Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)
Jegyzetek
95. A templom a 12. századtól több szakaszban épült, s a török pusztítást követő, 18. századi újjáépítés során nyerte el mai alakját. A Szent Kozma és Dámján tiszteletére szentelt első templom említése 1236-ból való. A 16. század közepén még működött, az ezt követő évtizedekben pusztult el. Az OMF 1957-1959ben végzett falkutatást, és 1959-1963 között régészeti feltárást a templomban, illetve környékén. IROD.: Détshy Mihály - Sedlmayer János: A zalaszántói plébániatemplom restaurálása. Műemlékvédelem, 2. (1958) 84-87.; Kozák Károly: A zalaszántói templom feltárása és környékének középkori története. AE 89. (1 962) 220-235.; Komárik Dénes: A zalaszántói r. k. templom bővítésének terve 1856-ból. Műemlékvédelem, 22. (1978) 60-62.; Koppány 1963 110-111.; Koppány 1972 240.; Koppány 1993 190.; MRT 7. 58/2 (177-178). 96. A zalaszántói templomtól északnyugatra fekvő épület bontásakor, 1961-ben, gótikus köveket találtak. A helyi hagyomány a középkori plébánia épületének tartotta az épületet, melynek helyébe orvosi lakást építettek. Feltehetőleg erről az épületről ír Rómer. Koppány Tibor közlése. 97. Alsózsid templomának tornyában ma is megvan az 1524-ben öntött harang, hiányzik viszont a Mendel által 1823-ban öntött kisebbik. A templom leírását lásd a 39. jegyzetoldalon! IROD.: Patay 1989 28 (25). 98. Mendel Jánosról lásd a 88. jegyzetet! 99. A templom leírását lásd a következő jegyzetoldalon! 100. A zsidi plébánia história domusa szerint a templom az Árpád-korban épült. A templom köré települt falu első említése 1 121-ből való. A ma is ismert épület eredeti alakjában a 14. században épült gótikus stílusban. Az 1 899-es restaurálás során átépítették és eklektikus stílusban bővítették. IROD.: Ádám Iván: A zsidi falusi templomról. AÉ 6. (1886) 155-159.; Békefi 1907 185-186.; Koppány 1972 240-241.; Koppány 1993 188.; MRT 7.51/3 (166); Rómer hgy. K 177, K 186, K 286/1. 101. A szó a szláv nyelvekben zsidót és nem völgyet jelent. Rómer, a zsidóságra vonatkozó jegyzeteit lásd: Rómer hgy. K 647/26-35. 102. A keszthelyi volt ferences templomot 1896-ban Sztehló Ottó tervei szerint restaurálták. A Rómer által említett rossz állapotú berendezés helyébe neogót berendezés került. A templom történetéhez lásd a 240. jegyzetet! A berendezéshez lásd még a 289. jegyzetet! 103. A zsidi templom szentélyének északi falában lévő gótikus szentségházat hasonlítja össze Rómer a zalaszántói templom gótikus szentségházával. Irodalmat lásd a 35. és 39. jegyzetoldalhoz tartozó jegyzetekben! 104. A várat 1298-1307 között Pécz-nembeli Apor építette. Halála után, egészen 1427-ig, az építmény többször cserélt gazdát. Ekkor zálogbirtokként, majd 1432-ben véglegesen a Gersei Pethők tulajdonába került. A 16. században a közeledő török hírére a család a várat megerősítette, azonban 1561-ben a törökök mégis kirabolták, majd 1589-ben Tátikával együtt felgyújtották. 1861ben a vár északi részén lévő lakrész (palota) alsó terme a boltozattal és a felső rész válaszfalai még álltak. Ma csak a keleti és a nyugati fal áll, az északi és déli fal, valamint a válaszfalak elpusztultak. IROD.: Békefi 1907 185-188.; Genthon 1959 280.; Iványi Béla - Sági Károly - Takács Kálmán: Hegyesd, Tátika, Rezi. Balatonfüred, 1961. 77-111.; MRT 7. 37/5 (131); Tóth Sándor: A keszthelyi Balatoni Múzeum középkori kőtára. Zalai Múzeum, 2. (1990) 152-153.; Koppány 1 993 1 75.; Rómer hgy. K 1 87, K 1 89/23, K 1 93, K 221, K 286/10.
