Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 144.368. OMvH Tervtár Itsz, 6206.; MOB irattár 1886/3. 47.4. távlati képek, részletrajzok a. déli oldal, távlati kép b. északkeleti oldal, távlati kép c. ablak szárkő, vízszintes metszetrajz d. vízszintes záródású, keresztosztású ablak, nézetrajz szignó j. I.: Könyöki fekete tus, szür. akv. lav. rp. kart. méret: 530 mm x 380 mm, előlap felirat j. f.: 2. Somlyó, devecseri járás. Veszprém megye; jelzés j. I.: OMF Tervtár p. 6207.; Ellenőrizve, Műemléki Tervtár (cer. áthúzva) hátlap jelzés k: kerek MOB. p. rep. neg,: OMvH Fotótár Itsz, 144.360. OMvH Tervtár Itsz. 6207. 48 DOBORGAZ, TEMETŐ (Pozsony vm.; Dobrohost', okr. Dunajska Streda, Szlovákia) 48.1. törzsív nem készült 48.2. leírás „Ipolyi munkájának 72 lapján, Doborgaz határában lévő pogány temetőkről tesz emlitést. Nem akarom vizsgálni, mennyiben lettek érdekesek az ottani hullámszerű kis földterületek arra, hogy azokat a nép temetkezési helynek tartja, mert azon helyen nem találtatnak oly tárgyak, melyek pogány sirok létéről tanúskodnak, hallottam azonban, hogy a kérdéses dombok közelében akasztóhely volt, hol a gonosztevők végeztettek ki, meglehet tehát hogy a nép, a gonosztevőket pogányoknak elnevezvén, ez elnevezést, a nép e dombokra átruházta, Molnár bászló, hazafias szolgabíró úr segítségével négy ily dombocskát 3 méternyi mélységre leásattunk, de sem emberi csontokat, sem mást nem találtunk. Doborgaz határával határos Vajka községben azonban találtam egy ős temetkezési helyet, melyről Vajkánál lesz szó." szignó a 34. o.: Könyöki József A csallóközi műemlékek magyarázata. MOB irattár 1878/9. 9-10. o. Doborgaz 48.3. rajz nem készült 49. DRÉGELYPALÁNK, VÁR (Hont vm.; Nógrád m.) 49.1. törzsív valószínűleg készült, lappang 49.2. leírás „Drégelypalánktól nyugat felé másodfél kilométernyi távolságra, egy magas dombon állnak Drégely várnak romjai. A várba való feljárás nem szabályos, mert az út egyenesen a vár ajtajához vezet. A bejáró ajtó élő sziklába van vájva, kilencz lépcső vezet az alagútalakú bejáróból a 2. sz. udvarba. Mindjárt a bejáratnál jobb felől szintén az élő, szíkláóa vájva, találunk egy, három személynek való ülőhelyre. A4, sz. helyiségben van a négyszögű, sziklába vájt, kút. A 3. 4. 5. és 6. helyiségek talaja négy méterrel magasabb mint a 2. sz. udvaré. A nevezett helyiségekbe való bejárást már kipuhatolni nem lehet, mert a 4. sz. helyiségnek a bejáró felé eső falai alig emelkednek ki a talajból és az udvarnak ezen része törmelékkel van borítva, A helyiségek egyébb berendezését és magasságát sem lehet többé felismerni, A 6. sz, helyiségnek falai alig négy méter magasságúak. A falak csupán igen likacsos homokkőből vannak építve, mely kőnem a helyszínén töretett. Feli kell említenem, hogy az egész hegyen, melyen a vár áll, nagy mennyiségben találnak jó gránátot, melyek szedése a népnek csekély jövedelmet nyújt." szignó, dátum a 2. o.: Könyöki, Pozsonyban, 1889 évi január havában. előlap felirat: Drégely vár MOB irattár 1889/15. 49.3. alaprajz, homlokzatok a. alaprajz a felvezető út jelölésével, a vár részeinek számozásával (1-6.), jelmagyarázat és legenda nélkül, 10 m = 15 mm b. déli homlokzat, nézetrajz c. nyugati homlokzat, nézetrajz szignó j. I. a rajzon: Könyöki fekete tus 49.3