Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

CS. PLANK IBOLYA: „Rögtön kibontottam gépemet..." Divald Kornél és a fényképezés

festményei előtanulmányaként. 1857-ben a párizsi Société Héliographique alapító tagja, majd hamarosan az építészeti fotográfia egyik ismert alakja lesz. Annek ellenére, hogy az 1851-ben a Commission des Monuments Historiques kezdeményezésére meginduló Heliografikus Misszó tagjai közé nem választották be, ő is végig utazta DélFranciaországot, és számos ismert műemlékről készített felvételt. 23 Pare, Richard: Photography and Architecture 1839-1939. Canada, 1932. 9.; Nègre, Charles: Midi de la France, sites et monuments photogaphies. Paris, 1853. 24 Schulek Frigyes építész 1874-ben mutatta be az első sorozat fényképet a budavári Nagyboldogasszony-templomról. A képeket a tervtárba helyezték el. MOB Irattár 1874/764. 25 Ruskin, John: The Seven Lamps of Architecture. London, 1849. 2. ed. 1880. 26 La Mission héliographieque. Photographies de 1851. Paris, 1980. 27 Viollet-le-Duc, Eugene Emmanuel: Dictionnaire raisonné de 1 architectute Française du Xle au XVIe siècle. Vol. 8. Paris, 1866. 33.; Horler Miklós: Viollet-le-Duc egy centenárium távlatából. In: Építés- Építészettudomány, 13. 1981, 3-4. 321-341.; Horler Miklós: A műemlékvédelmi gondolat kialakulása Európában. Bp., 1984. 28-32. 28 Cs. Plank Ibolya —Csengéi Péter: A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága és a magyar műemlékvédelem kezdetei. In: A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, Haris Andrea. Bp., 1996. 21-45. 29 1847 tavaszán az ő kezdeményezésükre szólították fel a honpolgárokat arra, hogy jelentsék be mindazokat a 18. század előtt készült műemlékeket, amelyekről tudomásuk van. Felkérték ezenkívül a műemléktulajdonosokat arra is, hogy a birtokukban lévő értékeket - a tudomány és a nemzeti becsület érdekében — ne engedjék elpusztítani és megrongálni. Magyar Tudós Társaság Kis Gyűlések Jegyzőkönyve 1847. Hetedik ülés, február 22. MTA Könyvtára. Kézirattár, 1400. 30 MOB Irattár 1877/81.; Gedidy Ferenc: A magyarországi műemlékek ideigl. bizottsága készletében levő rajzoknak és fényképeknek lajstroma. In: Archaeologiai Értesítő, 12. 1877. 193-220. 31 Camera Gothica. Gotische kerkelijke architectuur in de 19de-eewsw Europese fotografie. Antwerpen, 1993. 32 D. Mezey Alice—Szentesi Edit: Az állami műemlékvédelem kezdetei Magyarországon. A Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale magyarországi működése (1853—1872). In: A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, Haris Andrea. Bp., 1996. 47-67.; Horler Miklós: Az intézményes műemlékvédelem kezdetei Magyarországon. In: A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, Haris Andrea. Bp., 1996. 86-89. 33 Elwall, Robert: "The foe-to-graphic art": the rise and fall of the Architectural Photographic Association. In: Photograhic Collector, 5, 1985, 2. 142-156. 34 Henszlmann Imre: Párhuzamok az ó és újkori művészeti nézetek és nevelések közt. Különös tekintettel a művészeti fejlődésre Magyarországban. In: Henszlmann Imre: Válogatott képzőművészeti írások. Szerk. Tímár Árpád. Bp., 1990. 123-124. és Beke László: Henszlmann és a fényképezés. In: Ars Hungarica, 18, 1990, 1. 128-131. 35 Fejős Imre: Fényképészetünk első virágkora 1855—1885. In: Folia Archaeologica, 10. 1958. 211. 36 1873 tavaszán Henszlmann Imre erdélyi templomok „nagyobb formájú photogtaphiáit" — minden valószínűség szerint Veress Ferenc munkáit - mutatta be a Bizottságnak és javasolta azok megvásárlását. MOB Irattár 1873/33. Három évvel később, Pest egyik legjobb épületes tárgyfotográfusától, Klösz Györgytől rendelt meg 136 darab fólió méretű és 13 darab kabinet méretű fényképet az árvízkárosultak javára rendezett műipari és történelmi kiállításon bemutatott magántulajdonban lévő műkincsekről. MOB Irattár 187'6/'68., 1876/72., 1876/79. 37 Borsos Béla: h „Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságá"-nak működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete. In: Magyat Műemlékvédelem, 5. Bp., 1970. 43—64.; Borsos Béla: A magyar műemlékvédelem hivatala és gyűjteményei az 1881. évi törvény megjelenésétől Henszlmann haláláig (1888). In: Magyar Műemlékvédelem, 7. Bp., 1974. 23-46. 38 Magyarországfényképekben. In: Fényképészeri Lapok. Kolozsvárott. Szerk. Veress Ferenc. 6. 1887. 207. sz. és Kincses Károly: Régi erdélyi emberek, tájak Veress Ferenc fényképein. In: A fénykép varázsa. 1839-1989. Katalógus. Szerk. Gera Mihály. Bp., 1989. 57. 39 MOB Irattár 1882/43. 40 A témára vonatkozóan lásd: Fejős Imre: A magyar fényképezés kezdetei. In: Folia Archaeologica, 9. Bp., 1957. 243-255.; Fejős 1958. i. m.; Beke László: XIX. századi építészeti fényképek. (Kutatási program). In: Építés- Építészettudomány, 5 1974, 1-2. 559-564.; Gátiné Pásztor Mária: Arcképalbumok, városképek, „fényirdai" emlékek a Budapest Gyűjteményben. (Mozaikok a fővárosi fotográfia első 50 esztendejéből 1850—1900.) In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve, 11. Bp., 1963. 1 — 14.; Karlovits, Károly—Beke, László: The beginnings of photography in Hungary. In. Alba Regia, 20. Székesfehérvár. 1983. 249-255.; Balázs Károly: Régi magas-tátrai képeslapok. Bp., 1992.; Rosti Pál: Üti emlékezet Amerikából. Hasonmás kiadás. Kincses Károly kisérő tanulmányával. Bp., 1992.; Cs. Plank Ibolya—Kolta Magdolna— Vannai Nándor: Divald Károly vegyész üvegműcsarnokából, Eperjesen. Bp., 1993.; Kincses Károly: Levétetett Veressnél, Kolozsvárt. Bp. 1993.; Szilágyi Gábor: A magyar fotográfia tötténete. Bp., 1996.; Szakács Margit: Fényképészek és műtermek Magyarországon (1840— 1945). Bp., 1997. 41 Ebben a formában a fényképek a szövegtől elkülönített kartonlapokra ragasztva jelentek meg. Korai példája ennek a bécsi Central Commission 1872. évi kiadványában megjelent műtátgyillusztráció. A rendkívül míves díszítésű kegytárgy hosszadalmas rajzoltatása helyett a szerkesztők egy keménytáblára ragasztott fényképmelléklet készítését választottak. Erre azonban a továbbiakban még sokáig nem találunk példát a birodalmi műemléki hivatal - egyébként grafikai nyomatokkal rendkívül gazdagon illusztrált — kiadványaiban. Az osztrák műemléki kiadványsorozatban 1882-ben jelent meg az első fénynyomat, ill. fotólitográfia. 42 Myskovszky Viktor akvarelljeinek, rajzainak és vázlatkönyveinek nagy része az OMvH Tervtárában található. 43 A Műemlékek Ideiglenes Bizottságának „ideiglenes" jellege 1882-ben szűnt meg és működését szilárd törvényes alapokra helyezte az 1881. évi XXXIX. törvénycikk. 44 „Mi a dolgot komolyan vesszük, mert azt látjuk, hogy ily irányú anyaggyűjtés, mely a műemléki bizottság alakulásakor midőn elsősorban tájékozára [...] átnézetre kellett törekednünk, megengedhető, sőt szükséges is volt, most már midőn fenntartástól, tudományos feldolgozásról, értékesítésről, publikációról kell, hogy szó legyen, többé ki nem elégíthető." MOB Irattár 1885/14. 45 MOB Irattár 1890/70. 46 A fotográfus tevékenységére vonatkozóan lásd: Hollenzer László (1870—?) műemléki fotográfus emlékkiállitása. Katalógus/ Országos Műemléki Felügyelőség. A katalógust írta és szerk. Planklbolya. Bp., 1990. 47 Gerece Péter: Építőművészeti emlékeink Árpádházi királyaink idején. Kézirat. OMvH Könyvtár, ltsz. 1330. A kézitathoz tartozó fotók az OMvH Fotógyűjteményében találhatók. Erre vonatkozóan ld. Bakó Zsuzsanna Ildikó: Gerecze Péter fényképhagyatéka. Bp., 1993. 48 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet pályázatára megírt munka - az eredeti tervektől eltérően — nem került kiadásra. A kéziratot és a 368 darab fényképből és 44 rajzlapból álló anyag nagy részét végül a MOB vásárolta meg 1908 decemberében. Rendkívül érdekes Éber László és Csányi Károly véleményező levelének néhány részlete. A kéziratról a következőket írták: „Az emlékek teljes fölsorolását, pontos, megbízható, kimerítő leírását, ismertetését hiába keressük benne, e helyett odavetett megjegyzésekkel, többé-kevésbé fölületcs jellemzésekkel és nem egyszer elhamarkodott ítéletekkel találkozunk." Gerecze tanulmányát ennek okán nem tartották kiadásra alkalmasnak. A fotókról azonban