A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)

többféleképpen közelitheti meg a helyreállítás feladatát és ugyanarra az épitményre többféle megoldást Is javasolhat. Mégis többek közt megköveteljük tőle, hogy a mult becses emlékeihez, a műemlékekhez ne a muló épitészeti divat formáival közeledjék. Ezt márazért is meg kell tennünk, mert saját korának Ízlése alól senki sem vonhatja ki magát. Kellő óvatossággal, a műemlékekhez méltó alázattal kell eljárnunk, hogy a helyreállítás ne legyen hivalkodó, hanem a megmaradt régi érvényesülését s égit se elő, azt szolgálja. Feladatunk mindig a konzerválás, a fenntartás, az eredeti érték megőrzése. Mindezt ugy kell elérnünk, hogy a konzerválást szolgáló minden hozzátétel elváljon, megkülönböztethető legyen az eredetitől, ugyanakkor ne kövessen régit utánzó formát, hanem napjaink épitészeti nyelvén szólva alkosson harmonikus egységet a régivel, az eredetivel. A magyarországi műemlékvédelem egy évszázados múltja, a száz év alatt megtett ut állomásai tanítanak bennünket elsősorban a követendő útra. Pécs XI. századi püspöki bazilikáját az 1880-as években a bécsi Friedrich Schmidt még jóformán alapjaiban építette át, alig hagyva benne valami eredetit. Lényegében hasonlóképpen járt el Steindl Imre a kassai (Kosice) dómmal, amelyet - a helyreállítást megelőző ásatásból előkerült alapokon - háromhajősből öthajősra épített át. Valamivel korábban, még az 1860-70-es években állitotta helyre a német Essenwein a lébényi bencés apátság templomát, szerencsére sok tornyainak felső részét alakította át német példák alapján. Hazai példa, a zsámbéki templomrom épségben maradt sisakja hatott a jáki apátság templomának e század eleji helyreállítására, amely a rossz állapotban fennmaradt templomot a régi formák alapján alaposan átépítette. Schulek Frigyes a századfordulót megelőzően ugyancsak alapjaiban építette át a budavári_ nagy boldogasszony plániatempíomot. Századunk elején Möller István nevéhez fűződik az addigi stilustiszta, úgynevezett purista irányzat felszámolása. A zsámbéki templomromot rom jellegében hagyva ugy állitotta helyre, hogy az ott végzett munka elvében és gyakorlati megoldásában egyaránt ma is példaképpen hat. Korunk korszerű műemlékvédelmét az 1930-as években Lux Kálmán nyitotta meg az esztergomi királyi vár és a székesfehérvári királyi bazilika romjainak konzerválásával. Mindkét esetben a megmaradt romok legteljesebb tiszteletbentartásával konzervált és amit kiegészített, az minden részletében hiteles. A konzerválás érdekében végzett hozzáépítést korának épitészeti nyelvén fogalmazta mértéktartó ízléssel, az eredeti részektől eltérő anyagból. Munkássága nyomán alakult ki a mai magyar műemlékvédelem. Az általa nyitott uton haladunk ma is. Műemlékvédő munkánkban nemcsak egyedi emlékeket óvunk a pusztulástól, hanem egész településeket vagy településrészeket is. Közülük kiemelkedő példáink a budai vár és Sopron belvárosa. Mindkét helyen lakóházakat és középületeket állitunk helyre régi vagy uj tartalommal, de minden esetben ugy, hogy a mai élet követelményeinek megfelelő, technikailag korszerű belsőt biztosítsunk a bennük élő ember számára. A mai élet lehetőségeit biztosító uj tartalommal igyekszünk megtölteni fennálló műemlék épületeinknek a lakóházak és a középületek mellett talán legjelentősebb csoportját, a kastélyokat Is. A legtöbb esetben mindhárom épületfajtát változatlan külső megjelenéssel állítjuk helyre. A tervező épitész számára ebben az esetben az uj belső tartalom, a megváltozott funkció megtervezése jelent komoly feladatot. A bemutatott példák közül az első műemlékeink kiemelkedő értéke:a sárospataki várkastély. Külső várfalait romosán hagyva ugy állítottuk helyre, hogy azok a szemlélő számára az egykor volt állapotot Idézhessék fel. Helyreállított főépületében ma nagyforgalmu múzeum működik. A belsejében és