Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)
Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán
27. BosÁc, VÁR (Trencsén vm.; Bosáca, okr. Nővé Mesto nad Váhom, Szlovákia) 27.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „Okmány 1 S" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József, Pozsonyban 1885 évi február hó 18. fekete tinta, törzsív előlap felirat: Nemespodhrad teljesen elpusztult vár Bosacz; jelzés b. f,: 11. sz. 1885.; jelzés j. f.: szögletes MOB p.; jelzés j. I.: OMF Tervtár p. K 6061. Bosácz OMvH Tervtár Itsz. K 6061.; MOB irattár 1885/11. 27.2. leírás „A beczkói vár átalirányában a Vág jobb partján Morvaország felé nyúlik el a bosáczi völgy, melyben az egyetlen, hasonnevű község fekszik. A völgy torkolatától vagy fél óra járásra feküdt egy dombon Nemes Podhrad vára. Ez annyira elpusztult, hogy az ottani lakósok, helyét sem tudták megmutatni. Egy dombot tartanak a vár helyének, melyen igen sok a 13. századból származó vas nyílhegyek ásatnak ki, magam is egy rövid órai ásatás után vagy 6 db. ily nyílhegyet és egyébb vasszerszámokat ástam ki, Mikor és míképen puszult el a vár, nem voltam képes kipuhatolni. Az ide jegyzetteket csak a középkori védőrendszer kiegészítése érdekében terjesztem elő." szignó, dátum az 1. o.: Könyöki, Pozsony 1884 évi december hó végén. előlap felirat: Bosácz OMvH Tervtár Itsz. K 6062.; MOB irattár 1885/11. 27.3. rajz nem készült 28. BOZÓK, VÁR (Hont vm.; Bzovík, okr. Krupina, Szlovákia) 28.1. törzsív A törzsív részben kitöltött. Felvett mellékletek: „rajz 3 s ; leírás 1 s n megj.: a negyedik oldalon a dátum alatt ceruza irás: „Czimerek: Drághffy de Bélthek és Lórántffy vagy valaki más de Genere Ráthold Nata: Siebmacher, Drághffy Lórántffy" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József, Pozsonyban 1888 évi december hóban, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Bozók vár; jelzés b. f.: 15. sz. 1889.; jelzés j. f.: szögletes MOB p.; jelzés j. I.: OMF p. K 1041. OMvH Tervtár Itsz. K 1041.; MOB irattár 1889/15. 28.2. leírás „Korponától délkeletnek fekszik Bozók vár. A hasonnevű községtől délnek vezet az út szelid lejtőn hol a dombnak legmagasabb részén a vár emelkedik. A déli oldalán a domb meredeken esik vagy 20 méternyi mélységre. A mint azt a rajz mutatja, az épület késő románkorú, mit a kápolnában létező, szent Istvánt ábrázoló oltárkép következő felírása is igazol: „Sancto Stephano (sic) Regi Hungáriáé erectum MCCVVIL". A vár mély árokkal van körülvéve, melyben hajdan viz volt és melynek partját czölöpök is védették. A harmadik lapon a) alatti látképet, a kápolna oltárképéről másoltam. E képen az árokban levő viz nemcsak felismerhetően, de elég jól van festve, azonban alig fogható fel, honnan bocsájthatták azt az árokba, mert az egész vidéken jó órajárásra viz nem található és a talaj configuratiója is olyan, hogy fölötte nehéznek látszik a legalább is egy óra járásra eső magasabb hegyekről ide vezetni a vizet. Ugyanezen harmadik lapon b) alatt látni a vár jelen látképét, A czölöphíd elpusztult és helyét kőtöltés pótolja. A kapú fölött Szelepcsényi primas czimere következő felirássa! látható: Arx Bozok combusta sumptibus celsis / reverm. principis Domini Domini / Georgii Szelepcsény archipiscopi Strigonien. / Su. sa. cae, Reg, Mais. inti. / cons, et per. Reg. Hung. Locum / tenens. restaurata Anno christ. / 1680." Az 1. sz, kapucsarnokba érve, bal oldalán egyszerű ülőhely és kőből faragott kandalót találunk. Utóbbinak párkánya a 16, századra mutat, A kapufáiban látszanak a régi vonóhíd csigái és a csarnok dongaboltozatú. A 2. sz, szoba első emeletén a szegleten van egy erkély, 3, sz. alatt van a lépcső mely az emeletre vezet, A 4. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. sz. helyiségek szobák és kamrák. Az 5. sz. egy kis folyosó. Az épület ezen szárnya emeletes és a szobák berendezése az emeleten is ugyanaz. A 14. és 15. sz, helyiségek istállók, 16. sz, alatt van az udvar, Az udvar felé az emeleten nyitott folyosó van, mely pilléreken nyugszik. 17. 18. 20, 21. 22. 23. 24, 25, sz. helyiségek földszinten és emeleten gerendamenyezetüek és a 17. sz. szoba szögletének első emeletén van egy körives erkély. A 19. és 30. sz. helyiségek folyosók. Utóbbi földszint csúcsives boltozattal van ellátva, melynek gerinczei egyszerűen a falra futnak, E boltozat magassága gerincz nélkül 3,20 m. A gerinczek metszete első lapon e) alatt látható. Igen természetes, hogy a folyosó későbben nyerte a csúcsives boltozatot. E folyosó emelete csakis gerendás menyezetü. 33. és 35. alatt van az első lapon c) alatti két román ablak. A 32. 29. és 28, sz, alatt vannak a körives ablakok, melyek rajzát első lapon b) és h) a mutatom be. 34. alatt a két román ablak közt van egy csúcsives ajtó, melynek rajzát második lapon b) alatt találni. A 23. sz. szoba keleti falában van egy fülke, melynek beletet az első lapon f) alatti rajz mutatja. A minusculus felírást nem vagyok képes megfejteni, de felemlítem, hogy azt nagyon pontosan rajzoltam. 26. alatt látjuk az igen gyönge falú őrtornyot, melybe csakis a 25. sz. szoba padlásáról lehet jutni. A torony körül, a tűzvészig 1680, fafolyosó, volt alkalmazva, de akkor a torony Is leégvén, egy részét lehordták és a folyosót többé nem alkalmazták. A 27. alatti helyiségek a mult században épültek és jelenleg oly rossz karban vannak, hogy azokat lakni nem lehet és el vannak zárva, Fel kell említenem, hogy az emeletbe vezető régi lépcsők elpusztultak; ma a 24, sz, szoba melletti folyosóba vannak a falépcsők beépítve, 37. sz. alatt van a kút és a mellette levő falban az első lap 9. alatti kőből faragott czimerek és felírás van befalazva. A felírást minden hibával rajzoltam. A 32. sz. kápolnának hajója donga boltozatú és 5.50 m. magas. A kissé kiszélesedő szentély keresztboltozatú, gerinczek nélkül. Mindkét oldalán köríves ablakok vannak, melyek első lapon d) alatt láthatók. A kápolnában találtam egy fa epitaphiumot, melyről a czímer elpusztult és csakis a czimert körülfutó felirás látható még: Hic jacet generasus / Dominus
