Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

gyázó 1934 61., 231.; Iványi Béla: A Tomaj nemzetség és a Tomaj nemzetségbeli Losonczi Bánffy család története. 1. Budapest, 1941. 19.; Radnóti - Gerő 1952 97., 129.; MRT I. 28/8 (1 13); Engel Pál - Lővei Pál - Varga Lívia: Zsigmond-kori bárói síremlékeinkről. Ars Hungarica, 11.(1 983) 1. szám 24. 7. jegyzet.; Rómer hgy. K 622/21, K 623/45. 1 1 . Kisőrs, a középkorban Cibriánőrs vagy Szentlászlóőrs, a mai Kővágóőrstől délnyugatra terült el. Temploma 1263 óta ismert, 1550-ben már elhagyatottan állt. IROD.: MRT 1. 24/3 (102-103); Koppány 1993 144. 12. Ecsér, település Kővágóőrstől délre, a Balaton mellett. A templom a 12. századtól több periódusban épült, gótikus átépítésére 1433 körül került sor. Pusztulása a 17. században következett be. IROD.: Békefi 1907 135-137.; MRT 1. 24/3 (101-102); Sz. Czeglédy Ilona - Koppány Tibor: A középkori Ecsér falu és temploma. AÉ 91. (1 964) 41-62.; Rómer hgy. K 630/1 33. 13. Talán a Wattay család, mely nevét a Borsod megyei Felső-Watta helységről kapta. A 15. században Wattay Ferenc a Dunántúlra szakadt és Kanisay László szolgálatába állván, Kapu, Léka, Strisnyák és Velike várak kapitánya lett. 1529 körül halt meg. Másik dunántúli családtag Wattay Ferenc (1568-1588?), Sopronban járt iskolába. Tihanyban bátyja, Mesteri János mellett kezdte katonai pályáját. Innen Pápára, majd Csesznek várába ment. 1588-ban Győrben megsebesült és Tatára vitték. Naplója ismert. IROD.: Nagy 11. 1859 88-91.; Koppány Tibor: Wathay Ferenc egykori vági kastélya. ME 31.(1 982) 2. szám 1 35-1 39. Kanizsához lásd még: Rómer hgy. K 1 89/2, K 201, K 626/28. 14. adscendens: (lat.) ascendo -ere, -di, -scensum: emelkedik, növekszik, terjed jelentéssel (crescere, augeri). IROD.: Lexicon latinitatis medii aevi Hungáriáé. 1. Budapest, 1987. 15. (?) ^ 1 6. A híd ma már nem áll. 1 7. A Somlyó hegy nevét a "somlik" ige folyamatos melléknévi igenevéből kaphatta, jelentése "megcsuszamló, suvadó oldalú hegy" vagy "a zöld erdőövezetből kiemelkedő kopasz, sziklás hegytető" lehetett. Somla hasábok: bazalt hasábok. IROD.: Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1980. 1 8. Tájszó, Halápon a "mon" malmot jelent, Rómer feltételezi, hogy a "mónár" szó rövidüléséből jött létre. IROD.: Rómer hgy. K 234/9. 19. A "turcicum" szó Rómer jegyzeteiben török kori leletet, forrást jelöl. Ez alapján feltételezhetjük, hogy "Minerva" talán valamelyik, a 1 8. század végén, 1 9. század első felében Európában megjelent folyóiratot jelentheti. 20. Sonkoly: népies kifejezés, a lépesméz kicsurgatása, kipergetése után visszamaradt lép. IROD.: A magyar nyelv értelmező szótára. 5. Budapest, 1 966. 21. A középkorban Nivegyszentjakab, majd Szentjakabfalva, ma Szentjakabfa. Papját 1288-ban említik először. A 16-17. századi összeírásokban mindvégig szerepel, tehát a falu a középkortól folyamatosan lakott volt. IROD.: Békefi 1907 121., 1 80.; Koppány 1963 112.; MRT 7. 45/2 (150); Rómer hgy. K 41 7/51. 22. A templomrom azonos a 13. század elején épült bakonyszentjakabi pálos kolostor templomával. Békefi (1907 245.) tévesen a dabasi templomrommal azonosította. Ma az épület csekély maradványai láthatók. A kolostor részletes leírása a jegyzetfüzet 5-7. oldalán olvasható. IROD.: Rómer 1 876 50-51.; MRT 1. 41/2 (141). 23. Verbascum: Verbascum pholomoides L.: szöszös ökörfarkkóró, a legnagyobb va-