Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

71 . A templomhoz lásd az 1. jegyzetoldalt, illetve 2. jegyzetet! 72. Szentbékálla szintén középkori eredetű község, első említése 1273-ból való. Mai barokk temploma helyén állhatott Szentbenedekkál vagy Szentbenedekfalva temploma. A falut 1548-ban égette fel a török először, s csak a 17. század végére települt újra. A település határában Töttöskál középkori falu templomának maradványai állnak. A 13. században már meglévő falu templomában a 19. század elején még miséztek, Rómer látogatásakor már romokban állt. IROD.: Rómer 1876 48.; MRT 1. 43/2-4 (144-145); Horváth József: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházlátogatási jegyzőkönyve Szentbékálláról és leányegyházairól. VMMK 16. (1983) 271-285. Szentbékálla római kori leleteihez lásd: Rómer hgy. K 656/5. 73. A templomhoz lásd még az 1. jegyzetoldalt, illetve 2. jegyzetet! 74. Az épületet a Régészeti Topográfia "Puszta palota"-ként tartja nyilván, mivel a helyi hagyomány is palota romjának tartja. írott emlék nincs róla, korhatározó leletanyagot nem találtak. IROD.: Rómer 1 876 47.; MRT 1. 25/2 (1 06). Köveskál bronzkori és római kori leleteihez lásd: Rómer hgy. K 625/149, K 658/58. 75. Rhus cotinus: Cotinus coggygria: cserszömörce, régóta ismert gyógy- és cserzőnövény. 76. Az 1960-as években bronzkori cserepek kerültek elő ezen a helyen. A hegytetőt a csúcs alatt 15 méterrel 2,5 méter vastag falgyűrű övezi. Az egykori erődítés, az itt talált cserepek alapján, valószínűleg Árpád-kori. IROD.: MRT 1. 31/1 (120). 77. A sóstói határrészen, Kővágóőrs és Köveskálla között fekszik a templomrom, mely Sóstókál falu temploma volt. A 1 9. század óta a hajó falai leomlottak, de a félköríves diadalív még látható. Részleteket lásd a jegyzetfüzet következő oldalain! IROD.: Rómer 1876 48.; Koppány 1963 97.; Koppány 1993 144.; MRT 1. 25/1 (105-106); Rómer hgy. K 417/51. 78. Köveskál községet 1828-ban nevezik először oppidumnak, azaz mezővárosnak. Valószínűleg erre céloz Rómer. IROD.: Kovacsics József - IIa Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona. 2. Budapest, 1988. 79. Az Öreghegy déli nyúlványán állt a középkori Töttöskál temploma. A falut 1 296ban említi először írott forrás. Templomában a 19. század elején még miséztek, 1876-ban már romokban hevert. IROD.: Rómer 1846 48.; Békefi 1907 148.; Semsey 1959 132.; Koppány 1972 237.; Koppány 1993 21.; MRT 1. 43/4 (145). 80. Köveskál határában a Sásdi puszta templom helyét bokros, kőtörmelékes rész jelzi. 1861-ben egy ölnyi fal állt belőle. Feltehetőleg ezt a templomot építették azok a köveskáli nemesek, akik 1341-ben 'Alsó-Kál"-ra vonultak. Koppány (1972 234.) a romot Sóstókállal azonosítja. IROD.: Békefi 1907 146-147.; Koppány 1 993 1 44.; MRT 1. 25/4 (1 06). 81. Irodalmat lásd a 77. jegyzet végén! 82. Mértékegységekhez lásd: Bogdán 1990. 83. Lásd előző jegyzet! 84. A Templomdombon 1982-1987 között folyt ásatás, melynek köszönhetően tisztázódott a domb története a neolitikumtól kezdve, a római koron, Árpád-koron át a 15. századi castellumig. IROD.: Törőcsik Zoltán: A XIII. századi Tapolca történetének vázlata. VMMK 1 8. (1 986) 1 59-1 95.; Sági Károly - Törőcsik Zoltán: A tapolcai romkert. Tapolca, 1989.; Törőcsik Zoltán: Tapolca XIV-XV. századi