Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

129. Egykor a zirci apátság levéltárában fellelhető füzet Thurzó Imre retorikai dolgozatait tartalmazza. (Jelzete 1929-ben: Zirci Apátsági Levéltár, 9-10. sz. Cod. Mss. 4. 1009. és 1143.) A címlapra történt bejegyzés szerint Fejér György könyvtárából került az apátság tulajdonába. A 142 lapból álló kéziratot később egybekötötték a jórészben Závoczkynak, a Thurzó család titkárának tollából származó consignatioval, mely az 1580-as évektől kezdve minden egyes esztendő nevezetesebb politikai és hadi eseményeit rögzíti. Címlap: Auxiliante Deo, Duce Fortuna, Comité Sapientia. Nihil intentatum est relinquendum. Juvenilia. In Rhetoricis Exercitia Chriarum et Declamationum a me C. Emerico Thurzó etc. sub M Jeremia Spiegelio etc. elaboratarum. Ab Anno 1614, usque anni 1615 ferias Johanneas. IROD.: Balassa Brúnó: Thurzó Imre retorikai dolgozatai. Magyar Pedagógia, 38. (1929) 248-258. Jelenlegi lelőhelye: Országos Széchenyi Könyvtár, Kézirattár; Jelzete: Quart, lat. 3075. 130. "Fekete könyv"-höz lásd az 57. jegyzetet! 131. Február 1 0-e Szent Skolasztika nevenapja. A dátum feloldásához lásd: Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve. Budapest, 1 985. 132. Szigligethez irodalmat lásd az 56. jegyzet végén! A terület a 13. század végétől a Meggyesi vagy Meggyesalji családé volt, 1440-ben az Erzsébet özvegy királyné pártján állók foglalták el. Még ebben az évben I. Ulászló szerezte meg a területet és saját embereinek adományozta. A pannonhalmi apát 1445-ben Rozgonyi György országbírónak a budai káptalan előtt megtiltotta, hogy Szigliget várát zálogként továbbadja Újlaki Miklósnak. Az átadás mégis megtörtént, 1453-ban királyi adománylevelet is kaptak rá. 1478ban és 1486-ban a Meggyesaljai Móriczok tiltakoztak az Újlakiak birtoklása ellen, de a területet visszaszerezni nem tudták. Ennek ellenére 1490-ben a Báthoriakkal és Perényiekkel kötött örökösödési szerződésben saját birtokukként említik Szigligetet. 1524-ben Újlaki Lőrinccel családja kihalt, özvegye Csulai Móré Lászlóhoz ment feleségül. 1526-ban Tolnai Máté, pannonhalmi apát, valamint Báthori István és György tiltakozott az ellen, hogy II. Lajos a várat a Tóti Lengyeleknek adományozza. Ennek a tiltakozásnak az iratait idézi Rómer az ún. "Fekete könyv"-ből. "Fekete könyv"-höz lásd az 57. jegyzetet! 133. IV. Béla a szigetet, mint erődítésre alkalmas helyet 1260-ban ajándékozta a pannonhalmi apátságnak. Favius apát 1260-1262 között várat épített ezen a helyen, melyet mint "jó és hasznos várat" a király 1262-ben a zalai és somogyi birtokok fejében elcserélt az apátsággal. Ezt idézi Rómer a "Fekete könyv"-ből. "Fekete könyv"-höz lásd az 57. jegyzetet! 134. A győri kálvária Szent Sír-kápolnája 1716-1722 között gótizáló külsővel épült. A jeruzsálemi Szent Sír mintájára épült kápolna típusa Ausztriában volt gyakori a 1 7. században. Rómer Flóris jó szemmel vette észre, hogy hasonló hozzá a kismartoni (Eisenstadt, Ausztria) kálvária a 18. század elejéről. IROD.: Csatkai, André - Frey, Dagobert: Die Denkmale des politischen Bezirkes Eisenstadt und der freien Städte Eisenstadt und Rust. Baden, 1932. 98-116.; Szilágyi István: Kálváriák. Budapest, 1980. 45. 135. Karner: (ném., m.) temetőkápolna csontházzal, carnarium (lat.). 136. A győri Vérhalom teljesen ismeretlen lelőhely a győri Xantus János Múzeum Adattárában. Ugyancsak ismeretlen a Rómer által itt leírt bélyeges tégla a római anyagban. ÍROD.: Rómer hgy. K 505/27.