Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

205.4. r. k. templom: alaprajz, részletrajzok a. szentély és a torony alaprajza, az álló falrészek jelölésével; M = 1:100 b. a belső falnézet, a hozzácsatlakozó torony nézetrajzával c. gyámkő bordaindítással, nézetrajz d. borda, metszetrajz szignó j. k. : Könyöki fekete tus, szür. akv. lav. rp. kart. méret: 402 mm x 260 mm, 469 mm x 324 mm előlap felirat b. f.: St. Grót, sümeghi járás. Zala megye: jelzés b. f. a kartonon: 3. sz, 1886.: jelzés j. I. a kartonon: OMFTervtár p. 8692. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 144.383. OMvH Tervtár Itsz. 8692.; MOB irattár 1886/3. 206. ZAYUGRÓC, VÁR (Trencsén vm.; Uhrovec, okr. Bánovce nad Bebravou. Szlovákia) 206.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek; „leírás: 1, térvázlat: 1, rajz: 3" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József, Pozsonyban, 1886 évi december hóban, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Zayugrócz várrom; jelzés b. f.: 4. sz. 1887.; jelzés j. I.: OMF Tervtár p. K 8374. OMvH Tervtár Itsz. K 8374.; MOB irattár 1887/4. 206.2. leírás „Baántól éjszak nyugati irányban egy órai kocsijárásra fekszik Zayugrócz község. A község déli részén emelkedik egy domb, melyen gróf Zay csaláó ősi kastélya áll. Ezt a 16. században a Zay család építette és körfalakkal is birt. lóők folytán ezen körfal legnagyobb része elpusztult s a kastély annyira és annyiszor szenvedett átidomítást, hogy ma alig vehető ki annak hajdani szerkezete. Ezen kastélyt jelenleg a hazafias érzelmű gróf Zay Albert lakja. Ugrócz községtől egy keskeny völgy húzódik nyugat felé, az úgynevezett Karolin völgy, hol üveghuták vannak. Innen éjszak felé egy 1 óra járásra a hegyek között egy magas kupon fekszik Zayugrócz, alias Soókow és Macharniki vár. Gróf Zay Albert a vár keletkezéséről és hármas elnevezéséről semmit sem tud, és igy ismét csak annyit irhatok, mit Karmin János velem közlött s mely adatokat ő állítólag az lllésházy és Trencsén város levéltárából és a Codex diplomaticusból mentett. Szerinte 1260ban magister Tavernicus Ugrócz bírta a várat. Utána pedig Blasius trencséni gróf 1295ben Csák Máté birtokába 1319. ben pedig királyi kézbe került. 1386.

ban Stibor András, Erdélyi Stibor vajda testvére birta, 1434. ben ismét királyi birtoknak találjuk, 1436. ban midőn az Ugróczi uradalomtól Baán elkülönítetett, Szentmiklósi János vulgo Ugróczi kapta Zayugróczot. 1482. ben trencséni baurent de bablach vulgo Salzer lépett a birtokba, 1495. ben Dobóczi és Vasapi András tartották zálogban. 1549. ben, oroszlánkői Brigitta birta ki Hoszka Miklós de Szedletz ós később Szilágyi Péter de Haisza neje volt. Ót követte a óirtokban fia biteratus de Szilágy. 1562, ben az Ugróczi uradalmat más 16 megyéden elszórt birtokkal Zay Ferenc de Csemesz, ki országos főkapitány volt, s ezen birtokot mind Konstantinápolyi követ eszközölt hü és fontos szolgálatokért nyerte donatio képen, 1570, ben a várat ennek fia bászló bírta, 1593 ban lllésházy István birta zálogban, bászlónak fia Zsigmond még ugyanazon évben kiváltotta, 1671, ben ismét egy Zay bászló birta, utánna Zay bőrincz volt birtokosa, kit pedig Zay Imre követett. 1740. ben Imrének László nevű testvére, Kolonich Eleonórának férje birta, ezt pedig Zay Péter, Imrének fia követte. 1807. ben Imrének egy második fia Imre követte ki 1813. ban grófi méltóságot nyert; 1832 ben ennek fia Károly, 1864. ben pedig Zay Albert vette át a birtokot, ki még jelenleg is ura. A harmadik lapon f.) alatt bemutatott czimert a mostani birtokos a vár udvarából hol az befalazva volt kivétette és a jelenlegi kastélyába vitette, hol a családi képcsarnok főajtaja fölött diszlik. A czimer következő felírással bír. Hoc opus inchoatum per generosum ac magnificum dominum Franciscum Zay de Chemer continuatum autem per filius suae magnifici domini baurenti et Andrea Zay mense Aprili 25. anno domini 1589. Mint már említem a vár egy magas hegykúpon fekszik, melynek éjszakkeleti lejtőjén vezet fel kigyó vonalban az út. A bejárat előtt egy szikla magaslat van, melynek mélyedésében 1. sz, a. két kőből épült ives oszlop áll melyen a híd nyugszik. A híd egy kis piateaura vezet melynek túlsó árkában újból hídoszlop áll, melyen hajdanta a vonóhíó nyugodott. Ezen hídon át érünk az egy emeletes kapu toronyba melynek csarnoka donga boltozatú. Eső rácsnak nyomait nem találtam de ott vannak még a vonóhíd csigái, azonfelül van a kapu fölött két egyszerű öntőlyuk /: Pechnase :/ az egyetlenek melyeket eddigi felvételeimnél találtam. A kapu meg volt védve a félköríves kétemeletes torony által /: 3. sz. a.:/. Ennek második emeletében látszanak a homok kőből faragott, de profil nélküli, egy-