Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

rp. méret: 395 mm x 275 mm előlap felirat k, f.: Th. IV.; jelzés j. I.: OMFTervtár p. 12.018. rep neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.565. OMvH Tervtár Itsz. 12.018. 214.5. Th. V. Szlécs, Nagyseimec ábra 1, [12.] Szlécs: kovácsoltvas pántolású és díszítésű ajtószárny, nézetrajz ábra 2. [13.] Nagyseimec ábra 3. [13.] Nagyseimec ábra 4. [13.] Nagyseimec ábra 5. [13.] Nagyseimec templom, alaprajz mérműves ablak, sematikus ábrázolás borda, metszetrajz falkép részlet, színes másolat szignó j. I.: rajz Könyöki cer., fekete tus, sárga, vörös akv. rp. méret: 395 mm x 275 mm előlap felirat k. f.: Th. V. rep neg.: OMvH Fotótár Itsz. 144.357. OMvH Tervtár Itsz.: 64.229 214.6. Th.VI. lappang 215. GALGÓC, R. K. TEMPLOM (Nyitra vm.; Hlohovec, okr. Hlohovec, Szlovákia) 215.1. törzsív A törzsív kitöltött. Felvett mellékletek: „okmány: 2 ?, rajz: 4 S" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki Károly müépitő-jelölt, Pozsony, 1879ik évi október 28án. fekete tinta, törzsív előlap felirat: St. Mihály temploma. Nyitra [cer. áthúzva, aláhúzva], Galgócz (barna cer.), Galgócz (cer,); jelzés b. I.: 79. sz. 1879.; jelzés j. I.: OMF Tervrár K 2689. OMvH Tervtár Itsz. K 2689.; MOB irattár 1879/79. 215. 2. leírás „A magyar fensik a Vág balpartján egész Galgóczig terjed. A helység déli hegylejtőjén áll gróf Erdődy család Kastélya, melyből az egész magyar fensik látható. Itt kezdődnek a kis Kárpátok. A Vág folyó jobb partján a magyar fensik egy mérföldre tovább egész Vág-Ujhelyig terjed. Galgdcz helység képezte azon végpontot a meddig a török uralom terjedett. A törökök átmenetét a Vágón gátlandó első bipót király, a Vág jobb partján, Galgócz tőszomszédságában építtette a bipót-várat. Galgócz helységének több rendbeli kőbányája van s igy az építkezése az anyag által elősegítve volt. St. Mihálynak szentelt és keletezett templom, a helység közepén és annak főtérén áll. A templomtól mintegy 60 ölnyire a Vág folyó felé van egy török minaretnek körülbelül 12 méter magasságú maradványa, hasonló az egrihez. St, Mihálynak szentelt egyházunk a késő gótkorból való, miről tagozatai tanuskoónak, A szentély ép, csak az ablakok csúcsives mérvmüveinek maradványai láthatók, A hajó a 17ik század végén donga boltozattal lett újra beboltozva, innen magyarázható hogy a templom 1701 évi január hó 8án Matyasofszky bászló, nyitrai püspök által lett felszentelve, hogy pedig a templom már 1400ik év előtt állott minő azt az ide mellékelt Canonica - Visitatio állítja, azt a szentélyben látható gyámkövek alakja nem erösitik meg. A Canonica - Visitatio 2ik §-ból kiderül, hogy Thurzó Staniszló gróf a tornyot magasabbra építette, 1610-ben, mely állításáról a torony felső része - mely csakugyan ujabb korból származik tanúskodik. Az egész egyház vegyes anyagból van épitve; az alaprajzon látható nem vonalzóit déli csarnok, éjszaki kápolna és sekrestye legujaób időből származik. Van szerencsém 1ső lapon 1 a alatt óemutatni a templom alaprajzát; 1 b. a szentély kereszt-, 1c a torony hossz- és 1 d a. szentély hosszmetszetét, melyekre az 1 állati mérték vonatkozik. Bemutatom e alatt az apsis baloldalán, f. alatt pedig az apsis jobb oldalán látható fülkét, h alatt pedig a szentély gyámköveit, melyek mind egyformák. Utóbbi 3 ábránál decimeter mérték van alkalmazva; g. alatt látható a diadalív méter mértékkel. Az i. alatti ábra mutatja a szentély ablak beletet, I. a szentély gerinczeit, k, pedig a templom körül futó lábpárkányt; ezek mérték nélkül vannak ábrázolva, 2ik lapon látható a templomnak távlati rajza a alatt. Itten megjegyzem, hogy a toronynak 4ik tagozata és 4 tomyocskával szárnyalt süvegje a toronynak azon részét képezik, mely 1610-ben Thurzó által reá lett épitve. Bemutatom ó és e alatt a főkapu két külső oszlopfejezetét; c és d alatt a kapu belső oszlopfejezetét; f alatt pedig látható a, b és c oszlopok oldalnézete; g és h alatt pedig a kapu két külső diszföóele, mely a falból háromszög alakban nő ki; i. és k alatt bemutatom a szentségházat, a hozzá vonatkozó mértékkel; I alatt látható az ablakok külső párkánya, m alatt bemutatom a szentély gyámoszlopait, n alatt pedig a torony gyámoszlopot melynek magasságát azonban megmérni nem lehetett, a mérték tehát csak ennek egyébb méreteire alkalmazandó. A 3ik lapon bemutatom a nyugati kapu nézetét és alaprajzát, melyre