Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma

loco Anno 1513. A Borbála-kápolna északi fala mellett keresztelőmedence, bronzból öntött, kehely alakú, áttört művű, karéjos talpán fantasztikus alakokkal, cuppája arkaturáiban unicorn ist ábrázoló címerrel s az apostolok féldomborművű alakjaival ékes. (F.) Felirata szerint Jodocus mester műve 1475-ből. A Borbála-kápolna északi fala mellett, a kifelé vezető ajtótól balra, csúcsíves kori pad, vésett domborművű ékítményekkel, Radványból, erősen restaurálva s új részletekkel kiegészítve. A kápolna délkeleti sarkában ajtó vezet a sekrestyébe. A sekrestye három szakaszra osztott, hálóboltozatos csarnok, egyik borda végződésén 1/1. mesterjellel. A sekrestye fölötti emeleti oratórium Alamizsnás Szent János kápolnája a XVI. század elejéről, háromszakaszos, hálóboltozatos, egymást körívekben metsző bordákkal s szép gyámkövekkel: egy bányászjelvényt tartó angyal, egy M. G. monogramos létrás címert tartó angyal, egy fölfelé tekintő férfi csípőjén nyugvó kézzel s egy címerpajzs bárddal. (F.) A kápolna alapítója Glockniczer Mátyás volt. A templom osztatlan hajója és belseje barokk félpillérekkel tagolt, mennyezetét Mária életéből merített falképek díszítik: Schmidt Antal művei a XVIII. század második feléből. Az oltár óriási olajfestménye Mária mennybemenetelét ábrázolja: Kracker Lukács műve 1774-ből. Az orgona háza copf stílű, tölgyfából faragott szobrokkal ékes. Újabban bemázolták. A szentély északi falán elefántcsont feszület a XVII-XVIII. századból. Corpusa 36 cm magas. A besztercebányai r. k. plébániatemplom kincstára: 1. A főoltár hat nagy s négy kisebb, vert művű, ezüst gyertyatartója. Heritz besztercebányai ötvös jegyével 1840-ből. 2. Sodronyzománcos kehely, aranyozott ezüst, hatkaréjos talpa oldallapjain, zöld zománcos alapon, piros és fehér rózsákkal, hatcikkelyes cuppakosarán felváltva vörös és fehér sodronyzománcos rózsákkal díszítve, XV. század, 24 cm magas. (F.) 3. Kehely, aranyozott ezüst, hatkaréjos talppal, szárán alma alakú gombbal, rotulusok helyett kerubfejekkel. Bécsi bélyeg 2/1. jeggyel. R. J. W. 1608 felirattal. 21 cm magas. I isc I 4. Kehely, aranyozott ezüst. Kerek talpán vert művű kerubfejek s nagy szemű virágok. Áttört cuppakosarán Salvator mundi szakálltalan mellképe, Mária s Szent János. Bécsi bélyeg HB jeggyel, XVII. század. 26,5 cm magas. 5. Kehely, aranyozott ezüst. Kerek talpán vert művű, nagy szemű virágok, áttört lombos cuppakosár. Bécsi bélyeg HB jeggyel, XVII. század. 24,5 cm magas. 6. Kehely, aranyozott ezüst. Vert művű kerek talpán, virágok közt, három ruhátlan gyermek, áttört cuppakosara hasonló díszű. Bécsi bélyeg HB jeggyel. 25,5 cm magas, XVII. század. 7. Kehely, aranyozott réz. Hatkaréjos talpán vert művű, kettős kerubfejek s odaillesztett Passiójelvényes lapok; áttört cuppakosarán gyümölcsgerezdekkel váltakozva kettős kerubfejek, 1730, 21,5 cm magas. 8. Kehely, az előbbi mása. 9. Kehely, aranyozott ezüst, rokokó, vert művű. 25 cm magas. 10. Kehely, aranyozott ezüst, talpán és cuppáján három-három zománcfestésű kép Nepomuki Szent János életéből. Szilassy János műve. Jegye nincs. 26 cm magas. 11. Kehely, aranyozott ezüst. Copf stílű, vert művű talpán gyümölcs- és kalászgerezdek s három öntött kerubfej. Szára öntött s kalászos díszű, cuppáján, sodronyos bordák keretében, vert művű féldrágaköves virágok. Besztercebányai bélyeg s tükörírásban S. L. jegy (Libay Sámuel?) 1818-ból. 27,5 cm magas. 12. Pacificale, ezüst, előbbi stíljében, ugyanazon bélyegekkel, 36 cm magas. 13. Úrmutató, aranyozott ezüst, copf stílű gazdagon tagolt s plasztikus díszítésű; egy szobrocskája a város címerét tartja. Bécsi bélyeg 1779-ből s J. M. jel, 78 cm magas. 14. Vert ezüst tálca, két ampolnával, virágokkal s Passiójelvényekkcl díszítve. XVIII. század, részben aranyozott ezüst. 15. Füstölő és tömjéntartó csónak, ezüst, vert művű, 1724-ből. 16. Két ezüstkorona 1697-ből. Madonna-szoborról való. 17. Hat darab vert művű, bádog dombormű, öt Passiójelenettel s pelikánnal, XVIII. század. Képjegyzék: 219—223. Irodalom: Gerecze 1906. 1067-1068.; Divald 1909. 46-47., 79., 80., 82., 83., 84 , 85., 87 , 88., 89 , 90., 92., 93., 94., 95., 96-97 , 98, Divald 1925. 168., 169-170., 176. és ül, Radocsay 1954. 118-119, Garas 1955. 95., 160., 228., 231., 249., 270, Radocsay 1955. 10., 87, 137, 141., 150., 156-159., 160., 161., 162., 168., 282-283. és CLCCII-CLXXVI. kép; Aggházy 1959. L: 8., 114., 115., 210. 2.: 22-23, Radocsay 1967. 40., 99, 102., 115., 120-121., 124., 157. és254., 258., 260. kép; Súpis 1967. 53-56. és 471.; Hnutel'né pamiatky 1970. 14—18. és ill, Dvofáková — Krása — Stejskal 1978. 19., 33., 72, Petrová-Pleskotová 1983. 48., 69, 71, 72. és 57, 58., 92., 96-98. kép; MM 1987. 249, 250., 256, 810. A VÁRBELI SZENT KERESZT-TEMPLOM Eredetileg kéthajós, csúcsíves templom, északi hajójában háromoldalú apszissal. Épült a XV. században, egy régebbi Szent Mihály-kápolna helyén. A XVIII. században gyökeresen átalakították s újból boltozták. Apszisából csak a déli ferde fal maradt meg, három részre osztott ablakában halhólyagos mértani művekkel. A másik, északi apszisfalat lebontották s a középsőt az északi hajó meghosszabbított oldalfalához fűzték. A két hajót két, egész s két falból kiugró féloszlop választja el egymástól, gyűrűs oszlopfejek. Az oszlopoknak az oldalfalakon nyolcszögletes félhasáb alakú gerinchordozók felelnek meg, szintén gyűrűs fejjel. A főhajóban cikkelyes dongaboltozat van; a déli hajóban két és fél álkeresztbolt. Utóbbi nyugati falát halhólyagos csúcsíves ablak töri át; a főhajó nyugati kapuja járomíves nyílású, bélletében oszlopok s egymást metsző pálcák tagolják, ormának ívmezőjében az 1458 évszámot a XIX. században vésték be. Főoltára copf-