Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

szignó j. k.: Könyöki fekete tus, szürk, akv. lav. rp. kart. méret: 530 mm x 358 mm, 530 mm x 358 mm előlap felirat b. f. a rajzon: Budetin, Trentsén megye. Zsolnai járás; jelzés b. f.: (cer.) 89. sz. 1882.; jelzés k. f.: Budatin; jelzés j, I.: OMF Tervtár p. K 1770. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.381. OMvH Tervtár Itsz, K 1770.; MOB irattár 1882/89. 213. ZSOLNALITVA, VÁR (Trencsén vm.; Lietava, okr. Zilina, Szlovákia) 213.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „leírás: 1 ?, rajz: 2 S" szignó, dátum a hátlapon: könyöki József, Pozsonyban 1882dik évi November havában, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Ljetava várrom: jelzés b. f.: 89. sz. 1882.; jelzés j. I.: OMF Tervtár p. K4173. OMvH Tervtár Itsz. K 4173.; MOB irattár 1882/89. 213.2. leírás „A zsolnai völgy déli részén két hegysor emelkedik szintén délfelé húzódván egy keskeny mellék völgyecskét képezvén, mely völgyecske azonban fél óra járásra újból elágazik, úgy hogy ez egyik a rajeczi a másik hricsói völgybe vezeti Azon hegyen mely a két völgynek válaszfalul szolgál emelkedik Lietava, úgy hogy a vártól az egész zsolnai völgyet nem külomben a két mellékvölgyet át lehet tekinteni és pedig oly módon, hogy a három országutat a Turócz megyéóől, LengyelországPól (:varinnál:) és Szíleziából jövő utakat őrszemmel lehet tartani. HaPár e vár nem szolgált arra, hogy fennemlített szorosokat közvetlenül megvédelmezze, mert hiszen erre már Óvár, Budatin és a számos erősített templom, melyek a Lengyelország felé vezető úton fekvő községekben fennállottak, látszanak inkább hívatva, mégis Lietava váruraí ezen utakat, illetőleg szorosokat áttekinthették, s a védelmezési erőt szükségképen támogathatták. Ezen nézet annál is inkább nyer valószínűséget, minthogy a vár 1360 lg királyi kézben volt, Szóhagyomány szerint Lietava már a magyarok bejövetelekor erősített hely volt, 1241-ben a tatárok egyik zsákmány után járó csaoata a várát s ez egész vidéket elpusztította és csak szaz év múlva az 1342-ben építetett fel újra, 1360Pan e várat pelsöczi BuPek István országbíró kapta; azon kitűnő szolgálatokért melyeket, a nápolyi hadjárat alkalmával a királynak tett. 1369-ben ennek fia Bubek László birtokába jött. 1403-ban Lajos Király Lietavát a lengyel Ostrozogski Sandzivognak adományozta. 1416-ban a várat ismét Bubek János kapta, 1419ben pedig második Bubek István és 1460-ban Vlatko birtokában találjuk, 1479-ben Zápolya Imre BuPek Orsolya neje által jött a vár birtokába 1487-ben pedig fivére Zápolya István kapta 1499-Pen pedig ez fiának Zápolya Joachimnak adta át. 1512ben szedleczi Costka Miklós mint Zapolyának szövetségese kapta. 1557 Thurzó Ferencz birtoka lett, minthogy az Costka Barbarát Costka Miklósnak leányát vette nőül. 1574 ennek fia Thurzó György birtokába jött, 1586-ban Lietavát Forgách Imre trencseni gróf nyerte el, 1616-ban ismét a Thurzó családhoz jött vissza, minthogy ekkor Thurzó Imrét találjuk a vár birtokosának. Holta után leányai Perényiné Thurzó Anna, Révainé Thurzó Katalin, Ghiczyné Thurzó Orsolya és ennek leánya Lengyel Zsuzsanna lettek a vár birtokosai, s a vár mai napig ezen családok számos utódai compossesuratusát képezi, A feljárás a várPa szabályszerű és a vár déli oldalán van. Átkanyarodván az éjszaki oldalra érünk az 1 sz. a. alatti előudvarba, Innen a 2 sz. alatti udvarba. E két helyiség közt áll a 16. sz. alatti udvarnak rondellája, mely a két kisebb udvart összekapcsolja, Hogy itten a bejárás hol volt, az ki nem puhatolható miután a falak legnagyobb része elpusztult, haPár annyira meg ki magaslanak a földből, hogy megmérhetni jól lehet. A 2. sz. alatti udvarból érünk a 3. sz. a. két emeletes kaputoronypa, mely a 4. sz. a rondella és az 5 és 6 sz. alatti laktanya helyiségek által van szárnyalva. A kaputoronynak földszinti menyezete dongaboltozattal bír. Áttérünk a 3. sz. alatti rondellás udvarba innen vezet az út két kapun át a 8. sz. alatti helyiségéé, honnan a 14. számú előudvarba jövünk. A 9. 10. 11. és 12. sz. alatti helyiségek ismét laktanyák voltak. Az 1, 2. 3. 4. 5. 6, 7, 13. és 16. sz. udvarok és tanyák későbben épültek hozzá, miután a várnak ezen oldala nem elég Piztositottnak tűnhetett fel. A 14. sz. udvarPan látunk egy körülbelül 5 mt emelkedő kősziklát, melybe a 15. sz. alatt kút van bevésve. Ugyan-e kőszikla mellett van egy ajtós fal, mely a 22 számú lépcsőket rejti. Itt volt a feljárás a pallatiumba. A donjon jobb oldalán látható lépcsők a szikláóa vannak faragva, és egy pinczébe vezetnek, mely pinczébe férni azonban már nem lehet. Ezen ajtó vonóhiddal volt ellátva, és a béletén az e) alatti alatti festeményt találtam. A 20. sz. alatti helyiségnek szobák elrendezése már nem puhatolható ki, ugy a 23. sz. keskeny helyiségnek rendeltetését sem ismerem, de valószínű hogy innen lehetett a 24. sz. alatti nagy rondellában látható sziklákon illetőleg reájuk épített folyosón a 27. sz. alatti helyiségbe a kápolna felé terjeszkedő szoőákPa jutni. A 27. sz. alatti kis szobácskának ajtaja köríves és csakis itt lehetett a már elpusztult bejárás a kápolna felé. A17. 18. 20. 21. sz, helyiségek melyek közül a 17 és 18. számú helyiségek tuffköböl álló dongaboltozattal még be vannak boltozva, kétemeletes lakó szobák voltak és látni az ablakbéleteken itt ott durva falfesteményeknek nyomait. A 26. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36 számú helyiségek lakó szobák voltak, és részben a földszinti boltozatjuk meg ép, ugyanezen helyiségek emeletei azonban annyira rongáltak hogy magasságukat illetőleg az emeletek számát kikapni nem lehet. A 24. sz. alatti nagy rondella szintén későbben épült hozzá, 38 sz. a. donga boltozattal bíró helyiség, a 39. sz, alatti éttár és konyhába vezetett (: hagyomány szerint:). Ez szintén donga boltozatu és négyemeletes volt, A 41. sz. helyiség eszközölte a 12 és 31 sz. alatti szobák közlekedését. A 40 sz. erős falakkal ellátott szobácska börtönnek mondatik. A rendesen keletezett kápolnának még csak az aPsisnak két fala áll, melynek egyikén a gerinczeket tartó gyámkő még ép és melyet g.) és f.) alatt bemutatom. A d.) gyámkő a 27, számú előbb említett ajtót tartja. Hátra van még a donjon. Erről ugyan mást nem mondhatok, mint hogy az kősziklára van építve és ez egy ajtó mely a donjonba vezet, annak második emeletén és pedig éjszakkeleti oldalán van, Néhány kicsiny ablak kivételével semmi más nyilas nem mutatkozik a donjon falain, és igy nem is juthattam annak belsejébe. A e.) alatti faragott czímer a 27. sz. a. helyiségnek az előudvar felé néző szegletén van alkalmazva. Ugyanazon czimert találtuk a bicsei templomPan Ugronovich György sírkövén. Miután az Ugronovich család mint Lietava birtokosa nem fordul elő e