Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Dr. Barcza Géza: Az intézményes magyar műemlékvédelem

A tárgyalt időszakban, de különösen 1957-től kezdve olyan politikai légkör alakult ki, amelyben kormányzatunk tudatos műemlékvédelmi tevékenységét a néptömegek megnövekedett érdeklődése is támogatja. Ebben az időszakban kialakult és megszilárdult a műemlékvédelem szervezete, a gyakorlatban érvényesítésre kerültek a helyes műemlékvédelmi elvek, megteremtődtek a tervszeiü műemlékvédelmi tevékenység előfeltételei. 1964-1972 között a magyar műemlékvédelem szervezetében jelentős változások történtek. Ebben az időszakban jelent meg az építésügyről intézkedő 1964. évi III. törvény, valamintannak végrehajtásaként a 30/1964. (Xn. 2.)Korm. sz. rendelet, továbbá a műemlékvédelemről intézkedő 1/1967. (I. 3l.)ÉM.sz. rendelet és az Országos Műemléki Felügyelőség jogkörét meghatározó 38/1965. ÉM. sz. utasítás. Ebben az időszakban került kiadásra az építési engedélyezési eljárásról szóló miniszteri rendelet is. Az uj jogszabályok az előző időszak alapvető jogszabályain --az 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelet, valamint az Országos Építésügyi Szabályzat -- alapultak és a leglényegesebb kérdésekben,mint például a műemlékké nyilvánítás és törlés rendszere, a műemlék ép és változatlan állapotban a tulajdonos által való fenntartásának előírása, a műemléken végzendő munkálatok engedélyhez kötöttsége stb.--lényeges változás nem is következett be. Az építési törvény a műemlékvédelmet építésügyi igazgatásköri tevékenységnek minősíti. Ez nem általános jelenség, ugyanis más országok jogszabályai a műemlékvédelmet kulturális igazgatási tevékenys égnek tekintik. A műemlékvédelem kulturális jellegét senki sem vitetja, -- éppen ez teszi speciálissá e tevékenységet -- mégis helyes annak az építésügyi igazgatás körébe történő helyezése, mivel a város és községrendezés -- mely jellegzetesen építésügyi igazgatási tevékenység -- eleve meghatározója az egyes műemlékek védelmi lehetőségének, ugyanis a védendő épitmények rendezési tervekbe való beillesztése nélkül a műemlékek tényleges védelme nehezen biztosítható. A másik ok, mely a műemlékvédelem építésügyi igazgatási körébe való tartozását indokolja, a műemlékvédelemnek az építési engedélyezési eljárással való kapcsolata. A műemléki épület ugyanis -- mely maga is építési tevékenység terméke -- építési tevékenység során újítható fel, állitható helyre, s igy a védelem legbiztosabb lehetőségét a műemléki hatósági tevékenység építési engedélyezési eljárás keretébe történő beillesztése adja meg. Már az 1949. évi 13. sz. törvényerejű rendelet alapján is az épitési engedélyezés keretén belül valósult meg a műemléki hatósági engedélyezés, azonban a műemléki tevékenység csak az uj rendelkezések alapján nyert építésügyi igazgaA műemlékvédelem irányitása és szervezete Az építésügyi kormányrendelet - - egyezően a már jogszabály alapján kialakult helyzettel - - az építésügyi minisztert jelöli meg a műemlékvédelem irányító, szervező - és ellenőrző szerveként. A műemlékekkel kapcsolatos kultúrpolitikai feladatok ellátását --a műemlékekben rejlő esztétikai és történeti értékek hasznosítása a közművelődési és oktatási munkában, a műemléki propaganda munka szervezése, a műemlékekkel kapcsolatos régészeti feladatok ellátása --a művelődésügyi miniszterre bizza.