Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma

elválasztva, két régi bordás keresztbolt, mely arra vall, hogy a főhajó eredetileg kéthajós volt s alighanem még a XIV. században épült. A déli hajó a előbbihez utólag lett hozzáépítve. Kapuja felett XV—XVI. századbeli kettős nyílású, félköríves ablak, ívközében halhólyag alakú mértani művel. A kapu félköríves, bordás béllettel; pántokkal vasalt szárnyán kerek pajzsos ajtófogó karika s kettős reteszű zár. A sekrestyében tíjabb dongaboltozat, de a réginek bordavégződései megmaradtak, ablaka cstícsíves, lőrésszerű, ajtaja csúcsíves s horonyban egymást metsző hengertaggal ékes. A főoltár XVIII. századbeli csavart oszlopokkal tagolt, az apostolok szobrai díszítik; tabernákulumán két vert művű gyertyatartó angyal, ezüstözött réz. Antependiumán hímzett kettős címer, Rosa Révay 1826-felirattal. Az oltár mögött XVIII. századbeli Szentháromság-szobor, kőből. A déli mellékoltáron két vert bádog gyertyatartó, copf stílű, az északin négy rokokó gyertyatartó és XVIII. századi hímzett antependium. A déli hajó XVIII. századbeli oltára mellett üveges fülke bronzszelencével. A Szent Sír-fülke keretén fölállítva a Mater dolorosa és Szent János evangélista szobrocskája. 55 cm magas, fa, XV. század. Az orgona alatt a főhajó északi falánál: szárnyasoltár 130 cm széles szekrénye két, ma csonka kezű szent férfi szobrával, a szekrényfeleken, Szent Lőrinc és István vértanú s Szent Sebestyén és Márton 45 cm magas szobrocskájával. Az oltár mellett, a meszelés alól, XIV. századbeli falképek matadványai látszanak ki. Az orgona alatt pad, térdeplőjén Krisztus és három apostol XVIII. századbeli figyelemre méltó festett mellképével. A sekrestyében négy, XIV. századbeli jelentéktelen kehely. A szentély külső falán óriási, Szent Kristófot ábrázoló falkép maradványa. A hatalmas nyugati torony első és második emeletén középkori lőrés formájú ablakok, a harmadik emelet későbbi toldalék. A torony földszinti részét kétfelől csúcsíves nyílások törik át, egyik belső sarkában a csigalépcső ajtajának kőkerete gótikus, járomíves. Öt harangja XVIII. századbeli. A báró Révayak mauzóleumában, mely a XIX. század hatvanas éveiben épült, szárnyasoltár-töredékek: 1. Oltárszekrény Szent Miklós szobrával, tetején három szent szűz vértanú szobrocskájával, XV. század, 75 cm széles, 150 cm magas. 2. Madonna-szobor, szuvas, XV. század. 3. Hat szárnykép Mária és Jézus életével s vértanújelenetekkel. 4. Festett szárnyasoltár, főrésze 1475-ből a Szentháromság képével két angyal között. 160 cm magas, 110 cm széles. 5. Festett feszület, deszkából kivágott, Krisztus mellén ovális ablakkal, XVII-XVIII. század. 150 cm magas. Irodalom: Gerecze 1906. 935., 1073-; Radocsay 1954. 179; Radocsay 1955. 99-100., 103., 106., 136., 175, 391-392. és LVU-LIX. kép; Aggházy 1959. 179.; Radocsay 1967. 79., 124., 199-200. és 130. kép; Súpis 1968. 340-342. és 367. kép; Hnutel'né pamiatky 1970. 199-201. és ill; MM 1987. 127, 724. RÉVAY-KASTÉLY A báró Révayak kastélya XVIII. századbeli, emeletes kőépület, barokk pilaszterekkel tagolt homlokzatán háromszögletes oromfallal. Belsejében régi bútorok, németalföldi másodrangú festmények a XVII. századból, állítólag a nagysárosi Rákóczi-kastélyból és egyéb régiségek. Irodalom: Divald 1925. 199; Súpis 1968. 340. és 716, 857. kép; Pison 1977. 235 és Hl; PetrovádHeskotová 1983. 91, 107. és 150. kép NAGYJESZEN (Horné Jaseno) R. K. TEMPLOM Turócszentmárton fiókegyháza. Középkori, egyhajós kőépület nyugati toronnyal, melynek csak földszinti része maradt meg, falkerítésébe foglalt harangtoronnyal, mely egyben kaputorony is. Szentélye háromoldalú apszissal záródik, XIV. századbeli keresztboltozatán Isten Bárányát ábrázoló zárókő, keskeny, magas, lőrésszerű ablakok. A főoltáron XV—XVI. századbeli, 105 cm széles oltárszekrény Szent Margit fából faragott festett alakjával, a szekrényfelken négy szent szűz vértanú festett alakja; a szekrény hátterében és hátsó oldalán XVII. századból származó áttört lombos fafaragványok, tetején XVIII. századbeli Szentháromságszobor. Az oltár szárnyképei a cstícsos diadalív két felére szögezve Szent Borbála és Katalin álló alakját és túlsó oldalukon az Angyali üdvözletet ábrázolják, festve és átmázolva. A diadalívről halotti zászló csüng le, lángolt vörös selyemből, a Jeszenszkyek festett címerével, Vexillum G. Domini Francisci Jasseny qui. globo traiectus abdorminis netatis suuae 5. die 16 Octobris 1660. A szentély falán két, XVII. századbeli, primitív epitáfium. Az egyik festett, faragványos keretben beragasztva a lorettói Szűz Mária újabb nyomtatott képével, alján a Jeszenszky-címerrel; a másik a feszület festett képével ékes, amely előtt egy férfi, három fiú és egy asszony s két lány térdepel, tót felirata szerint Kostyál Zsófia készíttette 1669-ben. A templom hajójában kétszakaszos, cikkelyes dongaboltozat a XVII. századból. Északkeleti sarkában szószék, fából kivágott festett alakokkal díszítve, mennyezetén XVII. századbeli szépen faragott Jeszenszkycímerrel. Az orgonakarzat fakorlátján a tizenkét apostolt és Krisztus kínszenvedését ábrázoló XVIII. századbeli népies jellegű festmények. A hajó északi falán ikonográfiái szempontból érdekes XVII-XVIII. századbeli olajfestmény: Krisztust ábrázolja medencében, szent nők körében, Miseracordiam Domini cantabinuis in aeternum felirattal. A sekrestye dongaboltozatos, egy lőrésszerű, keskeny ablakkal. Szekrényének tetején odaszögezve Vir dolorum szobrocska fából a XV századból, 60 cm magas. A szekrényben: Kehely, aranyozott ezüst, karéjos és lépcsős talppal, áttört művű öntött kariatidák közé foglalt kerubfejes gombbal, cuppáján vésett ékítményekkel; felirata: Anno Dni 1651 Die V. I. E. ZIMA. 13. Juli. Irodalom: Gerecze 1906. 935.; Garas 1953. 39., 80., 123.; Radocsay 1955.