Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma

rium, a kassai dominikánusoké volt, 1797-ből. Vert művű fedéllel 44 cm magas. 37. Patena 1493-ból, gót betűkkel vésett i. h. s. monogrammal s fenti évszámmal, 19 cm átmérőjű. 38. Fogadalmi képecskék sablonban, vert ezüstből, különböző emberi alakokat ábrázolnak, kosztümtani szempontból érdekes XVIII-XIX. századbeli munkák. (Ali darabból álló kollekciót meg kellene ezekből a múzeum számára szerezni, letétbe.) A főoltár tabernákulumában: 39. Cibórium 1688-ból, vert művű kosarán kerubfejek, aranyozott ezüst. 40. Úrmutató, pompás vert művű talpán magas domborművű kerubfejek, szára egy angyal kiterjesztett szárnyú szobrocskája, sugaras dicsfényű testén angyalok, fenn Atyaúristen öntött képe. Aranyozott ezüst, XVII. század. Talpán augsburgi bélyeg s I. H. monogram, 65 cm magas. 41. Szent Anna és Szent Miklós kőszobra a toronyról, XV-XVI. század. 42. Üvegcsillár, XVIII. század. Képjegyzék: 268-304., 1189. Irodalom: Gerecze 1906. 701-702.; Mihalik 1906. 60., 69.; Divald 1925. 79., 96., 109., 230-232., és HL; Radocsay 1954. 133.; Garas 1953. 36.; Radocsay 1955. 111., 118., 136, 161., 299-301.; Aggházy 1959. l.:8.,32., 40-41., 132., 208, 213., 224. 2.: 78.; Súpis 1968. 559-561. és 350., 472., 671., 681. kép; Pamiatky hnutel'né 1969. 208-216. és ill.; Dvofáková — Krása - Stejskal 1978. 133.; Petrová-Pleskotová 1983. 66, 69. MM 1987. 21., 163., 171, 176, 177., 260., 317., 426., 469., 534/1., 539, 818. és 662., 1048., 1050. kép KÁLVÁRIA A kálvária leírása Eperjes templomai című munkámban. [Divald Kornél: Magyar városok művészete. Eperjes templomai. Bp., 1904. 77—80.] A szent lépcső kápolnájában: 1. Érdekes zsubrikolt s csipkével szegélyezett terítő az oltáron. Képjegyzék: 305-311. Irodalom: Gerecze 1906. 703.; Garas 1955. 36., 72., 167., 257.; Aggházy 1959. 2.: 79. Súpis 1968. 563.; Pamiatky hnutel'né 1969. 218-220. és ill; Petrová-Pleskotová 1983 74. FERENCES TEMPLOM ÉS KOLOSTOR A ferenciek temploma leírása: Eperjes templomai c. munkámban. Fölszerelése új. [Divald Kornél: Magyar városok művészete. Eperjes templomai. Bp., 1904. 75-77.] [Kiegészítés: Conventus Eperjesiensis ad sanctum Josepbum a Jesu Maria Elhagyott kolostor (karmelitáké). Anno 1655. kapják, a lutheránusok magtárnak s a templomot borpincének használták. III. Ferdinánd 1655. VI. 29. vezeti be őket, de a protestánsok nem engednek. 1660-ban I. Lipót parancsolja, ennek se engedelmeskednek a protestánsok. 1673-tól a templomot és a kolostort restaurálják. 1682-85. Thökölyfelkelés, protestánsok pusztítják a conventust. 1686-ban I. Lipót megparancsolja, hogy újjáépítsék. 1646. újjáépítik a keleti szárnyat, 12 cellát, azután 1727-ig folytatják a Klobusiczky család és más jótevők pénzén. 1727-ben északi szárny. 1733. kész a nyugati, 1734 déli. Refektoriummal együtt 33 szoba. A templomot 1708-ban zétényi báró Klobusiczky Ferenc és neje, Sóvári Soós Krisztina alapítja s 1715-ben fiuk, Klobusiczky István folytatja s halála után két oltárral — Immaculata és Szent Ferenc-, orgonával, szószékkel s a szentélybeli oratóriummal özvegye, Kapy Klára gyarapítja. A homlokzatot 1728-ban befejezték. A templomkapu fölötti kronostikon: MagniflflCI FranCIsCI kLobVsICkl Baronls a zétén / Chrlstlnae Soós a SóVár eXpensIs fieri eXtrViquVe proCurata / DIVo IesV Christi nVtrltlo eX Voto obLata EIonorablLIbVs sanctl Patrls FranCIsCI SeraphilCI reLIglosIs DesignatVr. Szobor a templom előtt: Horváth Miklós pénzén készült, a pestis emlékére. Szobrai: Szent Rókus, Xavéri Ferenc, Páduai Antal, Sebestyén és Rózsa. A templom ormát és tornyait 1758-ban javították. A templomot Klobusiczky Ferenc kalocsai érsek, akkor nagyszombati vikárius 1737. szeptember 15-én szentelte föl. Kilenc oltár. Főoltár Szent Józsefé, alapította Kapy Klára 1724 s befejezte 1732-ben Streczius Ferenc fafaragó szobrász. 1755-ben Kromer János és Dávid német lutheránus festők az alapítók oratóriumával, szószékkel és orgonával együtt Klobusiczkyék költségén 2600 forintért megaranyozta. Mellékoltárok közöl: Immaculata, Ferenc és Nepomuk oltárát Kapy Klára; Páduai Szent Antal-oltár alapítója ismeretlen; Szent Anna-oltárt Pálfalvay Gábor festette, 1732; Szent Kereszt-oltárt Tassenputz úr alapította; Dolorosaoltárt Splényi Jakab László tábornok 1718-ban; Alacantarai Szent Pétert alapította Bornemissza Antal, 1756-ban aranyoztatta. Keresztút, 1734. Négy kripta: 1. A főoltár mögött, a sekrestyében a barátoké. 2. Immaculata-oltár előtt a laikusoké. 3. Ferenc-oltár előtt Klobusiczkyéké. 4. Szent Anna-oltár előtt 1744-ben. Ezen kívül temető. Kriptában eltemetettek névsora: Binder-gyűjteményben írott másolata megvan, nyilván Friedrich Orbán könyveiből. Kollégiumi könyvtár, Binder-gyűjtemény, 585. sz. — Friedrich Orbán: História seu compendiosa descriptio provinciáié Hungáriáé ordinis minorum... Cassoviae, 1759.] Képjegyzék: 312-313. Irodalom: Divald 1900. 43.; Gerecze 1906. 702.; Aggházy 1959 1.: 40., 132., 202., 282. 2.: 78.; Súpis 1968. 562-563.; Pamiatky hnutel'né 1969. 216-217. GÖRÖG KATOLIKUS TEMPLOM A görög katolikus székesegyház leírása ugyanott. Fölszerelése új. [Divald Kornél: Magyar városok művészete. Eperjes templomai. Bp., 1904. 72-75.] Képjegyzék: 314-315. Irodalom: Gerecze 1906. 702.; Garas 1955. 167.; Aggházy 1959. I: 40, 128., 130., 131., 190., 281., 291. 2.: 78-79. Súpis 1968. 563-564. és 784. kép; Pamiatky hnutel'né 1969. 217—218. és ill; Petrová-Pleskotová 1983. 61-62. ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EVANGÉLIKUS TEMPLOM Leírása Eperjes templomaiban. [Divald Kornél: Magyar városok művészete. Eperjes templomai. Bp., 1904.47—71.]