Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Borsos Béla: Az Országos Műemléki Felügyelőség dokumentumtára

Imre építész, műegyetemi tanár. Torma Károly archeológus, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, az Akadémia levelező, majd később rendes tagja. A megalakulóban lévő bizottság még a kinevezési okmányok kiadása előtt első ülését Hegedűs Candid lakásán tartotta meg 1872 február 9-án. Itt Henszlmann bemutatta az általa már elkészített előirányzati költségvetést, amelyben a "szállás, bútorozás és egyebekre szükséges költségek" mellett már a kézikönyvtár" költségelőirányzata is szerepelt. A legfontosabb teendő egyrészt állandó bizottsági irodahelyiség sürgős kibérelése, másrészt a bizottság üléseinek céljára felhasználható reprezentatív teremről történő gondoskodás volt. Az elsőnek megoldására Henszlmann Imre felajánlotta a felesége tulajdonát képező s a József városban levő Zerge utca 23. sz. alatti két szobából s mellékhelyiségekből álló bérleményt, az utóbbi célra pedig sikerült megkapni az Akadémia Régészeti Bizottságának termét, a Tudományos Akadémia nemrégen elkészült díszes palotájában. A bizottság első székháza ma is áll a VIII. Makarenko ut 6. szám alatt. Egyemeletes kis palotaszerű épület 5 tengelyes korai-eklektikus izlésü homlokzattal, amelynek finom tagozatait megkímélte az idő és az átalakítás. Ma már sajnos -- mivel alaprajzi vázlatot az iratok között nem találtunk --, nem tudjuk megállapítani, hogy melyik emeleti helyiségeket foglalta el az iroda és a csirájukban lévő gyűjtemények. A berendezkedés és az iroda helyiségének bebútorozása lassan halad előre. Az iroda berendezése ugy látszik 1873 elejére készül el. A berendezés nagyon szerény .Két nagy politurozatlan tölgyfából készült irományszekrényből, a könyvtár első szerzeményeit magába foglaló nyitott könyvállványból, két "forgóasztal"-ból, egy díványból, 6 nádszékből, egy mosdó-és egy másoló asztalból, 2 rajztáblából --"rajzvonasszal és épszöggel" -- áll a belső helyiségekben. A bizottság tagjai Henszlmannon és segédjén, Erdy Kálmánon kívül egyébként nem sokszor fordulnak meg az irodában. Az üléseknek -- amelyek mind a társaság nagy részének élemedettebb kora és kiváltságos társadalmi helyzete, mind a korszellem által is befolyásolva bizonyos szertartásossággal, ünnepélyességgel, ugyanakkor azonban patriarchális egyszerűséggel is folynak --megfelelő keretet nyújt az Akadémiai palota archaeolőgiai bizottsági terme.A kellékekkel, "gyertyával, papírral, ironnal, apróságokkal" az akadémia kapusa látja el őket, aki szolgálataiért a bizottság előterjesztésére évenként 20 forintot kap a minisztertől. Jelenlegi célunktól messzire vezetne,ha az uj hivatalban meginduló érdemi munka elvi kérdéseivel is foglalkoznánk és megkísérelnénk azt az európai és hazai műemlékvédelem összefüggéseibe beleilleszteni. A bizottság munkájának egy részével azonban már most meg kell ismerkednünk, mert ez a munkarészleg szerves összefüggésben van a rajz - és tervtár fejlődésével. Megmagyarázza a rajz - és tervtár, sőt még a könyvtár sajátos összetételének alakulását is. Ez a munka az első magyar müemlékkataszter alapvetése. A bizottság tagjai már az első üléseken világosan látják, hogy munkájuk során a magyar müemlékanyag könnyen kezelhető és áttekinthető kataszteri felvétele nélkül nem boldogulhatnak, egyben az sem vitás előttük, hogy ez külső segitőerő nélkül reménytelen feladat. Összeállítják azoknak -- az ország legkülönbözőbb területein élő -- szakembereknek és lelkes dilettánsoknak a névsorát, akikről remélhető, hogy munkájukkal segítik a bizottságot. A rövid időn belül postára adott felhívásokra, hamarosan befutnak a válaszok. Kiderül, hogy a felkéréseknek a legtöbben örömmel L^znek eleget, s -- bár jól tudják, hogy a közreműködésükért anyagi elismerésben nem részesülhetnek -- hamarosan meg is kezdik a munkát. El-