Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)
Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán
125. 2. leírás „Zsámbokrét helyiség közepén egy dombocskán áll a község erősített temploma. A mint a rajz mutatja, a szentély szerkezete nem szabályos. A gerincek egyszerűen lefutnak a falba, A szentély a hajó talajából két lépcsővel kiemelkedik, a zárköveken sem fargvány sem festemény nincs, A hajó közepén van a c) alatt látható falpillér, melyből a gerinczek kinőnek, A mellékhajó később épült hozzá, úgy hogy a hajó déli falába két csúcsívet törtek, A gerinczek mind a három helyiségben egyenlők és a falban vesznek el, A templomnak tornya nincs, a harangok a templom udvarán egy faszerkezetű toronyban vannak elhelyezve. E század elején a támpílléreket mind letörték minek következménye volt, hogy a falak roskadozni kezdettek. Hogy a templom össze ne dűljön, a falakat óelűl körösztül kasul váspántokkal húzták össze, ml elég furcsán veszi ki magát, Az ablakok mind újak. A mellékhajó keleti falában van Zsámbokréty Györgynek, ki 1583 évben halt meg, homok kőből faragott sírköve, Ennek fiával kihalt a zsámbokréti család, Fel kell említenem, hogy a helység keleti végén foly a Nyitra vize; ettől vagy 100 méter távolságra áll egy erős donjon, melyről állítják, hogy Nagy bajos királynak vadászvára volt, s hogy hajdan több melléképülettől és védőfallal volt körülvéve, mely a Nyitra folyóig ért, ezeknek nyomait sem látni többé; a donjon pedig annyira át van idomítva, hogy a felvételt érdemesnek nem tartottam, Jelenleg lakházul szolgál," szignó, dátum a 2, o.: Könyöki, Pozsony, 1887 évi december hóban. előlap felirat: Zsámbokrét MOB irattár 1888/4. 125. 3. alaprajz, részletrajzok a. alaprajz a körítőfal jelölésével; M = 1:200, b. kelet-nyugat irányú metszetrajz; M = 1:200 c. pillérköteg borda indítással, nézetrajz és alaprajzi metszetrajz; M = 1:20 d. sírkő, nézetrajz; 1 m = 150 mm szignó j. I.: Könyöki fekete tus rp. kart. méret: 560 mm x 396 mm, 658 mm x 450 mm előlap felirat b. k: Zsámbokrét, Nyitra Megye, zsámbokrét! járás; jelzés b, f.: 4. sz. 1888.; jelzés j. I. a rajzon: OMFTervtárp. k 3545. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.440. OMvH Tervtár Itsz. K 3545.; MOB irattár 1888/4. 126. OROSZLÁNKŐ, VÁR Trencsén vm,; Vrsatské Podhradie, okr. Hava, Szlovákia) 126.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „leírás: 1, rajz: 2" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József tanár, Pozsonyban 1882ek évi november havában, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Oroszlánkő - várrom; jelzés b. f.: 89. sz. 1882.; jelzés j. I.: OMFTervtárp. K6982. OMvH Tervtár Itsz. K 6982,; MOB irattár 1882/89. 126.2. leírás „Illava átellenében a Vágh jobb partján Pruszka községre akadunk, hol egy modern kastély díszlik, mely Königsegg Aulendorf grófok birtoka. Ezen uradalomhoz tartozik Oroszlánkő is. Pruszkától elindulván fél óráig a Vágh partját kisérjük, azután jobbra kanyarodván meglehetősen meredek emelkedés mellett egy óra járást haladunk, míg Oroszlányváralja községbe érünk, mely az alacsonyabb hegység legmagasabb emelkedésén fekszik közvetlen a vár alatt, A Vágh folyóval egyenközü irányban a község fölött egy fűvel benőtt meredek lejtőből egy tökéletesen meredek sziklafal emelkedik, melynek hossza legalább három kilometer, Ezen sziklafal tetején áll a vár, A szúlyói hegycsoport és az oroszlánkőí sziklafal az egész megyében a legmagasabbak s majd mindenhonnan láthatók, A vár fekvésénél fogva minden esetre befolyással volt a Vágh völgy védelmére noha a folyótól meglehetős távolságban van, A vár keletkezése ismeretlen, Csak az 1240 évről fennmaradt tudósítás szerint Elend nevü család birta a várat 1244-ben az Aba családból származó Bogimír lett birtokosa 1354-ben pedig Hederváry Konth Miklós palatínusé vált ki a vár alatt az előbb emiitett községet alapította, mely azonban akkor Vöröskő nevet viselt, mivel csakugyan a sziklafal vörös márvány, 1439-ben a várat Erzsébetin királyné kapta. 1457-ben Szilágyi Erzsébet kapta e várat V. v. utószülött bászlótól adomány levél alapján, 1470-ben pedig Mátyás király oda ajándékozta Szlopna Menyhértnek. Azután pedig behoczky András kapta, ki örökségben hagyta 1478-ban behoczky Menyhértnek, ki magát már Oroszlánkőí Lehoczkynek nevezte. 1537-ben Oroszlánkői János és András testvérek kapták, kik Bachunitz, Pruszka és Tuchina községeket Szvetlói Schellendorf Páltól vették meg és Oroszlánkőhöz csatolták. E család kihalván orbovai Jakusich Ferencz kapta a birtokot 1576-ban donatio képen. A Jakusich család kihalván királyi engedélylyel a birtokot 1695-ben stebingi Breiner Sziegfried Kristóf tábornok vette meg 56,000 frtért, 1698-ben Breiner veje gróf Königsegg Aulendorf Ferencz, Miksa, Euseph vette birtokába, mely családban a birtok mai napig is megmaradt, Fogjunk most a várnak leírásához. A felmene + a várhoz a falu fölötti meredek lejtőn van, míg a szikla jobb oldalához érvén egy kőszikla kapun áthaladunk s a vár éjszaki oldalára érünk. Miután a felmenő a bal karján levő paizszsal a nyíllövések ellen magát megvédheti a feljárás nem szabályszerű. A kősziklakapunál balra kanyarodván egy kis plateau terül el előttünk, melyen a vár udvarát s védhelyiségeket találjuk. 1.) alatt találjuk a toronynyal megvédett kaput. A 2.), 3.), 5.), 6.), 7.) és 10. számú helységek laktanyák voltak, melyeknek emeletét többé meghatározni nem lehet. A 4.) sz. alatti fal a felső vár védelmére szolgált, Ilyen védhely volt a 6. sz. alatti tanya és a 9. sz. alatti rondella is. A feljárás a várba a vörös vonallal jelelt út volt, melyet a 11, sz. torony védette meg. A 11. sz. toronytól minden esetre valaha lépcsők vezethettek fel a 13. sz. helyiségbe. Most azonban a lépcsők összedűltek úgy hogy nyomát csak a kőhalmazban véljük feltalálni, miért is a láb meredek lejtő miatt óiztos álláspontot nem lelvén csak kötél segítségével lehet nagy nehezen feljutni. A 12., 14., 15., 16. és 17. számú helységek lakó szobák voltak, emeletei azonban nem határozhatók meg. 18. sz. alatt ta-
