Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Kahovszkij, V. F.: Műemléki környezetek védelme a Csuvas Autonom Szocialista köztársaságban

A szovjet nép nagy jelentőséget tulajdonit a történelmi és épitészeti műemlékek védelmének. Az OSZSZK Minisztertanácsának 1965. június 23-i határozata értelmében létrehoztuk az Önkéntes Műemlékvédelmi Egyesületek, amely fennállásának néhány éve alatt már igazi tömegszervezetté vált. Az egyesület szabályzata többek között a következőket tartalmazza: 1. A lakosság széles tömegeit kell bevonni az aktív műemlékvédelmi munkába, mert történelmi forradalmi műemlékeink harci sikereinket, a munkában, a békés építőmunkában, a kommunizmus építésében elért sikereinket és eredményeinket jelképezik; óvjuk épitészeti emlékeinket, a mult művészetének, kultúrájának értékeit, emlékeit. 2. Az egyesület a helyreállítást, a tudományos ismeretterjesztést és a műemlékvédelem terén kifejtett tevékenységét a megfelelő szervekkel szoros együttműködésben végzi. 3. A műemlékvédelem célkitűzésének, eredményeinek propagálása nagy szerepet játszik a lakosság hazafias nevelésében. A csuvas területi-egyesületnek kb. 70 ezer tagja van. Járási, városi, Községi egyesületek is működnek, a gyárakban és üzembekben pedig, szovhozokban és kolhozokban alapszervezeteket hoztunk létre. Az egyesület 654 műemléket véd, elkészítette azok leltárát is. Hatalmas és sok irányú szervező munkát is folytat. Számos példa bizonyltja, hogy népünk valóban szívügyének tekinti a műemlékek védelmét. Engedjék meg, hogy illusztrálásképpen néhány példát említsek. Batirev városában emlékművet állitottunk a polgárháborúban a fehérgárdisták elleni harcokban elesett Krepkovnak és elvtársainak. Az emlékmüvet és környékét (a parkot) a turunovi 8. sz. ált. iskola és az "Iljics utja" kolhoz tagsága gondozza. Az emlékmű közelében tartják a pioniravatásokat, az ünnepélyes csapatgyűléseket stb. Toburdanovo faluban (Kanasi járás) a német fasiszták elleni harcban elesett községbeli hősök tiszteletére emelt emlékmű áll. Május 9-én minden évben itt ünnepli a falu a Győzelem Napját. Tyurlema községben, a fehérgárdisták elleni harcokban elesett vöröskatonák sirja fölött obeliszket képeztünk ki, amelyet a tyurlemi középiskola tanulói gondoznak. Csuvasiában ma már alig van olyan település, ahol ne állitottak volna szobrot a Nagy Honvédő Háborúban elesett helyi hősök tiszteletére. Az iskolák tanulói a nyomolvaső-mozgalom keretében gyakran látogatják meg ezeket a történelmi heil lyeket, hogy anyagot gyűjtsenek a helyi lakosságtól. Jelszavuk: "Senkit sem felejtünk, semmit sem felejtünk". Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére és a Szovjetunió megalakulásának 50. évfordulója alkalmából megkülönböztetett figyelemmel fordultunk műemlékeinkhez, emlékhelyeinkhez. Köztársaságunkban jelentős számú előadást tartottunk, vitákat rendeztünk, kirándulásokat szerveztünk, amelynek fő célja, a két évforduló kapcsán nyilvánvaló. Köztársaságunkban már hagyomány, hogy minden tavasszal és ősszel népi ünnepélyek alkalmával, Lenin tiszteletére emlékfákat, emlékparkokat ültetnek. Járásaink legtöbbjében van tájmúzeum. A kiállított tárgyak a megváltozott falusi életformáról, gazdasági fejlődésük eredményeiről is vallanak. Több műemlékvédelmi kiadvány és tanulmány, plakát látott napvilágot, pl. : V. D. Dmitrijev: Csebokszári múltja a szocialista forradalom slőtt; M. V. Rumjancev: A lenini politika és a műemlékvédelem; I. Sz. Szergejev: A demokrata pedagógus Uljanov és gyermekei; V. F. Kachovszkij: A Csuvas ASZSZK műemlékei; stb.