Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Dercsényi Dezső: Műemlékvédelem és tudományos kutatás

Nem akarok itt a részletekbe menni, néhány hely felvillantása igazolja állításaimat. Az egri vár feltárása nemcsak a leletek ezreit hozta napvilágra, a magyar vártörténet első tudományos megalapozott koncepcióját is Pataki Vidor tollából. A székesfehérvári bazilika, az esztergomi Árpád-kori királyi várpalota, az Anjouk, Zsigmond, Mátyás visegrádi palotáját a középkori és reneszánsz építészetünk és művészetünk eddig nem sejtett gazdagságát csillogtatta meg előttünk. A magyar műemlékvédelemnek a második világháború utáni fellendülésekor megvolt tehát az a tudományos előzménye, ami a pusztulás nyomán multunk értékeinek megismerésére buzdította a kutatókat. A budai királyi palotáról még el sem kezdődtek a viták, milyen célra állítsák helyre, amikor 1946-ban a Műemlékek Országos Bizottsága megkezdte a feltárását. Bármilyen szoros is volt a "jogfolytonosság", az is hamarosan kitűnt, hogy a műemléki feltárások eddigi módszerét, mely valójában az épület maradványainak feltárására korlátozódott, korszerű régészeti módszereknek kell felváltania. Mi sem jellemzőbb erre, mintáz esztergomi várpalota, melyben az elmúlt évtizedben folytatott ujabb feltárás nemcsak a kelta, a római településre hozott jelentős adatokat, hanem megtalálta a Géza nagyfejedelem által építeni kezdett palotát, benne e korra oly jellemző s Szt. Vid-nek titulált körtemplomot, a palota falait a III. Béla-féle várpalota építésekor bontották le, vagy használták fel. A korszerű régészeti módszerek alkalmazása a középkori feltárásoknál műemléki szempontból is nagyjelentőségű volt. A leletek által meghatározott pusztulási rétegek relativ és abszolút kronológiája az építési korok pontos szétválasztását tette lehetővé s ezen keresztül olyan, többségében csak elméleti rekonstrukciókat, mely az emlék egyes építési korszakát néha a teljesség igénye nélkül felvázolhatta szemünk előtt. Biztos kiindulási alapot adott azonban a helyreállító építésznek a bemutatás nem is kicsi és veszélytelen feladatának megoldásában. A műemléknek építészettörténeti megkutatására az indítékokat a második világháború pusztításai adták, ez alkalommal is elsősorban Budán, a Várnegyedben. A budai polgárváros barokk, copf, klasszicista házai joggal szuggerálták azt a feltevést, hogy a középkori Buda világi építészetéből a homlokzatokon úgyszólván semmi, a belsőkben elsősorban a kapualjakban néhány gótikus ülőfülke maradt csak ránk. A bombázás rombolásai,főként a légnyomás által leszakított vakolatok nyomán szemünk elé tárult Buda -mint első publikálója, Gerevich László irta --gótikus városunk. Az ujabbkori vakolatok óvatos eltávolítása nyomán szép számmal kerültek elő falképek, de még inkább a falakon in situ megmaradt, vagy másodlagosan felhasznált kőfaragványok, s ami a legfontosabb, az egyes építési periódusok "varratai", melyek révén előbb a relativ kronológiát, majd a történeti adatokkal való összevetésnél gyakran az abszolút kronológiát is meg lehetett még egyes építési periódusokra is állapítani. E két kutatási eljárást -- mert lényegében ez utóbbi is régészeti módszerrel végzett kutatás, csak a föld felett -- ma már igyekszünk minden műemléki helyreállításnál alkalmazni, ahol ennek mérve és az épület adottságai megengedik. A Italában azonban a középkori, vagy e szempontból gyanús területeken és emlékeknél feltétlenül. A régészeti kutatásnak a várak, romok helyreállításánál kétségtelenül nagyobb szerepe van, mig a falkutatásnak elsősorban a lakóházaknál, templomoknál, középületeknél van különösebb szerepe. Természetesen a két kutatási módot távolról sem lehet ily mereven szétválasztani. Az anyagi kultúra szempontjából pl. egy XVIII. századi feltárásnak is van jelentősége, a falkutatást pedig igen eredményesen alkalmazták a XIX. század épülethelyreállitásnál. A kapitalista kirakatépitési verseny során látszólag teljesen szétdúlták az épületek homlokzatait, főként azoiv „^Idszinti részét, s igy az eredeti architektúra visszaállítása szinte megoldhatatlan feladatnak látszott. Mindkét kutatás a magyar építészet