Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Veres Zoltán: Vita Eger rendezéséről

A Hajdu-hegyi telepítés falusi asszociációjával szintén idegennek tűnik. Kár, hogy nem városiasabb felfogásban született meg ez a rész, de kár, hogy e helyett az egyébként kedvezőtlen tájolású domboldal helyett nem a keleti dombvonulat épült be vagy épül meg napjainkban és a közeljövőben. Város rekonstrukció Ennek területe a régi (mondhatnánk a II, világháború előtti) Eger, és nemcsak a védett műemléki központ. A kényszer itt: - az elavulás - a gázenergia lehetősége - motorizáció. A megoldás feladatkörei - Funkcionális hasznosítás (belvárosban alul üzlet, felül lakás, vagy az egész épület a védelem érdekében kimélő funkciójú), - épületvédelem (a történelmi és a vagyoni érték védelme; pl. a várat jobban kötni kellene a városhoz esti megvilágitással, körben kilátó sétánnyal, több helyen felvezetési lehetőséggel), - uj épületépítés: védeni kell az utca és telekvonulatot mert ebben az esetben már csak ez a "műemlék" . A környezet szabja meg a tömeget (és ne a funkcióból adódó épületmassza). Igényes, időtálló és egységes, harmonikus felületképzés kell. A jellemző egri kisarchitekturák és megoldások átvétele szükséges az uj épületeknél. Úthálózat: előzőekben már elviekben szóltam erről; a gyalogosforgalomról annyit, hogy minél több árkád, fedett járdatér kell. Hisz itt adja a város azt, városi -- azaz közösségi szinten amit a lakás ad (pl. időjárás elleni védelmet és a ház és a városépítés itt kezdődhetett valamikor). Régi beépitési módok védelme Újraforgalmazásával annak, ami ma is értelmes és ma is érvényes. (Pl.: Egri átriumos udvarok jó telepítése, vizuális és hangtani izoláltsága, pár évszakjelző növénnyel párosított egyedi -- mikro-klimabiztositása ma is követendő példa a jó lakóház -- lakás tervezésénél.) De nagyon sok régi "egyházas tömb"-ünk van, amely koncepció a teljes vagy részleges rekonstrukcióknál újra teremhető lenne.