Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

OMvH Tervtár Itsz. K 8190.; MOB irattári 882/89. 192.2. leírás nem készült 192.3. alaprajz - alaprajz a körítőfallal; 10 m = 30 mm szignó: nincs fekete tus rp. kart. méret: 265 mm x 352 mm, 327 mm x 433 mm előlap felirat j. f.: Varin, Trentsén megye. Zsolnai járás; jelzés b. f.: 89. sz. 1882.; jelzés j. k: OMFTervtár p. K8191. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 138.413. OMvH Tervtár Itsz. K 8191.; MOB irattár 1882/89. 193. VÁROSSZALÓNAK, VÁR, R. K. TEMPLOM (Vas vm.; Stadtschlainmg, Ausztria) 193.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „leírás: 1, rajz: 7" szignó, dátum a hátlapon: könyöki József tanár, Pozsonyban 1883 évi december hóban, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Szabnak vár és templom; jelzés b. f.: 3. sz. 1884.; jelzés j. I.: K 6279. OMvH Tervtár Itsz. k 6279.; MOB irattár 1884/3. 193.2. leírás „Borostyánkő és Rohoncz között, ugyanazon hegyágon, majdnem egyenlő távolságban e két vártól fekszik Szabnak vára. Valamint e két föntebb emiitett vár úgy ez is arra szolgált, hogy a völgyet az Austriából jövő utakkal együtt uralja. A hasonnevű városka, mely a vártól éjszaknak egy dombon fekszik amint azt a 26 sz. a. fal mutatja, a vár védrendszerébe be volt vonva, minthogy ezen erős fal az egész várost bekeríti. Az 1. sz. a. 10 oszlopon nyugvó hosszú hídhoz jutunk a városka főteréről. A 2 sz. a. csarnokhoz érve, találunk egy nagyobb kaput és egy rohanó ajtót, mely hajdan vonóhiddal volt ellátva, A kapu fölött gróf Batthyányi család czimere és következő felirat van: C. A. 1648 D, B, ÁComes Adamus de Bathtyán:/, E kapu a 6 számú lőréses laktanya és a 7 sz, torony által volt megvédve. Átmenvén a 2 sz, kapucsarnokon ismét egy hídra érünk. Ennek jobb oldalán van az 5 sz. keskeny udvar, bal oldalán pedig van egy lejtő, mely a 4 sz. udvarba vezet. Ezen lejtő által képződik a 3 sz. kis udvar, mely a híd alatt az 5 sz. keskeny udvarral összeköttetésben van. A 8 sz. kapucsarnok ismét egy vonóhidas kapu és rohanó ajtó által volt megvédve, A kapu fölött találunk két czimert, az egyik Stnbenberg család czimere 1526ból, a másik Paumkircher grófi család czimere melynek rajzát a templom leírása alkalmával mutatom be mindkettő faragott kőből van és ugyanegy nagyságú. A 8 sz. csarnok bal oldalán van beépítve a mostani 22. a. lakházba egy értéktelen kápolna. Beérünk a 9 sz. várudvarba. Ennek jobbján van a 17 sz, hosszú keskeny épület, mely a 15 sz. őrtoronyba vezet; a 16 sz. lakóház ezen században épült, Az őrtorony és a 17 sz. lakóház, valamint a 7 sz. két rondella és az ezeket összekötő épület, mely jelenleg kamrákul szolgál, a 16. századóól származók. Ugyanezen udvartól balra, a 12 sz. a. hidat találjuk, mely a 19 sz. alatti csarnokon át a 21 sz. alatti belvár udvarába vezet. A 10 és 13 sz. a. udvarkák a 9. sz. udvarnál vagy 3 méterrel mélyebben feküsznek. A 10 sz. a. udvarban van 11 sz, egy kút, A 19. csarnoknak a híd felé néző részén van egy, egész az első emeletig érő ives boltozata, ennek bal falában van Paumkircher gróf életnagyságú emlékköve. 20 sz, a. találunk egy cisternát, 23 sz, a. van egy kápolna, mely barocc stucco diszitményekkel van díszítve. 24 sz. a. volt egy őrtorony; ezt és 15 sz. őrtornyot összeköti a 14 sz. keskeny, erős falakkal bíró tetőzet nélküli folyosó, Ennek falai 4 méternyire emelkednek a 9 sz, udvar talajától. A 22 sz. épületcsoport kétemeletes és kivévén az 5. lapon látható kandallón mely a második emelet éjszak részének egyik szobájában van, semmi nevezetességgel nem bír. Az egész épületcsoport későbben nyerte jelenlegi alakját. A mint a rajz 18 sz. a. feltünteti e vár donjonja a többi donjonoktól elütő alakú. Öt emeletes, a 22 a) és 22 sz. épületek közé van építve. A bejárat a 22 a) épület második emeletéből van. Az öt emelet fölött még ágyúcsarnok is van, mely azonóan későbben épült. A feljárást az emeletekbe egy keskeny lépcsőzet eszközli, mely a donjon éjszakkeleti részén a fal közé van építve úgy mint Trencsénben. A vár keleti, déli és nyugati oldala meredek lejtős domb által, éjszaki oldala pedig egy széles, mély, kősziklás árok által van megvéóve. A két széles fal, mely az árkot kelet és éjszaknyugat felöl elzárja lépcsőzetes gyilokjárdával bír. E falak a várost környező falakkal kapcsolatban vannak. Első lapon bemutatom a vár alaprajzát, Második lapon a vár keleti homlokzatát melyen a város falai is láthatók, Harmadik lapon a déli és negyedik lapon az éjszaki homlokzatát. Ötödik lapon a már említett kandallót mély fekete és fehér márványból készült. A mint azt a 2. lapon látjuk, a városnak falai éjszakkeleti irányban vonulnak. A város végén áll a hatodik lapon bemutatott Paumkircher gróf által épített templom. Ezen templomnak alaprajzát a) alatt mutatom óe, A szentély mellett lévő fal védfal, ez a város falának része. A templom éjszaki részén lévő falak chamalduensis zárdától származnak s a templommal egykorúak, mert egy csúcsíves ajtóbélet még létezik. A legnagyobb része ezen zárdának elpusztult, b) alatt a hajó hossz-