Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Borsos Béla: Az Országos Műemléki Felügyelőség dokumentumtára

érdektelen e hosszú előterjesztés közlése,már csak azért sem, mert kiderül belőle, hogy a korabeli műemlékvédelem korlátainak kor és kvalitás tekintetében fentebb már emiitett szűkre szabottsága mellett műfaji határai mennyire mélyen behatoltak a környező művészeti területekbe. Nem kerülhetnek bele a barokk és klasszicista épületek, de élénk érdeklődésre tarthatnak számot a középkori zománcok vagy bronzöntések. Mialatt a tervtár (egyben "rajztár", "levéltár" "irattár", "gyűjtemény", amely elnevezéseken az iratokban minden rendszer nélkül váltakozva szerepel, s amely kifejezéseken mindig ugyanazt a mindent magába foglaló gyüjteményrészleget kell értenünk) az első években valóban nagyarányúnak mondható fejlődésben van, a könyvtár gyarapodása továbbra is lassú. A könyvtárat a szükreszabott vásárlások mellett viszont gyakran gazdagítja a miniszter ajándékkönyvekkel, amelyek a legtöbbször a minisztériumnak hivatalosan megküldött és tiszteletpéldányokből kerülnek ki. Rendszeresen megküldik a hivatalos minisztériumi kiadványokat, a tiszti névtárakat, rendeleteket stb. A könyvtárra az első időkben a beszerzéseknél jóval erélyesebb és eredményesebb köttetési munka jellemző. Fűzött könyveket csak rövid ideig tűrtek meg benne. 1873-ban a könyvtár szaporítására Henszlmann javaslatára 250 Ft-ot engedélyeznek. Ettől kezdve nincs többé olyan esztendő, amelyben a szűkösen megállapított könyvvásárlási keretet ne költenék el. 1874 június 24-én számvevőségi vizsgálat van. Ezután a leltárak minden évben pontosan elkészülvén, belőlük a könyvtár szerény, de egyenletes szaporodását évről-évre nyomon követhetjük. 1876 végére a könyvtár legalább ötszáz kötetet számlálhatott. 1876-ban készül el Henszlmannak a bizottság felkérésére készített könyve "Magyarország ókeresztény, román és átmeneti stylű emlékeinek rövid leírása" is, amelyből a miniszter 10 példányt a szerzőnek, 11 -et pedig a tagok között szétosztásra és a könyvtár gyarapítására küld meg. A tervtár fejlesztésének lendülete sem törik meg. A bizottság Storno Ferenc akvarelljeit még 1873 áprilisában megvásárolja, s ehhez a miniszter utólagos hozzájárulását kéri. A megbízatások közül az oroszlánrész azonban mindinkább Myskovszky Viktornak, a tehetséges kassai rajztanárnak jut, aki rajzban, akvarellben, rézmetszésben, kőrajzolásban egyaránt kitűnik és akinek munkái a feladat természetéből folyó tárgyilagosságnak és pontosságnak is leginkább megfelelnek. 1875ben egész sorozat rajzot küld be, amelyért a miniszter 500 Ft-ot utalványoztat. A következő évben egész felfedező utazást tesz a Kárpátok-vidékén, aminek eredményeként a kataszteri űrlapokat, 41 db nagymér vü csinos rajzzal megküldi. Myskovszky időnként fényképeket is küld. Fényképeket küld Still Pál lőcsei esperes-plébános kültag is, Thurzó János, Elek, II. János, II. Elek, Kristóf, Szaniszlő és Urbanovits Márton síremlékeiről. Ezek három példányban készültek, a minisztérium egy példányt megtart, egyet a bizottságnak, egyet a Nemzeti Múzeumnak ad át. Jellemző a fényképezés e korabeli magas áraira, hogy a felvételek több mint száz forintba kerültek. A gyűjtemények anyagának szaporítása mindinkább összeköttetik a műemlékekben gazdag vidékek beutazásával és akataszteri ivek helyszíni felvételével. Ezekben többen vesznek részt, legtöbbször Steindl vezetése alatt.A rajzokat készítő "segédek",az iparrajziskola lehetséges növendékeiből telnek ki.Henszlmann 1875-i jelentése szerint "Steindl Imre nyolc segéddel a bányavárosokban (ti. utazást tett). Ez utóbbi azon kötelezettséggel, hogy minden segéd két vagy több lap^,. /-Hzoljon a bizottság gyűjteményének számára.