Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

SZERDAHELYI MÁRK: Andreas Schroth (1791-1865) szobrász

198 PROKOPP 1983. (2. jegyzetben i. m.) 35. 199 SiSA JÓZSEF: Alois Pichl (1782-1856) építész Magyarországon. Budapest, 1989.68.: 131. jegyzet. Keglevich megjegyzi, hogy Schroth évek óta dolgozik neki. Valószínűleg egy 1841-ben kelt levélről van szó. A tanulmányban nincs jelezve, hogy ezt a gróf kinek írja. Amennyiben az összekötő kapocs a gróffal az építész Pich lett volna, úgy e sorokat nyilván nem neki írná. 200 Österreichische Kunsttopographie. XLIV. Die Kunstdänkmaler Wiens. Die Profanbauter des III, IV. und V bezirkes. Wien, 1980. Itt az olvasható, hogy a Keglevich család - miután megvásárolta a Bécsben lévő Schönburg-palotát - 1811-ben Jakob Schroth-tal a szóban forgó frízt is elkészíttette könyvtára számára. Az eredeti könyvtár berendezését illetőleg Id.: BÖCKH, F. H.: Wien's lebende Schriftsteller. Wien, 1821. 106. 201 SiSA 1989. (199. jegyzetben i. m.) 26., 69.: 166. jegyzet. 202 Uo., 26-27. 203 Uo., 69.: 166. jegyzetben hivatkozott forrás - 541. tétel. 204 Uo, 69.: 169. jegyzet. 205 „So eben bekomme ich von KTalpol. die Nachricht: daß die Statue des Hl. Florian, bereits repariert sey und nicht mehr kostet als 20 f WW. Ich bitte Sie um sich zu erklären: was Ihnen lieber sey diese 20 f WW zu bezahlen, oder eben eine neue Statue von Holz zu machen, wie Sie vorgeschlagen haben"- Magyar Országos Levéltár, Kegelevich levelezési naplói, 21. füzet, 367. tétel. A forrás ismeretéért Sisa Józsefnek tartozom köszönettel. 206 Wien, Stadtarchiv, Passprotokoll, 1839. II. 1-2341, Sign. B4 26., fol. 177., No 701., 1839. április 18.: „Andreas Schroth, akad. Bildhauer Ehef. Anna, woh. konsk. Wieden 818/6, dez. woh. Wieden 562/1 geb. 20. Dez. 791 Laimgrube, verh. geb. 1818 Gran, Ung. verh. (=Ehefrau) Gran und weiter noch Ung. 1 Jahr" A nála huszonhét évvel fiatalabb, esztergomi születésű feleségével az ismeretség nyilván Schroth esztergomi tartózkodásával van öszszefüggésben. Mivel a már említett 1838. márciusi határátlépéskor még mint nőtlen („led.") volt feljegyezve, de 1839 áprilisában már nős („verh."), ezért nyilvánvaló, hogy a házasság ebben az egy évben köttetett. 207 Archiv, Verwaltungsakten, 1839/40. No 41. 208 Archiv, Rathsitzungsprotokoll, 1840. január 3., 18. pont - Függelék XXV. 209 Sopron, Győr-Moson-Sopron megye Soproni Levéltára, Fasc. XXV. 6584 B. - itt találhatóak a szoborpályázatra érkezett levelek. 210 Uo. Schrothon kívül a következő szobrászok nyújtottak be ajánlatokat sorrendben: - Anton Dietrich a szoborcsoport eredeti tervezője. 1840. február 10-én kelt levelében hangoztatja, hogy ha már ő a színház tervezője, akkor úgy ildomos, hogy a megtervezett szoborcsoportot is ő faragja. 2050 WW-et kér a munkáért. - Ignaz Güttner Bécsben élő szobrász február 10-én írt pályázata szerint 1803-ban díjat nyert. Ajánlata - Schrothtal egyetemben - 1600 WW-ról szólt. - Birkmayer Ignác győri szobrász és aranyozó javaslatát szintén február 10-én írta. Néhány bizonyítványt küldött munkáiról. 1700 WWért vállalná a megbízatást. Georg Herzog pályázatát 1840. február 14-én írta. Ebben megemlíti, hogy 1811-1820 között a bécsi Akadémia növendéke volt, 1836-ban ugyanitt díjat is nyert. 1827-31 közt az esztergomi főszékesegyházban dolgozott (Schrothtal együtt). 1832 óta folyamatosan Bécsben él. 1949 WW-ért vállalja a munkát. - Josef Dialer ajánlata szintén 1840. február 14-én íródott. A mindösszesen ötsoros szűk pályázatát Anton Pölt aranyozó és festő írta. A legkevesebbet kéri a szoborcsoportért, hisz beéri mindösszesen 1500 WW-al. Egyébként 1815-1823 között volt a bécsi Akadémia tanulója. 1824-ben Neuling, 1833-ban Reichel díjakat kapta. 211 Uo.„Andreas Schroth, Bildhauer zu Wienn ín der grosen Neuengasse No 562". Valószínűleg figyelmetlenségből vagy talán hízelgésből Sopront fővárosnak („Hauptstadt") írta. - Függelék XXVI. 212 Uo.,

„guten Magaretha Sandstein" 213 Uo., 817/840 - Ebben a jelentkezőket összegző iratban olvasható, hogy 1817. február 18-ai dátummal Schroth küldött egy bizonylatot 1816-os ezüstmedáljáról. 214 Uo., T. e. 31. - A szerződést 1840. április 14-én kötötték Sopronban. Ebben a művész egyebek mellett kötelezi magát, hogy a szobrot még ugyanaz év szeptember végére elkészíti (de ez csak október végére valósult meg). Aznap határozat született arról is, hogy a többi jelentkezőnek a pályázattal kapcsolatban elküldött mellékleteit visszaküldik. Ez Schroth esetében 1 db irat, azaz nyilvánvalóan a már fent említett ezüstmedált igazoló 1817-ben kelt bizonylat volt. Mások esetében: Georg Herzog 5 irat, Ignaz Güttner és Ignaz Birkmayer 1-1, míg Anton Dietrich valószínűleg semmi mellékletet sem küldött. 215 Wien Stadtarchiv, Passprotokoll, 1840.

1.

1 -1300., Sign. B4 29., fol. 319. No 1273, 1840. június 26.: „Andreas Schroth, akad. Bildhauer, woh. Wieden 562/1, geb. 20. Dez. 1791 Laimgrube, verh. Krakau u. Pohlen u. sämtl. Staaten der oest. Monarchie 1 Jahr" 216 SISA 1989. (199. jegyzetben i. m.) 68.: 132. jegyzet. 217 PROKOPP 1983. (2. jegyzetben i. m.) 34. Erre vonatkozólag csak tőle van adatunk, valószínűleg a wiedeni plébániatemplom anyakönyvéből származik az adat. Azt írja továbbá, hogy az 1863-ban (?) kiállított keresztlevélből tudjuk feleségének (Anna Weiss), valamint felesége szüleinek teljes nevét (Josef Weiss bádogos és Elizabet Holdermann). 218 „Christus im Grab von zwei Engeln umgeben"- Kataloge der JahresAustellungen in der k. k. Akademie der Bildenden Künste bei St. Anna in Wien 1844. Wien, 1844. 28.: No 44. 219 Idézet az apátság 1844. évi építési feljegyzéséből. Ezt a szövegrészt küldte a Melki apátság (egészen pontosan Dr. P. Edmund Kummer) 1967. február 7-én a cinkcsoportozat iránt érdeklődő Fitz Novotnynak. A levél másolatát Dr. Selma Krasa-Florian asszonynak köszönöm. 220 Österreichische Kunsttopographie. III. Die Denkmale des politischen Bezirkes Melk in Niederösterreich. Wien, 1909. 233. Érdemes itt két hibára felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy a szobrot, mint kőcsoportot (Steingruppe) említik. A másik, hogy a Thieme-Becker-féle lexikon a cinkcsoport készítőjének Johann Baptist Schrothot (Andreas egyik nagybátyját) tartja. Ld. Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler von der Antike bis zur Gegenwart. Begründet von Ulrich Thieme und Felix Becker. XXX. Leipzig, 1936. 301. 221 SISA 1989. (199. jegyzetben i. m.) 53., 75.: 361. jegyzet. 222 „ein sehr schön bearbeitetes Wappen von Stein" - uo, 53, 75.: 358. jegyzet. 223 Uo., 53,75.: 360., 359. jegyzet. Öt évvel később Fugert nyitrai kőfaragó, akivel korábban Esztergomban Schroth már dolgozott együtt, az 1850-es évszámot faragta bele. 224 PROKOP, AUGUST: Die Markgrafschaft Mähren in kunstgeschichtlicher Beziehung. Wien, 1904. IL: 581., IV: 1350. 225 Kataloge der Jahres-Austellungen in der k. k. Akademie der Bildenden Künste bei St. Anna in Wien 1845. Wien, 1845. 26.: No 15. 226 „Wie Herr Schroth aber in einem sogenannten „Pallas-Ideale" eine extreme Verkennung dessen, was die Kunst soll und will, blossstellen konnte, ist schwer begreiflich." Sonntagsblätter, No 25, 1845. 595. 227 Wien, Stadtarchiv, Passprotokoll 1845. II. 1927-Ende, Sign. B4 37., fol. 820. No 3585., 1845. november 18.: „Andreas Schroth, Bildhauer, woh. Wieden 562, geb. 1791 Laimgrube, verh. Größe: mittel, Gesicht: oval, Haare: schwarz, Augen: braun, besondere Kennzeichen: keine - nach Przemysl 1 Jahr". 228 Wien, Stadtarchiv, Verlassenschaftsabhandlung, 2-2946/1846. A halál oka végelgyengülés (Altersschwäche). 229 A férj minden kétséget kizárólag az a Johann Pischek, aki Prágában született, 18 évesen, 1827. június 22-én iratkozott be a bécsi akadémiára aranyozónak és mindösszesen egy nyári szemesztert járt (Bécsi Képzőművészeti Akadémia: Schülerliste). Esztergomi kapcsolatát nem ismerjük (valószínűleg Schroth-nak köszönhetően a bazilika építkezésénél látjatott el aranyozói feladatokat). 230 Ld. a 9. jegyzetet. 231 Kataloge der Jahres-Austellungen in der k. k. Akademie der Bildenden Künste bei St. Anna in Wien /850. Wien, 1850. 11.: No 145. 232 Wien, Stadtarchiv,Totenbeschaungsprotokoll, 1865. fol. 12. Itt olvasható többek között az elhunyt kora: 73 éves; családi állapota: házas, halálakor felesége a 43 éves Anna még élt; a halál pontos helye: Grose Neugasse 3/IV. (a házakat időközben átszámozták); ideje: 1.29. 1865.; valamint a halál oka:„Lungenlähmung" azaz tüdőbénulás.