Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

PINTÉR ATTILA: Adalékok a pécsi festett ókeresztény építmények állagbiztosításának és restaurálásának történetéhez

12. kép. Pécs, az I. számú, ún. Péter-Pál-sírkamra nyugati fala. Restaurálás utáni állapot, 2003 tartani, csak a rendszer izoláltságának fokozásával lehet. A biztonságos működtetés fontos feltétele lesz továbbá, hogy a légállapot értékeit lehetőleg mi magunk és ne a környezeti adottságok spontán megnyilvánulásai irányítsák. A sikeresség kulcsát alapvetően a tér zártságának hatékonyságában lehet meglelni. Ha úgy tetszik ennek figyelembe vétele lesz majd annak mércéje. Nyilvánvaló, hogy a történeti érték teljes körű megóvásának igénye és a védelem szempontjai itt ütközni fognak. Kompromisszumokra mindenképp szükség lesz. A talajban lévő pára okozta gondokra, továbbá a külszíni nedvesség veszélyeket rejtő adottságaira mindenképp oda kell figyelni, és azok lehetséges hatásait komolyan kell venni. Látni kell azt is, hogy a történeti érték csak a szakszerűen megvalósított védelem által képes hosszabb időn át fennmaradni. Mindazonáltal a felvázolt két, külön-külön is indokolt nézőpont ellentmondásának feloldása, a jövő feladata lesz. JEGYZETEK 1 A pécsi székesegyház területe és annak környéke Sopianae római kori város temetője volt. Ezen a területen, korábban véletlen folytán, majd célirányos régészeti feltárás következtében számos sír, az egész család eltemetésére is alkalmas sírkamra, továbbá sírkamrák fölé épített kápolnák faltöredékei kerültek elő. Az emlékeket, kutatástörténetüket részletesen tárgyalja: HUDÁK KRISZTINA - NAGY LEVENTE: Megfestett mennyország. Barangolás a pécsi ókeresztény temetőben. Pécs, 2005. - továbbá: VISY ZSOLT: Cella septichora. Előzetes beszámoló a Szent István téren, az ókeresztény temető területén folytatott régészeti kutatásokról. Pécsi Szemle, 9, 2006, 2. 3-13. 2 A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Tervtárában a pécsi ókeresztény emlékek megóvásával kapcsolatban a korábbi időkből mindössze két olyan tervrajz található, amely valamilyen szinten meg is valósult. Az egyik Möller István 1910. július 30-án készült, az I. számú sírkamrára vonatkozó tervvázlata (Itsz. 4719.), a másik Gosztonyi Gyula 1939-ben készült és a II. számú sírkamra megóvására készített és jóváhagyott tervvázlatát mutatja (Itsz. 58.983.). Megjegyzendő, hogy a kivitelezés során mindkét építész jelentős mértékben eltért a tervektől és ezekről a változtatásokról semmiféle dokumentum nem maradt fenn. A cella trichora védőépületének tervvázlatai is elvesztek, azok sem a műemléki hivatalnál, sem a Pécsi Püspöki Levéltárban, sem a Káptalani Levéltárban nem találhatók. 3 LENGVARI ISTVÁN: Sopianae kutatásának története. Jelenkor, 44,2001,11. 1157.; PAPP JÚLIA: Hazai művészeti, régészeti és építészeti emlékek ismertetése a felvilágosodás és a kora reformkori sajtóban. (Adalékok a műemlékvédelmi gondolkodás kialakulásához.) Magyar Műemlékvédelem, 11. 2002. 53. A folyosó megépítéséről Henszlmann Imre írt:„A hosszú sikátor, mely a föld alatti kamrához vezet, fölfedezése után készült". HENSZLMANN IMRE: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylű mű-emlékeinek rövid ismertetése. Budapest, 1876. 38. Henszlmann már korábban is ismertette a cubiculumot: HENSZLMANN, EMERICH: Die altchristliche Grabkammer in Fünfkirchen. Mittheilungen der K. K. Central-Commission zur Erforschung zur Erhaltung der Baudenkmale, 18. 1873. 37-83. 4 KOLLER, JOSEPH: Prolegomena in históriám episkopatus Quinqueecclesiarum. Posonii, 1804. 25-26. 5 „1863-ban a m. tud. akadémia régészeti bizottmánya útján tervet készítettem, amely szerint a falfestmények további romlásának elejét lehetett volna venni: tanácsoltam a cubiculum körülásását úgy, hogy így az építmény, mély gödörben, minden oldalán szabadon maradt, és védő tető alá vétetett volna a pécsi káptalan körülásatta ugyan az építményt, s pár hónapig, hogy falai kiszáradjanak, a gödröt nyitva tartotta, de később ismét földet hányatván az épületke tetejére, azt ismét föld alattivá tette. Igaz, hogy a bolthajtásra kettős asphalt réteget raktak, s így a nedvesség innen nem szivároghatott át, de beszivároghat az oldalfalakra, s innen a dongaboltra; s valóban így is történik; miért számtalan apró salétrom ízű cseppek jelennek meg a fa la kon" HENSZLMANN IMRE: Jelentés. Az 1872. april 19-én megkezdett és május 7-én befejezett régészeti utazásomról és a Bács vidékén tett ásatások eredményéről. I. ArchaeologiaiÉrtesítő, 7, 1872, 3. 38. 6 A napló a pécsi Káptalani Levéltárban található a Szőnyi Ottó hagyatékban. Az írásnak Szőnyi „A pécsi őskeresztény sírkamra vízmentesítése" nevet adta. A napló megírása 1913. június 14-én kezdődött, az utolsó bejegyzésre 1921. október 8-án került sor. Szőnyi a naplóhoz több mellékletet is csatolt, amelyek a munkára vonatkozóan további információkkal szolgálnak. Egyéb dokumentumok híján a naplóban foglaltak ma azok a legfontosabb információk, amelyből Möller egész pécsi tevékenységére, az ókeresztény emlékek védelmére vonatkozó elképzeléseire következtetni lehet, (továbbiakban: Szőnyinapló) Szőnyi Ottó tevékenységéről: SONKOLY KAROLY: Dr. Szőnyi Ottó (1876-1937). Műemlékvédelem, 31, 1987, 4. 275-277.; LENGVARI ISTVAN: Szőnyi Ottó régészeti és művészettörténeti munkássága. Tanulmányok Pécs Történetéből, 2/3. 1996.173-180. 7 Szőnyi-napló, 1913. június 24. 8 HENSZLMANN 1872. (5. jegyzetben i. m.) 38.; Szőnyi Ottó fordításában a szöveg annyit tesz:„Hogy romba ne dűljön ismét, méltón és buzgón gondoskodva van." SZŐNYI OTTÓ: A pécsi őskeresztény sírkamra. Budapest, 1907.23. 9 A tervrajzok: KÖH Tervtár, Itsz. 4717., 4713. 10 KÖH Tudományos Irattár, 660/1910. Möller István munkásságáról: ifj. DÜMMERLING ÖDÖN: Möller István (1860-1934). Műemlékvédelem, 4, 1960, 4.229-233. 11 Pécs, Püspöki Levéltár, 3167/1910. 12 KÖH Tervtár, Itsz. 4719. 13 Pécs, Püspöki levéltár, 3167/1910. 14 Pécs, Püspöki Levéltár, 744/1911. 15 KÖH Tudományos Irattár, MOB-iratok: 479/1913.; 1913. július 28-án jelentette Möller a MOB-nak, hogy:„a cubiculum munkáival járó ásatások alkalmával közvetlenül a meglévő cubiculum nyugati oldalán egy második cubiculumot találtunk, melyet a cubiculumhoz vezető folyosóból kiindulva néhány méter hosszú földalatti folyosó építésével hozzáférhetővé lehetne tenni." Ez az ún. III. és IV. számú sírkamra. Egyidejűleg több római kori sír és egy sírláda része is feltárásra került. KÖH Tudományos Irattár, 573/1913. Ennek a folyosónak megépítését Möller el is rendelte, az utólagos jóváhagyás reményében. KÖH Tudományos Irattár, MOB-iratok: 629/1913. A római kori sírok „felbontására és megvizsgálására" 1913. augusztus 29-én került sor egy kirendelt bizottság jelenlétében. Jegyzőkönyvét Id. KÖH Tudományos Irattár, MOB-iratok: 690/1913. Ld. még: HUDAK - NAGY 2005. (1. jegyzetben i. m.) 51-52.