Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

275. A faluról az első írásos adat 1365-ből származik. Mivel a község főutaktól távol fekszik, soha nem esett áldozatul török dúlásnak. A falu papját 1333-ban említik először. A templom gótikus részleteire többen felfigyeltek. IROD.: Békefi 1907 143-144.; MRT 7. 26/1 (108). A Rómer által idézett mondáshoz lásd még: Rómer hgy. K 234/9. 276. A Balaton nádas berkeiről, partmelléki mocsarairól nyerte a szláv "blato", vagyis "mocsár" nevet. Az elnevezés Balatonra módosult, mely név alatt a koraközépkorban tengernyi vizet értettek. A Balaton kialakulásáról és medencéjének, a víztükörnek a változásáról lásd a Békefi Rémig és Kuzsinszky Bálint köteteivel együtt megjelent munkát: Lóczy Lajos: A Balaton földrajzi és társadalmi állapotának leírása. Budapest, 1920. Agártetőhöz lásd még: Rómer hgy. K 234/9. 277. Lesenceistvánd és Sümeg között, a Lázhegy bazaltbányájának területén feküdt az uzsaszentléleki pálos kolostor. Valószínűleg az Uzsai család alapította 1330 körül. A 15. század közepére elnéptelenedett. 1460-ban a ferences rend vette át, de a török dúlásai miatt nekik is menekülni kellett. IROD.: Rómer 1876 5152.; Fehérváry Rudolf: Az uzsaszentléleki pálos monostor. VMMK 14. (1979) 203-213.; Guzsik Tamás - Fehérváry Rudolf: A magyar pálos rendi építészet kialakulása, első periódusa. Ep.Eptud 12. (1980) 216.; Radnóti - Gerő 1952 97.; MRT 1. 27/7 (111); Rómer hgy. K 41 7/51. 278. A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt, eredetileg románkori, a gótikában átépített templomot 1 890-ben lebontották és helyébe a ma is álló, eklektikus plébániatemplomot építették. Ebből következik, hogy a középkori templom leírását jóformán csak Rómer jegyzeteiből ismerjük. Hencz Antal fel is mérte számára a templomot. Az épület környékén állt római telepet többször említik. IROD.: Rómer 1876 1 1-12.; Kuzsinszky 1920 118.; Bogyay Tamás: Elpusztult és átépített középkori templomok a Balaton vidéken. Balatoni Szemle, 2. (1943) 395.; Koppány 1972 14., 218.; MRT 1. 5/4 (36); Rómer hgy. K 417/51. 279. Joseph Geschlössel harangöntőről lásd az 51. jegyzetet! Patay Pál körlevelére a plébánia válaszolt, az 181 l-ben öntött harang még megvan. 280. A második harang címere azonosíthatatlan. 281. Zsidi harangot lásd még a 38. jegyzetoldalon! Római téglához lásd: Rómer hgy. K 505/27. 282. A község Szent Péter tiszteletére szentelt középkori templomát 1806-ban lebontották és újat építettek a helyére. IROD.: Koppány 1972 229.; MRT 1. 28/8 (113). 283. Nedeczky Károly (+1826) veszprémi prépost, Lesencetomaj földesura, ő építtette az 1806-ban elbontott templom helyén az új plébániatemplomot. A kapu felett vörösmárvány emléktábla látható a kanonok címerével és az építkezésről szóló latin nyelvű felirattal. IROD.: Nedeczky Gáspár: A Nedeczky család. Budapest, 1891. 284. (?) 285. A Nedeczky család címere: a pajzs kék udvarában hátulsó lábain álló medve, nyakán nyíllal átlőve. Ugyanilyen medve emelkedik ki a pajzs feletti sisak koronájából is. A pajzsot foszladék veszi körül. IROD.: Nagy 7. 1 860 1 07. 286. A mai templomban a bejárattól balra vörösmárvány gótikus sírkő látható, felirata szerint a Tomaj nemzetségbeli Jakab fia, Pálé 1400-ból. A sírkövön a