Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Borics László: Az elvárosiasodás XX. századi problémái Heves megyében

is, hogy egy sémát nem lehet minden városra ráhúzni. Vannak azonban általános érvényű elvek, amelyek mindenütt egyformán érvényesek: - A városrész újjáélesztésének munkáit intézkedési terv készitése előzi meg. E terv keretén belül el kell végezni az összes vizsgálatokat. Az építményeket kategóriákba sorolni, függően attól, hogy milyen értékűek. - Az építmény további funkcióra javaslat tétel. - Eldöntése annak, hogy lakóépületek is maradnak. A tiszta központ hét végén válik néptelenné, nem követendő példa. Kétségtelen az, hogy a legnehezebb ezen a területen a mai kor lakáskultúrájának a biztositása. Ahhoz, hogy a lakosság kicserélődése megálljon, magasabb igényű lakásokat kell kialakítani, mint az uj város részeken, de mint olyanokat. A keretes beépítésű városrészekben a belső udvarok beépítését kell megszüntetni. A tömbbelsőkben zöld területet kell létrehozni, játszótereket, intim pihenő udvarokat, sarkokat. Az épületek belső kedvező homlokzataira kerülnek a lakószobák ablakai és a kedvezőtlenre a mellékehelyiségeké. Az utcai homlokzat megtartja régből kialakult formáját, stílusjegyeit, hangulatában biztosítja a régi patináját a városnak. A tömbbelső homlokzatok teljes modern formájukban jelennek meg. Az épületek földszintjeit városközpontok esetében lehetőleg a kereskedelem és a vendéglátás szolgálatába kell állítani. Portáljuk forduljon be a tömbbelső felé is. A városra kell készíteni kereskedelem és vendéglátás hálózati tervet, amelyből az adott városrészre eső részt a lakó ház felújításával párhuzamosan kell kialakítani. És igy megteremtődik a feltétele egy korszerű üzlethálózatnak. A tömbbelsőbe való fordulása a kirakatoknak a gyalogos forgalomnak vonz ás át fogja eredményezni, ami az utcai forgalom nagyságát tudja csökkenteni. Az ipar és kereskedelmi raktárak kitelepítése csökkenteni fogja a nem kívánatos közúti forgalmat. Az uj és történelmi városrészek összehasonlításánál láttuk, hogy az, ami vonzóvá tette és városiassá a várost, az történelmi város javára kialakult formájának köszönheti.A közlekedés zavartalanságának biztositása érdekében sem szabad ezeknek az utcáknak a vonalvezetését, szélességét megváltoztatni. Az igaz, hogy a közlekedés problémája ezzel megoldódna, de elveszítené azt a varázsát, amely az emberekre azt a hatást kifejti, amit érzünk akkor, amikor ezeket az utcákat járjuk. Amennyiben a városodásból fakatő gyors ütemű fejlődés és motorizáció fejlődése spontán érvényesülhetne történelmi városunkban, akkor ezekben az életfeltételek rohamosan a minimumra csökkennének le. Felismerve a bennük rejlő nagy értékeket, az ember Ízlését formáló lehetőségeket a fejlődés törvényeinek ismeretében kell eljárnunk. Ezek a városrészek, amelyek a túlzott városodási folyamatban mind kisebb százalékot képviselnek a motorizáció hatásától mentesítve legyenek. A közlekedésnél ezekben a városrészekben legyen elsődleges a gyalogos. Ő határozza meg a közlekedés gyorsaságát, a gépjármű alkalmazkodjon, majd a fejlődés eredményeként teljesen szoruljon ki. Gyalogos városrészek alakuljanak ki, ahol az ember mindig megtalálja nyugalmát és önfeledten tud sétálgatni, nézelődni, gyönyörködni az utca mindennapos látványában, amely mindig ugyanaz és mégis mindig változásban van. A téma tárgyalásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni a zöldterületek, környezet szerepét a város életére. A levegő tisztasága, ami éppen a nagyarányú városodási folyamatokból is fakad. Ipari üzemek létesítése, nagyfokú motorizáció rendkívüli jelentőséggel hozza előtérbe a zöldterületek helyzetét. Uj városaink és városrészeink lakályosabbá tételében pontosan e tényező játszik be ugy, hogy végső következtetésként a kép kedvező legyen. Zöld felület nélkül teljesen sivár kép tárul elénk.