Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Valter Ilona: Rómer Flóris jegyzetfüzetei elé

szeti, művészettörténeti és természettudományos szempontból hasznosnak vélt. Utazásait ő maga jellemezte a legjobban a Bakonyról írt munkájában: "Összejártam szép hazám majd minden megyéjét többnyire gyalog, sokszor lóháton, igen ritkán kényelmes úri fogaton, bámultam két izben a mindenható szép világát a felhőkön túl emelkedő lomnici csúcsról épen ugy mint az alföld határnélküli, leírhatatlan benyomásu pusztáin, melyeken majd térdig érő sárban, majd övemet haladó Tisza-kiöntvényekben gázolván, a pusztai betyár búvóhelyein nem prédát, sem vadat, hanem a szeretetre méltó tudomány kedves magzatit keresem fel."

7 Megfigyelései jelentős részét publikálta önálló köteteiben és az általa indított, szerkesztett folyóiratokban, valamint a különböző napi- és hetilapok hasábjain. Hagyatékában azonban nagy számban találhatók kiadatlan kéziratok, levelek, feljegyzések, jegyzőkönyvek. Ezek közül legjelentősebbek jegyzetfüzetei, amelyeket az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Könyvtára őriz. Ezek a kisméretű, ceruzával írt és rajzolt kötetek saját használatra készültek. Vázlatosak, nem folyamatos szöveget tartalmaznak, hanem csak egy-egy mondat, egy-egy magyarul, németül, franciául vagy latinul odavetett szó emlékezteti íróját a látottakra. Nehéz kiböngészni a terepen, zötykölődő szekéren írt, néhol elmosódott, meggyűrődött kis füzetecskék tartalmát. A publikációkban megjelent oldalakat a jegyzőkönyvben fekete tintával áthúzta, helyenként meg is jelölte a megjelenés helyét, idejét. A negyvenhat darab kézírásos könyvből sajnos négy darab - XXV., XXVIII., XLI., XLIII. kötet - hiányzik. A jegyzetfüzetek 1858-tól 1888-ig ölelik fel Rómer Flóris mindennapjait. A kisméretű noteszfüzetek állandóan vele voltak, így nyomon követhetjük évről évre, hónapról hónapra gyűjtőútjait, ásatásait, utazásait, hazai és külföldi tapasztalatait. Az I-XLIV. kötetekben a kutató utazások, egyes konkrét kiküldetések krónikáját, a XLV. kötetben a pesti főgimnáziumi és egyetemi tanári évek eseményeit örökítette meg, míg a XLVI. kötetben a többi kötetben szereplő helynevek, címszavak regiszterét állította össze. Végiglapozva e füzeteket, sokszínű, érdekes világ tárul elénk. Egyformán érdekelte őt minden korszak, minden emlékanyag. Egyik sorban egy római sírkövet ír le, majd egy középkori templom alaprajzát látjuk, ezután őskori leletről tesz említést. Leírja, lerajzolja a kő- és cseréptöredékeket, harangokat, azok feliratait, véseteit. Jegyzeteiben megtaláljuk a középkori templomok mellett az ötvöstárgyak, falfestmények, őskori sáncok, kő- és bronzeszközök, római castrumok, feliratok, éremleletek leírását, de szerepelnek feljegyzései között adomák, népi szokások, babonák, növény- és kőzettani leírások is. Kutatott a Corvinák után, középkori okleveleket gyűjtött és tanulmányozott. Közben esetleg azt is feljegyezte kis noteszába, ha rossz volt az idő, ha valami öröm, vagy bosszúság érte. Felírta azoknak az embereknek a nevét, akikkel utazásai során kapcsolatba került, akiknél megszállt, akik segítették kutatómunkáját - műkedvelő birtokosok, hivatalnokok, egyházi emberek - vagy akiknél érdekes tárgyakat, gyűjteményt talált. A jegyzetfüzetek anyaga nem publikálásra szánt szöveg, hanem nyersanyag, de a maga nyersességében pótolhatatlan értékű, hiteles adatgyűjtemény. Régészek, művészettörténészek, történészek, néprajzkutatók, építészek s minden, a kultúránk, emlékeink iránt érdeklődő ember számára alapvető fontosságú. Tudósít a korról, melyben élt, az emberekről, akikkel találkozott, a tárgyakról,