Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

szignó, dátum a 3. o.: Könyöki József tanár, Pozsony 1883 évi December havában. előlap felirat: Lakompak erősített urilak MOB irattár 1884/3. 87.3. alaprajz, részletrajzok a. alaprajz a felvezető út jelölésével, a vár részeinek számozásával (1-8.), jelmagyarázat és legenda nélkül; M = 1:10OO b. kartusban elhelyezett két címer, nézetrajz c. az egyik címer - Esterházy - részlete, nézetrajz (b. alatti ábrához) d. építmény távlati képe (Táródy Mátyás síremléke) szignó j. I. a rajzon: Könyöki fekete tus rp. kart. méret: 353 mm x 233 mm, 446 mm x 330 mm előlap felirat k. f. a rajzon: Lakompak 1. Sopron megye. Soproni járás; jelzés b. f. a kartonon: 3. sz, 1884.; jelzés j. I. a kartonon: OMFTervtárp. K 6265. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.421. OMvH Tervtár Itsz. K 6265,; MOB irattár 1884/3. 87.4. távlati kép - északi oldal, távlati kép, egy korábbi ábrázolás másolata szignó j. I. a rajzon: másolta Könyöki fekete tus, szür. akv. lav, rp. kart. méret: 330 mm x 450 mm, 338 mm x 457 mm előlap felirat k. I.: Lakompak 2. Sopron megye Soproni járás; jelzés j. I. a rajzon; OMF Tervtár p. K 6266. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.422. OMvH Tervtár Itsz. K 6266. 88. LÁNZSÉR, VÁR (Sopron vm.; Landsee, Ausztria) 88.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, a helyrajzi adatokat tartalmazza, Felvett mellékletek „Avar leírása: 1 ?, rajz: 2 V" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József tanár, Pozsonyban 1883dik évi december hóban. fekete tinta, törzsív előlap felirat; Lánzsér várrom (jav. Lándzsér, majd a „d" áthúzva); jelzés b. f.: 3. sz. 1884.; jelzés j. !.: OMFTervtár p. K 6269. OMvH Tervtár Itsz. K 6269.; MOB irattár 1884/3. 88.2. leírás „Ezen várrom Soprontól délnyugatra vagy három órajárásnyira fekszik, hasonnevű község mellett. Rendeltetése, azonkívül, hogy hatalmas úrnak lakóhelyül szolgált, még az volt, hogy az Austriából erre haladó kereskedelmi utat uralja s szükség esetén védelmezze a betörésektől. Megjegyzem, hogy Fraknó és Lánzsér közt még csak Kaboló mellett volt közlekedési út Austriával. banzséren úgy mint Fraknón is harminczadhivatal volt egész 1848-ig, mi azt mutatja, hogy ez úton nagyobb kereskedelmi forgalom volt Magyarország és Austria közt. Történelmi adatokkal nem szolgálhatok, csak annyi esett tudomásomra, hogy e vár hajdan Eördög család birtokában volt és hogy 1772ben mennykő csapás következtében tűzvész által pusztult el. A vár nyugati oldalától vagy félórányi távolságban a várral szemközt lévő hegyen Chamalduensus zárda romjainak némi nyomai láthatók. A vár leírása. A várnak éjszaki és keleti valamint déli oldalán egész a 67, sz. a. bástyáig igen meredek lejtőn keskeny völgy van. A 67sztól egész a vár nyugati részen lévő 1, sz. a. kapuig a lejtő szelídebb, innen azonban nyugati irányban Austria felé a hegyek ismét meredekebbre és magasabbra emelkednek. A felmenet nem rendes, miután az út nyugatról egyenesen a 1ső kapuhoz vezet, Az 1 sz. a. kapu fölött csak ez évszámát 1668 találtam. A kapu mögötti háromszögű térség csak azért van épitve, hogy innen a vonóhídra lehessen jutni, mert itt a 3. sz. a. mély árok van, A kapu a 2, sz. a. bástya által volt megvédve. A 3. sz. árok körül van véve lőréses fallal, melynek védelmére a 62. 63. 64. 65. s 66 sz. bástyák szolgáltak. A 61 sz. a. térség szintén fallal van kerítve és a 67. 68. 69. 70. 71. s 72. sz. a. bástyákkal által megvédve. Ezen térségből emelkedik fel a várnak hosszúkás része, és pedig az éjszaki oldalán vagy 10, a déli oldalán vagy 20 méternyi magasságban. A vár déli oldala meredek sziklák által van megvédve. A 4a) kapu vonóhíddal és egy kis kirohanó ajtóval volt ellátva; ezen áthaladva jutunk a 4b) alatti csarnokba. Ennek jobbján 5. sz. a. volt egy kis őrszoba 6 sz.a. pedig egy kis, kőből való csigalépcső, ez arra mutat ugyan hogy a 4, b) alatti csarnok emeletes volt, de hány emeletre emelkedett, azt már most meghatározni nem lehet, minthogy már bedűlt. A csarnok előtt a 7. sz. mély árokban találunk egy nagy oszlopot, mely 9. sz. kapuhoz vezető vonóhíd alapul szolgált. A 8 sz. a. helyiség őrhely volt. A 9, sz. a, kapu ismét rohanó ajtóval volt ellátva. A kapu óal oldalán van egy czimer, mely a 48. védtoronyban lévő czimerrel alakjában megegyez, de annyira elkopott, hogy a rajta lévő alakokat többé nem lehet kivenni, A 10. 11. 12, 13. 14. 15. 16. és 17, sz. helyiségek gazdasági épületek és laktanyák voltak. A 10. sz. helyiségen átmenve érünk az első, 18 sz. jelölt udvarba. A 20. 21. és 22. sz. helyiségek a 61. sz. a. térség éjszaki oldalát védettek meg. 19, sz. a, találjuk a kutat, 20. sz. a. van egy őrtorony; ennek lépcsőin és a 25. és 26. sz. helyiségeken át érünk a 23. sz. a. laktanyákba, melyek a 18. sz. udvarnál vagy 10 méterrel magasabbak; ugyanezen lépcsőkön érünk a 24. sz, sikátorba, mely a donjon déli és nyugati oldalát körülveszi. A 18. sz, udvart áthaladva érünk a 31. sz. a. árokba, hol két oszlopot látunk, melyek a 32. sz. kapuhoz vezető vonóhídnak támpontul