Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

oszlopait, A g, rajznál láthatók a fal mellett fel futó kis gyöngék, melyek a boltozat gerinczeível kapcsolatba nincsenek, hanem a süvegek által félbe szakasztatnak, Az absis azon északi fala melyen a szentségház alkalmazva volt valamivel beljebb áll miáltal az előbb említett kis gyöngék, hol az absis keskenyebb lesz, elmaradnak. IV, lap A 4 b, alatti rajzok mutatják a nyugoti oszlop diszfödelképét, a 3 alatt pedig a déli diszfödélkét, Ezekre nézve meg kell jegyeznem, hogy a restauratio alkalmával nagy gonddal kitisztíttattak és helyreállíttattak, Ily díszfődelek azonban az absis minden oszlopain voltak, az itt bemutatott kettő fennmaradt, a többi négy pedig 1734ik évben midőn Szt, Márton szobrát oda tették - elpusztíttatott. A szentély újítása alkalmával ezen díszfödelkék nyomait láttam. Feltűnőek az a és b rajzokon látható kis állatt alakok, melyek a díszfödélkék fölött a gyöngék közt vannak alkalmazva a nélkül hogy ott létük okát vagy azok alakját képes volnék megmagyarázni. Ily állatocska létezik még a szentély északi első faloszlopán is a süveg alatt, és f, rajzban látható; d mutatja a szentély gerinczeinek e pedig a cordon párkánynak átmetszetét, c rajzban látjuk a cordon párkányig lefutó oszlopot és annak gyámkövét. Erre nézve óátor vagyok emlékiratomra utalni. Kénytelen vagyok a Tekintetes Bizottságot arra is figyelmeztetni, hogy a 3ik szám alatti rajz nem a díszföóél gyámköve alá, hanem fölé gondolandó V, és VI. lap Töóbször említett emlékiratomban köszönötet szavaztam méltóságos Rakovszky úrnak a szentély czímereinek meghatározásáért, mert ő szíveskedett e részben csekély munkámat támogatni, Később alkalmam volt arról meggyőződni, hogy a szóban lévő czimerek meghatározása néhánynak a helytelen és bátor vagyok ezen, a templom keletkezésére nézve fontos ügyre nézeteimet a következőkben előterjeszteni: Czimer szám 1. lap VI. Ez kétségtelenül Corvin Mátyás királyunk czimere, Czimer szám 2, lap VI, Ezt nem Robert Károlynak, hanem Mátyás király nejének, Beatrix királynénak tulajdonítom, ki az Anjou házból származott. Czimer szám 3, lap V, A Héderváriak czimere Wagner és Nagy Iván szerint négy kék és három ezüst függélyes hullámos szalagokból áll. Azt tartom, hogy jelen czimer egy előbbi restauratio alkalmával hibásan kék színnel szineztetett és hogy ezen czimer Magyarország czimerének egyik része, mi annál valóbbszinü, mert az ország czimerének másik része 17ik sz. a. fordul elő. Különben fel nem tehető, hogy Héderváry bőrincz Palatínusnak czimere, ki 1447-ben meghalt és Hunyady János ellensége volt - szentélyünkben helyet nyert volna. Czimer szám 4. lap VI. A Zerdahelyi Dersffiak balra lépő oroszlányt bírnak egy korona fölött czimerükben, s ezt inkább cseh czimernek tartom, minthogy Corvin Mátyás 1469 évi, tavasz alkalmával Olmützben cseh királynak megválasztatván, igen természetes, hogy ezen czimerét egyházunkban örökitette meg. Czimer szám 5. lap XIX. Erre nézve megjegyzést tenni nem szükséges. Czimer szám 6. lap V. A Frangepán család minden időben körme között kenyeret tartó két oroszlánt használt, minthogy továbbá Morvaország czimere jelenleg Is még vörös és fehér koczkás sas, és Mátyás király Morvaországot is birta, jelen czimert Morva ország czimerének tartom. Czimer szám 7. lap VI. Rakovszky e czimert Dóczynak de Nagy bucse tulajdonítja. E nézetet annyiban osztom, hogy azon Doczy Orbán püspök volt; mert tudjuk, hogy Orbán püspök Mátyás király idejében több püspöki kerületnek kormányzója volt,, és gyakran a király udvaránál tartózkodott. Ugy 1485-dik évi Január 22én Orbán püspök vonult be a királylyal a meghódított Bécsbe. Midőn a bécsi püspök Spaur beo 1485 évben meghalálozott, Orbán nyerte el a bécsi püspökséget. - A thiara, mely a czimeren látható, szintén oda mutat. Czimer szám 8. lap V. Jelen czimert szinte nem tarthatom Cilii gróf czimerének, és pedig azért, mert fel nem tehető hogy Mátyás király tűrte volna, miszerint családjának legnagyobb ellensége a többi nemesek, és nagy urak czimereivel szentélyünkben foglaljon helyet. Cilii Ulrik bán hasonló czimert birt ugyan, mint a 8. sz. alatti, daczára annak azt annal is inkább Austria czimerének tartom, minthogy Mátyás királyunk ép azon időben Austriának egy részét meghódította, és így jogosan a czimert használhatta. Czimer szám 9. lap VI. A Zrínyi család ezen időben fekete sast arany téren használt; későbben pedig faragott kőből alló tornyot, vörös mezőn vettek fel, czimerükbe. Jelen czimert tehát Zrínyi családnak nem tulajdoníthatom, de nem is tudnám annak hajdani birtokosát megnevezni. Czimer szám 10, lap V. Erre nézve megjegyzés nincs Czimer szám 11. lap XIX. Ezt Rakovszky ismeretlennek mondja; én Vladíszláv (:Ulászló:) cseh királynak tartom, és pedig azon viszonyoknál fogva, melyekben Vladíszláv Mátyás királyhoz volt. A czímer jobb oldalának alsó részén Dalmát ország czimere van alkalmalzva, melyet Vladíszláv királyi jogainál fogva gyakran használt. A czimer felső bal részén szemlélhető gerenda, úgy látszik, hogy a luxemburgi származásra utal. Czimer szám 12. lap VI. Ez kétségtelenül Hunyadi család czimere. Czimer szám 13. lap VI. Ez Rima Széchynek tulajdoníttatik. A Széchy-ek már 1381ben fekete sast ezüst téren használtak, Széchy Dénes esztergomi érsek saslábat, és sas szárnyat a czímer jobb oldalán; ezüst tért a bal oldalán; annak fivére Miklós ki 1469 évben főlovászmester volt. vörös téren három ezüst golyót használt. A felső Széchy Pál család kék téren arany oroszlányt - kinek