Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

305. A vár égéséhez lásd a 209. jegyzetet! 306. A rajkai utioszlop fülkéiben látható jelenetek: Krisztus az Olajfák hegyén; osz­lophoz kötözött Krisztus; a kereszt súlya alatt összeesett Krisztus. IROD.: Aggházy Mária: A barokk szobrászat Magyarországon. 2. Budapest, 1959. 231.; Rómer hgy. 17/23. 307. A község határában talált római emlékek tanúsága szerint megerősített táborhely volt a falu helyén. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott, s a dömösi prépostság birtoka volt. A 15. században a Zichy család birtokaihoz tartozott. A török hódoltság alatt rácok szállták meg, ezért a falu két részre sza­kadt: Rácz-Attala és Magyar-Attala. A 1 7. században mindkettőnek Gorup Fe­renc győri nagyprépost volt a földesura. 1695-ben a birtokot Matusek András címzetes püspök kapta meg, ő telepítette újra a falut. Több tulajdonosváltás után 1807-ben a piarista rend birtoka lett. Temploma az 1860-as években épült. IROD.: Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye, (szerk.: Csonk/ Dezső). Budapest, [1914] 36.; Rómer hgy. K 505/27. 308. "Romana" kifejezést használja Rómer jegyzeteiben a római kori leletek, szakiro­dalom stb. megjelölésére. Részleteket lásd az előző jegyzetben! "Romana" feli­ratú jegyzetek például: Rómer hgy. K 449-452. 309. A Dombi föld nevű dűlőn 1975-ben kezdett ásatást T. Szőnyi Eszter és Tomka Péter. Mursella municipium belső erődjének területét tárják fel folyamatosan. 2­4. századi épületek, utcák kerülnek elő. IROD.: RF 29. (1976) 62 (39); RF 30. (1977) 43 (16); RF 32. (1979) 62 (35-36); RF 33. (1980) 54 (27); RF 34. (1981) 52 (25); RF 35. (1982) 66 (29); RF 36. (1983) 65 (33); RF 37. (1984) 72 (37); RF38. (1985) 63 (33); RF 39. (1986) 67 (37); RF 40. (1987) 70 (37); RF 41. (1988) 56 (28); RF 42. (1991) 63 (30); RF 43. (1992) 45/2 (22); Rómer hgy. K 505/27. 310. A Rómer által említett "puszta templom" csakis a fenéki középkori templom lehetett. A fenék pusztától délre fekvő "Pusztaszenti" dombon 1948 őszén Rad­nóti Aladár tárta fel ezt a templomot. IROD.: Koppány 1 963 96.; MRT 1. 21/25 (80-81). 311. Kunhalmokhoz lásd a 253. jegyzetet! 312. A fővadász által talált cserepek több helyről és korból származhatnak. A Régészeti Topográfia szerint az egykori Vindornya-tó környékén őskori, valamint a Zalaszántó főutcáján álló kápolna körül és Hidegkút-pusztán középkori cserepek gyűjthetők a felszínen. IROD.: MRT 1. 58/1 (177); 58/5 (178); 58/9 (179). 313. A Téglási dülő ismert római lelőhely, Rómer után Pesty Frigyes a téglákon kívül erős kőfalakról is beszámolt. Több ásatás folyt ezen a területen. IROD.: MRT 3. 55/1 (228-229); Rómer hgy. K 505/27. 314. Teke puszta, Mórichida mellett, elpusztult település. 1254-ben említik, mint az Amadé család birtokát. IROD.: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vár­megye, (szerk.: Borovszky Samu). Budapest, [1908] 46.; Rómer hgy. K 505/27. 315. Köröshegy egyháza Szent Márton tiszteletére épült. 1 102-ben II. Paschalis pápa már megerősítette a pannonhalmi apátság ezen egyházra való jogát. A 13. században Bertalan veszprémi püspök bepanaszolta Salamon pannonhalmi apátot IV. Ince pápánál, hogy a Köröshegyen, az ő egyházmegyéjében és joghatósága alatt álló kápolnák közül többet felgyújtottak és tönkretettek. Az irányítása alatt álló papokat világi bíróság elé kényszerítették és több egyházat

Next

/
Oldalképek
Tartalom