Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Váliné Pogány Jolán: Könyöki József munkássága

1. Az emlékek megvizsgálására külön vidékre kiküldetnek: Arányi Lajos, Henszlmann Imre, Myskovszky Viktor, Schulek Frigyes, Rómer Floris, Steindl Imre és Storno Ferecz. 2. Arányi Lajos Pest megyét választotta Rómer Floris Somogy megyét Henszlmann Imre még elhatározandó Myskovszky Viktor Árva megyébe küldetik Storno Ferenc felkéretik, hogy vázlat könyveiből mintegy 400 vagy 500 ft erejéig rajzokat és leírásokat készítsen, főképen a Sopron megyében levő emlékekről. Schulek Frigyes és Steindl Imre tanítványaival a bányavároskba mennek. 3. A kiküldetteknek utasításul szolgáljanak a bizottság törzs íve­in feljegyzett kérdések, írjanak vagy jelentéseket, vagy töltsék ki a törzsíveket. 4. Ezúttal inkább az emlékek általános ismerete tűzetvén ki czélul, az egyes tárgyak részletezése vagy rajza nem kíván­tatik, hanem minél teljesebb emlék-lastroma azon vidéknek, melyet a kiküldött bejárand. 5. A kiküldetés időtartama egy holnapra határoztatik és útikölt­ség fejében háromszáz ötven (350) ftnyi előleg kérendő. 6. A kiküldöttek segítségre kiadatnak a bizottság irodájából a „Generalstabskarte" illető lapjai, az elkészített emléklastromnak illető része és annyi törzsív, mennyit a kiküldöttek kitöltendőnek gondolnak. 7. A kiküldöttek figyelmeztetnek, hogy pacskoló papírt vigye­nek magukkal, annak segítségével az arra érdemes tárgyakat, kiváló felírásokat lepacskolandók. 8. Felkéretnek, hogy figyelemmel legyenek a prehistoricus és antik tárgyakra és az útjukba netalán eső magán régészeti gyűjteményekre is. 9. A kiadandó, a hazai emlékeket kijelölő térképekre nézve az albizottság a következőkben állapodott meg: Három ilyen térképre van szükségünk: Az egyikbe jönnének a prehístoríus tárgyak leihelyei, ez tehát bizottságunk körén kívül és a jövő évi congressus teendőibe esnék. a második a classikai vagy is antik tárgyaknak volna szentelve, ennek készítését magára vállalja Rómer Floris b.t. a harmadik közelebb illeti a műemlékek bizottságát s erre néz­ve a- megállapodás a következő kijelöltetik a kor és styl az emléknek, illetőleg épületnek minősége czéljára vagy hasz­nálatára nézve kijelöltetik ennek épségi állapota. E három momentumot egyetlen jeggyel lehet kifejezni; ha a styl és épségi állapot itt következő jegyét az emlék minőségének jegyével összekötjük. Kor és styl román kor = félkör csúcsíves kor = csúcsív átmeneti kor = a két fentebbi jel összekötése török kor = félhold renaissance kor = lapos oromzat Épségi állapot Itt a + jellel a jó, - jellel a rossz állapotot lehet kijelölni, söt több vagy kevesebb + és - jel alkalmazásával a fokozatot is kimutatni Minőség polgári épület itt az általános jel a magas orom vagy csúcs, fronton, az ösz­szekötések a következők: román stylű magán ház jó állapotban csúcs íves stylű magánház rossz állapotban átmenet korú magánház, jó állapotban város vagy községi ház, hozzá járulnak a styl és állapot jelei. külön álló város torony, hozzá járulnak a styl és állapot jelei. fallal körül vett helyiség vagy város. Erődítések tornyos vár külön álló torony, öreg torony, donjon. Egyházi épületek román stylű három hajós templom, csúcs íves három hajós templom átmenet kom háromhajós templom csarnok templom román és csúcs íves egy hajós templom carnarinum, kétemeletes csontház két emeletes templom, fel- és altemplom erősített román vagy csúcs íves templom román stylű zárda csúcsíves stylű zárda erősített román vagy csúcsíves zárda külön álló egyházi torony, harang torony, beffroi Török épület török minaret török mecset török fürdő Renaissance épület a lapos orommal összekötött, fentebb előadott jelek szolgál­hatnak az épület közelebbi meghatározására. Kelt 1875 dik april 11 -kén aláírva Henszlmann Imre s. k. bizottsági előadó Rómer Floris s. k, bizottsági tag Dr Arányi Lajos s, k, bizottsági tag a másolat hiteléül Geduly Ferenc b, titkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom