Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

fekete tinta, törzsív, előlap felirat: Hrussó várrom; jelzés b. f.: 4. sz. 1887.; jelzés j. I.: K 2722. OMvH Tervtár Itsz. K 2722.; MOB irattár 1887/4. 79.2. leírás I. „Skíczó községtől délre egy magasdombon fekszik Hrussó vára. A vár éjszaki részén egy plateaun terül el, hol a várba vezető utat találjuk, A feljárás rendes 1. sz. alatt látjuk a már elpusztult kaputoronynak nyomait, melynek egyik fala a vár keleti sziklájára támaszkodott, A kapu a 2. számú udvarba vezet, Ez udvar nyugati részén van egy kapu; melyet a 3, sz, alatti hosszúkás torony védelmezett, Ezen kapun át a 4, számú második előurvarba jutunk, melynek délnyugati szögletén egy erős kerek torony áli a feljárat megvédésére. A 6. és 7. számú helyiségek két emeletes laktanyák voltak. A 7. sz. helyiség még jelenleg is be van boltozva és ebből érünk a 8. sz. helyiségbe. Ennek bal falán látjuk még a lépcsők nyomait, melyek a pallatiumba vezettek. 10. sz. alatt van egy dongaboltozatú pincze. 16. a pallatium udvara. 17, süveg nélküli csúcsives boltozattal ellátott börtön, 18, sz, donga boltozatú börtön. 11. 12. 14. 19. 20. 21. sz. lakószobák voltak. Az említett boltozatok lapos törött kövekből készültek. A pallatiumnak azonban 15, 11, 12, és 14. sz. helyiségei törmelék halmot képeznek s igy nem tudni van e alattuk pincze. Feltűnő hogy ezen helyiségek négy méterrel magassabban feküsznek a 16. sz. udvar talajánál. A 12, sz, szobában 13.mai jelölt faragott kőóől készült kút áll. Faragott követ az épületben nem találtam és így a várnak keletkezési korát nem határozhatom meg. A 12. sz. helyiség szögletfalain látni átidomítások nyomait. Az épitő anyag törött mészkő mely a vidéken töretett." szignó, üátum a 2. o.: Könyöki, Pozsonyban 1886. évi őeczember hóban. MOB irattár 1887/4. II. „Bars Megyében aranyos maróthi járásban Skíczó községtől keletfelé két kilometer távolságban egy szabálytalan kúpalakú magaslaton áll a hrussói vár, A vártól éjszakra egy palteaun terül el s ezen találjuk a várba vezető utat. A feljárás szabályos. 1. sz. alatt van egy elpusztult kaputorony nyoma, melynek külső fala tovább húzódva nyugat felé a kősziklára támaszkodván a külső várudvart elzárta. E kaputorony a 2, számmal jelölt első vagy külső várudvaróa vezet. 3. sz. alatt van a három emeletes őrtorony, mely a 4, sz, második udvar bejárását védette meg. 5. sz, a. látunk egy emeletes kerek tornyot, melynek rendeltetése volt a netán már az előudvarba benyomuló ellenséget visszatartní. A 6. és 7. sz. kétemeletes helyiségek laktanyák voltak melyeknek a 7. számmal jelölt földszinti része még ma is dongaboltozattal bir. Ez vezetett a 8, sz. lépcső csarnokba, Ezen helyiség berendezését, ma már alig lehet meghatározni s csak kevéssé látni még a 9, sz, lépcsők nyomait melyek kétség kivül a pallatium első emeletébe vezetett. A 10. sz. helyiség kőből épült donga boltozatú pincze, a felette lévő helyiségek felosztását, és magasságát, már meghatározni nem lehet. 11. 12. 15. 20. 21. sz. helyiségek lakószobák voltak. A 12. sz. helyiségben van a 13. jelölt faragott kővel kirakott kút. Ezen (12. sz.); helyiség talaja 1 1/2 méterrel magasabban fekszik a 10. sz. pincze boltozatánál; Ennek volt magasságát sem lehet, többé meghatározni. 14. sz. a lakószobák voltak most a helyiséget törmel fedi úgy hogy válasz falait nem lehet kikutatni. 16. sz. alatt van a pallatium kis udvara. A 17, sz, hosszúkás keskeny helyiség börtön volt, s még jelenleg is csúcsives süvegnélküli kőboltozattal van ellátva, A számos általam felvett várakban hasonló boltozatot nem találtam. 18. és 19. sz. helyiségek dongaboltozattal ellátott kamarák. 22. és 23. alatt jelölve vannak a pontok melyektől a várnak két látképét felvettem. Az épitő anyag a helyszínén törött mészkő. A falak és boltozatok öntöttek, imitt amott tégladarabokat találunk, melyeken azonban jel nincs. Faragott kövek hiányában a vár korát megítélni annái kevésbé lehet minthogy átidomitások történtek mi külön a 12. és 14. sz. helyiségeknél észlelhető. Az 5. és 3. számú tornyok már a lőpor feltalálása után épültek. A vár minden közlekedéstől elszigetelve lévén azt valamely vidéki védőerőrendszerbe beilleszteni alig lehet s így bizonyos hogy csak erősített úrilak volt. A vár történetének Írásával jelenleg herczeg Odeschalchi Arthur foglalkozik." megj.: Az anyag nem a MOB megbízásából készült. szignó, dátum a 3. o.: Könyök, Pozsonyban 1886. évi deczember hóban. előlap felirat: Hrussó vár; jelzés b. f.: Ernyey József úrtól ajándék, 1929X11/ 16án OMvH Tervtár Itsz. K 2725. 79.3. alaprajz - alaprajz a felvezető út jelölésével, a vár részeinek számozásával (1 -21.), jelmagyarázat és legenda nélkül; M = 1:500 szignó j. I. a rajzon: Könyöki fekete, piros tus, kék akv. rp. kart. méret: 290 mm x 416 mm, 398 mm x 617 mm előlap felirat j, f. a rajzon: Hrussó. Bars megye, aranyos-maróthi járás; jelzés b. f. a kartonon: 4. sz. 1887.; jelzés j. I. a kartonon: OMFTervtár p. K 2723, hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.309. OMvH Tervtár Itsz. K 2723.; MOB irattár 1887/4. 79.4. alaprajz - alaprajz a felvezető út jelölésével, a vár részeinek számozásával (1 -21.), jelmagyarázat és legenda nélkül; M=1:500 szignó j. I. a rajzon: Könyöki