaggal megkevert mész-zuzalék, ami a falazatban oltódik. Ez oltődáskor megduzzad és kicsorog a kövek vagy a téglák fugáiból. Ezt a vakolatot simitják a falazatra . Majd az elsimitott ilyen vakolatra és az oltóviztől nedves, átitatott faijzatra vajas állagú verem-meszet kennek fel, kb. 1-2 mm vastagságban. Van eset, hogy előrajzolás nélkül erre festenek. Más helyeken erre kerül az előrajzolás, az úgynevezett szlnőpia, ezután egy vékony vakolatréteg, amire a végső festmény kerül. Afestés ritkán lazuroző. Legtöbbször fedő színekkel festenek, amit előzőleg mészbe kevertek. Ilyen megoldást láttam a csempeszkopácsi románkori templom szentélyében, a feltárás alkalmával. Ezt találtam a vizsolyi templom románkori szentélyének négyzetében, a lábazati részeken-. A feldebrői altemplom szentélyében viszont a falazattal egyidejű vastagabb vakolást még nedves, friss állapotában lemeszelték. Erre a már száraz alapra rajzolta fel a művész vörös okkerrel a figurákat, az úgynevezett szinőpiát. Majd a festményrajz asló szélétől a közepéig terjedő felületet, mintegy centiméternyi vastagságban mészdus vakolattal bevakolta, és a vörös felrajzolás látható részének kiegészítését, azimagináciő, a képzelet segítségével, a fehér vakolatra "vetítve" megfestette. Ezután bevakolta a képrész felső felét és az előbbi módon kiegészítve, azt is megfestette. így haladt a festéssel a felületeken végig. A barokk freskók - még Maulbertschei is - csak egyrétegüek. Az építési időszakban vakolt és lemeszelt fal- vagy boltozat felületre, amelyen kismélységü lyukak ütögetésével fokozták a kötés lehetőségét, kb. 1-1, 5 cm vastagságú mészdus vakolatot hordanak, körülbelül 4-5 óra alatt megfesthető területre. Ezt, mivel gyorsan szikkad, mindjárt bevonják a vajas állagú oltott verem-mésszel, és ebbe a mészpépbe festik a képrészletet. Amit nem tudtak befesteni, azt itt is, mint az igazi freskónál, rézsüsen levágják, hogy a folytatást könnyebben simíthassák az előző felület széléhez. A festményt itt jobbára oltott mésszel kevert színekkel festik. Hat-nyolc színből álló palettájuk festékeit oltott mésszel, bögrékben keverték és abból festettek. A szinkeverékeket a vakolaton állították elő, variálták tetszésük szerint.