Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)
Váliné Pogány Jolán: Könyöki József munkássága
beavatkozás szükségességének - jelzése sem hiányzik a leírásaiból. Több alkalommal a leírásban külön jelezte, hogy az épület állványáról pontos méréseket tudott készíteni, Várromok esetén természetesen nem volt mindig módja a precíz felmérő munkára, hiszen ezeket általában rendezetlen terepen, egyedül, segítség és a manapság használatos műszaki segédeszközök nélkül végezte. A kidolgozás többnyire öt hónapot vett igénybe. A várak esetében az alaprajzok általában csak helyszínrajz jellegűek, nem részletesek. A részletes és a helyszínrajz jellegű alaprajzokat ahol lehet a periodizációval, az odavezető úttal, a környező domborzattal, a helyiségek számozásával látta el. a kutat kék színű körrel, a perspektívák felvételi helyét piros körrel ábrázolta. A templomok alaprajzát - azonban eltérően a jelenlegi gyakorlattól - még nem keletelve készítette. A távlati képeken gyakran az épület természeti környezetét, sokszor a környező hegyvonulatot is feltüntette. A részletrajzok a megfelelő léptékben és általában méretskálával készültek. A nagybodoki sematikus alaprajzon - valószínűleg másolat -, a méretskála méterben és ölben is készült, minden bizonnyal azért, mert ebben az időben már áttértek a méterrendszer használatára. (10 mm = 4 m, 1" = 5 bécsi öl) Könyöki valószínűleg a biztonság kedvéért adta meg a léptéket mind a két számítás szerint. 50 Bizonyos, hogy vázlatkönyvek alapján dolgozott, s megbízójának csak a letisztázott és kidolgozott rajzokat küldte el. Ezért fordul elő az, hogy a feldolgozás a helyszíni munkát követő évben került be a Műemlékek Országos Bizottságához. Könyöki korai munkái általában mind szépia technikával készültek. A szépia, bár a vonalvastagság megegyezik a fekete tusrajzéval, lágyabb, finomabb hatást nyújt. Valószínűleg Zsigmondy Gusztáv „utasítására" tért át a későbbiekben a fekete tus használatára, 5 '' bár nyílván várak és távlati képek felvételéhez nem tartotta ő sem megfelelőnek a szépiát. Könyöki szét tudta választani a művészeti és a mérnöki munkát, nem kalandozott el egyikből a másikba a felmérés rovásáraz 2 FELMÉRŐ ÚTJAI Könyöki első kifejezetten műemlékfelmérő útját 1869ben Rakovszky Istvánnal tette meg Nyitra-, Turóc- és Liptó megyében. A költségeket Rakovszky István viselte, Az útról „Visszapillantás a Nyitra-, Turócz- és Liptó megyékben tett régészeti kirándulásra" című cikkében számolt be. 57 1872, július 3-án kelt az a levél, melyben a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága felszólította a vidéki értelmiséget „a hazai műemlékeknek összeírása és osztályozása czéljából" létrehozott bizottmány tevékeny támogatására. Az iratban már szerepel a felszólítottak listáján „Tek, Könyöky József Realtanod tanár Poson"-ból, 57 1872. november 4-i leveléből tudjuk, hogy 1872, július 5-én Henszlmann a bizottság nevében a pozsonyi középkori emlékek felmérésével bízta meg s Könyöki utasítást kért a felmérő munka teendőiről, jelezve, hogy ismeri Rómer és Schmidt ezirányú munkáit, s nem akar olyasmit feldolgozni, ami már elkészült. Ebben a levelében bejelentette, hogy „a pozsonyi I, takarék pénztár választmánya a helybeli középkori városház stylszerú restauratióját" bízta rá, így eddig nem tudott foglalkozni a munkával, viszont megküldte a pozsonyi Koronázási főtemplomról írott munkáját. 55 Az 1874. április 16-ai ülésen készült - „azon levelezőknek, kik a hozzájok intézett felhívásra a magyarországi műemlékek id. bizottságát közreműködésükkel támogatták" - névjegyzéken Könyöki József a 29. sorszám alatt szerepelt. 55 Időközben a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága tovább szervezte a kültagok munkáját, s - mint már más vonatkozásában volt róla szó - az Arányi Lajos, Henszlmann Imre, Rómer Flóris, Schulek Frigyes és Steindl Imre tagokból álló albizottság 1875, április hó 11-én javaslatot terjesztett elő az „ország emlékeinek tüzetesebb megismertetése tekintetéből", Ez a javaslat szöveggel és ábrákkal magyarázza meg a törzsívek kitöltését, esetleg leírások készítését, az emlékek általános megismerésére vonatkozóan, hogy minél teljesebb „emlék-lajstrom" készüljön, 57 A Könyöki által készített leírások a továbbiakban ezekre az utasításokra támaszkodtak. 1875-ben küldte be Könyöki a pöstyéni kápolnáról szóló törzsívet és az ahhoz mellékelt kísérő levelében felhívta a figyelmet több őskori régészeti lelőhelyre. 55 Ugyancsak ebben a jelentésében ír az általa már felmért és az Archaeologíai Bizottsághoz beküldött bazíni r. k. templomról készült rajzairól. 59 1875-ben jelenti Geduly Ferenc titkár, hogy Könyöknek 10 törzsívet juttatott el s Henszlmann évi jelentéséből tudjuk, hogy abban az évben három tábla rajzot küldött be, 57 Henszlmann jelentése szerint: „Könyöki József, kit a bizottság kültag kinevezésére ajánlott, beküldötte [,..] a pozsonyi városház tanácsterme vasajtajának rajzát (két lap), mennyezetének rajzát (2 I.) és az ú, n, csarnokteremben levő ajtószekrénynek rajzát (2 I.), Valamennyi lap csinosan és szabatosan van kidolgozva." A Bizottság felterjesztésére 1877 januárjában eddigi munkája elismeréseképpen Trefort Ágoston miniszter a Bizottság kültagjává nevezte ki. 6 ' 1877-ben Könyöki egy összefüggő terület feldolgozását készítette el, A Pozsonyból könnyen megközelíthető és múzeumi útjairól valószínűleg már alaposan ismert Csallóközben dolgozott. Egymáshoz viszonylag közel lévő falvak templomait mérte fel, egyforma kivitelű, tiszta, pontos szépiarajzokat készítve. Rajzait és megállapításait Ipolyi munkája kiegészítéséül szánta, - A csallóközi feldolgozással egyidejűtóg^küldött levedben öszszefoglalta munkája okát, c,á)at valamint tapasztalatait: ta Si 3 <4>
