Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)
KERNY TERÉZIA: Divald Kornél felső-magyarországi topográfiai útjai (1900-1919)
tárgyak védelmének kielégítő jogi szabályozása már ekkor is visszatérő problémája volt az európai országok műemlékvédelmének, így napirendi pont volt 1911-ben a műemlékek kutatóinak 12. kongresszusán Salzburgban is. 63 Ez idő tájt megjelent közleményeiben szinte a kongresszuson megfogalmazott elvekre reflektált, amikor is a Felvidék kallódó-pusztuló emlékeiről írt. 64 Ujabb adalékokat közölt a felvidéki reneszánsz építészet sajátosságairól is. 65 Sokirányú elkötelezettsége mellett több alkalommal járt Zsámbékon — Foerk Ernővel is - és állagmegóvást, illetve ásatásokat sürgetett. 1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, székfoglalóját a zsámbéki műemlékekről tartotta. Ez egy évvel később megjelent az Akadémiai Értesítőben. 66 Hallatlan munkabírását tanúsítja, hogy bejártaTrencsén vármegye 360 települését, sőt jelentésében még szabadkozott is, hogy 34-et a következő évre kellett halasztania, mert a rossz idő miatt félbe kellett szakítania utazását. 67 Ujabb jelentésben számolt be a MOB-nak a Trencsén vármegyei kiszállások tapasztalatairól, a sürgős beavatkozást igénylő emlékekről. Kérte, járjon el a Bizottság, hogy akadálytalanul bejuthasson a templomokba az év nyarán Gömör megyében megkezdődő kutatásai idején, mertTrencsénben rosszak voltak a tapasztalatai. Éber László bizottsági előadó ebben a szellemben fogalmazott levelet Sipeki Bálás Lajos rozsnyói püspöknek: „Miután továbbá tapasztalat szerint a fiókegyházak sekrestyései a templom kulcsát távozás esetén gyakran magukkal viszik, úgyhogy az illető templom távollétükben meg nem látogatható, legyen szabad Méltóságodat arra is kérnem, hogy a fióktemplomok kulcsának a sekrestyés távollétében hozzáférhető helyen, esetleg a községházán átvehetését elrendelni méltóztassék." 68 Még abban az évben Szmrecsányi Miklós arra kérte a MOB-ot, hogy engedélyével Divald írja meg a négyszáz éves héthársi templom történetét. 69 Míg az engedélyek birtokában Divald a felvidéki megyéket járta, Gerecze Péter jelentette a Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelőségének, hogy 1914-ben kiadható állapotban lesz munkája, amelyen több év óta dolgozik: Ingó történeti műemlékeink helyrajzi jegyzéke és irodalma az őskortól kezdve a XIX. század végéig címmel. 70 Gerecze kérte a Főfelügyelőség támogatását abban, hogy a vidéki és magángyűjtemények megtekintésére tízhavi mentesítést kapjon tanári teendői alól. A Felügyelőség „illetékességből" a MOBnak küldi át Gerecze levelét az alábbi megjegyzéssel: „Habár szóbanlevő munkálatot rendkívül szükségesnek és hézagpótlónak tartja, mégis aggodalmai vannak arra nézve, hogy a munkálat egy ember által a tervbevett módon alkalmasan volna-e megoldható. Ügy véljük, hogy ily munkálat legföljebb egy bizottság részletes munkafelosztásával volna úgy elvégezhető, ha az kulturális haladásunknak dicsőséget s a kutatóknak nyereséget szerezzen. E bizottságban természetszerűleg Divald Kornél közreműködését, aki hasonló irányban már évek óta dolgozik, elsősorban nélkülözhetetlennek gondoljuk." (Nagy kár, hogy Gerecze műve nem valósult meg, s nem világos a burkolt elutasítás sem. Gerecze előter22. Sárosvármegyei harcterek 1914—15 — Kriegschauplatz vom Comitat Sáros A zborói zsinagóga Zboroer Zinagoge 18. kép Képeslap a Sárosvármegyei harcterek 1914—15. sorozathói, a zborói zsinagóga, magántulajdon