Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

135. POZSONY, VÁR (Pozsony vm,; Bratislava, Szlovákia) 135.1. törzsív A törzsív kitöltött: „Vegyes anyag, a kő túlnyomó, részben faragott kövek is láthatók. / Jelenleg a várrom „Zopfstyl"-ben épült; találtatnak azonban kora=gótkori kőfaragványok is. / Rom / A rajzokban a régi maraóványok láthatók. / Falfestmények vannak ugyan, úe azok a mult százaóból valók." Felvett mellékletek: „ alaprajz: 1, rajz: 1, leírás: 1" szignó, dátum a hátoldalon: Könyöki József, Pozsonyban 1879dik évi Augustus 28' fekete tinta, törzsív előlap felirat: Pozsonyi vár. cer. megj.: Egység ??? = 17,75 bécsi láb; jelzés b. I.: 79, sz. 1879.; jelzés j. I.: OMFTervtárp. K7108. OMvH Tervtár Itsz. K 7108.; MOB irattár 1879/79. 135.2. leírás „Azon tuóosítást kivéve, melyet Dr. Rómer „Pozsony és környéke" cimű művében közöl, mitsem tuótam a vár épitésére vonatkozólag kipuhatolni, azért ezen idézett munkára kell utalnom. Rakovszky István a pozsonyi újságban emlitést tesz azon történelmi viszonyokról, melyek a várparancsnokok, vagyis a főispánok és a város közt léteztek, de a vár épitésére vonatkozó adatokat Rakovszky sem közli, I, 2 szám alatt bemutatom a vár alaprajzát, melyre nézve azon megjegyzést teszem, hogy az udvarban látható építmények a vízvezetéket képezik. A vár körül látható falak Mária Terézia királynő idejében épültek és az udvari cselédség számára lakhelyül szolgáltak, E század elején - midőn a vár leégett - ezen építmények minden nyom nélkül leromboltattak. I, 1 alatt bemutatom a vár földszinti alaprajzát. A 2ik lapon a alatt látható a vár és az erőditési falak fekvése, a két Donjon és a vártorony, A mi a tornyot illeti azt Schmidt tanár a 2ik évfolyamban, 2ik sectió 5ik és 17ik lapon közölte; erre vonatkozólag csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy a nyugati oldalán a koronapárkány alatt látható bodordiszitmény nagy részben elpusztult, minthogy a katonahatóság a torony felső helyiségét puskaporraktárrá felhasználván, a falakat egy méterrel emelte és a tornyot új tetővel látta el, A középső Donjon külfalán fut a II, e alatt bemutatott esvény. Más faragott követ sem ezen, sem pedig az éjszaknyugati Donjon nem találtam. A torony faragott kőből készült, a két Donjon és az összes védfalak vegyes épitő anyagból állanak, melyekben azonban a törött kő túlnyomó. Térjünk vissza a várba ós nézzünk körül az ott létező régi maradványokban. A vár keleti falának beloldalán látunk három járomnak és egy félpillérnek maradványait II, e alatt. Minthogy harmadik Incze pápa ismert okmánya folytán megengedte, hogy a székesegyház a várból a városba áttétessék, nem kételkedhetünk, hogy ezen maradványok a hajdani vártemplomtól származnak. Az emiitett pillér teteje megkeskenyedik és II, d alatt látható alakban végződik. II, o alatt bemutatom a falgerincnek metszetét. Az udvar déli oldalán látunk 13 pillért, melyeket II, g alatt mutatok be. Ezen pillérek össze voltak kötve és bizonyára lakszobáknak alapjául szolgáltak. A II, f alatti gyámkő az éjszaki falon eszközölte az első pillérnek összeköttetését. Ugyan ilyen pillérek az udvar nyugati oldalán még most is léteznek, de a nyugati oldalon lévő lépcsőház építése alkalmával falak gyanánt felhasználtattak. Jelenleg, úgy mint hajdan, a várnak három kapuja van; a jobbik kapú éjszaki oldalán a II, f alatti kapú boltozat volt és pedig igen szép faragott kőből. Ez időközben, midőn az átidomitási falak lassan romladozni kezdettek, ismét előtűnt. A baloldali kapunak szinte éjszaki falán a II, h alatti kapú tűnik elé, melynek ivezeti metszetjét II, n alatt mutatom be, A közép kapú fölött a nyugati falon a duna felé találtam a II, p ábrában látható bodordiszitményt, melynek nyomai a közép kapú egész szélességében láthatók, A középső nagy része ezen bodordiszitménynek a balcon ajtó kitörése alkalmával elpusztíttatott. All, i és II, k alatti ábrák két követ mutatnak, melyek a lépcsőház falaiba be vannak falazva, A II, m alatti kő pedig első emeletéén a nyugati belső falban egy kémény mellett van befalazva, Ez a templom gerinceiből származhatik, Az emiitett oszlopok, a hajdani templomnak maradványai és egyéb a 2ik lapon látható egyes építészeti kőmaradványok, boltozatok és azok tagozatai tanúskodnak arról, hogy a vár már a 13ik százaó végén ebben a kiterjedésben fennállott; mig végre több átidomitások után Mária Teréz idejében a mostani alakját nyerte. A délnyugati, a többinél erősebb torony, ugy látszik hogy hajdan a vártól elszigetelve állott, mert e torony keleti oldalán lévő szobában a torony falán még most is rovátkolt (rustica) erős kövek láthatók, a mi bizonyosan nem épült volna úgy, ha a torony elszigetelve nem állott volna. A nép ezen tornyot, koronatoronynak nevezi és azt állitja róla, hogy a magyar korona itt őriztetett. Végre II, b alatt bemutatom a jelenlegi koronapárkányt. A várnak épitési anyaga legnagyobb részben vegyes; a mennyiben azonban a vakolat a falakról lemálik, különösen a déli oldalán faragott kövek is mutatkoznak."