Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

FEHÉR ILDIKÓ: Szent László és Szent Lénárd freskói a siklósi várkápolna kegyúri fülkéjében

47 „in sacra hostia sanguis cum portiuncula quodam corporis Christi videtur" RANSANUS, PETRUS: Epitome rerum Hungararum. Id est annalium omnium temporum liber primus et sexagesimus. Curam gerebat: Petrus Kulcsár. Budapest, 1977.50., 61. 48 LASKAI OZSVÁT: Quadragesimale Gemma fidei.

.. Hagenau, 1507. (Egyetemi Könyvtár, Budapest, RMK III. 38/c. Sermo LXI. Folio D3/b.) 49 SZKHÁROSI HORVÁTH ANDRÁS: Az Istennek irgalmasságáról és ez világnak háláadatlanságáról. XVI. századbeli magyar költők művei 1527-1546. Szerk. Szilády Áron. Budapest, 1880.204. (Régi magyar költők tára, 2.) 50 CSALOGÁNY JÓZSEF: Tolna Vármegye Múzeumának bátai ásatásai. KÓNYI MÁRIA - HOLUB JÓZSEF - CSALOGÁNY JÓZSEF - DERCSÉNYI DEZSŐ: A bátai apátság és Krisztus-vére ereklyéje. Budapest, 1940.49-59. 51 HOLUB JÓZSEF: A bátai apátság Krisztus vére ereklyéjének ábrázolásos emléke. KÓNYI - HOLUB - CSALOGÁNY - DERCSÉNYI 1940. (50. jegyzetben i. m.) 38-48.; Báta évszázadai 1993. (44. jegyzetben i. m.) 12. kép.; Krisztus ereklyéit tartó 14-16. századi ötvösművekről: KOVÁCS, ÉVA: L'âge d'or de l'Orfèvrerie parisienne. Au Temps des Princes de Valois. Dijon, 2004.139-151. 52 Azon kívül, hogy az eucharisztikus szimbólumok elsősorban az oltáron bemutatott miseáldozathoz kapcsolódnak, számos olyan eucharisztikus Imago Pietatis ábrázolást ismerünk, amely kimutathatóan a helyszínhez kötődő Szent Vér vagy Ostya ereklyével hozható kapcsolatba. SALLAY DÓRA: A budai Szent Zsigmond prépostság fájdalmas Krisztus-szobrának ikonográfiája. Budapest Régiségei, 33. 1999. 123-139.; SALLAY, DÓRA: The Eucharistie Man of Sorrows in late medieval art. Annual of Medieval Studies at CEU, 6. 2000. 45-80. Az almakeréki templom Szent Vér-kápolnája és Imago Pietatis-ábrázolásának összefüggéseiről: GOGÁLTAN, ANCA - SALLAY, DÓRA:

The church of Mälancrav and the Holy Blood Chapel of Nicholas Apa. Arhitectura religioasö medievalá din Transilvania - Középkori egyházi építészet Erdélyben - Medieval Ecclesiastical Architecture in Transylvania. II. Szerk. Adrian Andrei Rusu, Szőcs Péter Levente. Satu Mare, 2002. 181-210. A 14-16. századi Imago Pietatis-ábrázolások és a templomi liturgia összefüggéseivel foglalkozik: SZILÁRDFY ZOLTÁN: Liturgia és kompozíció, c. írásában: SZILÁRDFFY ZOLTÁN: Ikonográfia - kultusztörténet. Képes tanulmányok. Budapest, 2003. 292. 53 Szerémi György emlékiratai Magyarország romlásáról. Pest, 1857. 97. (MagyarTörténelmi emlékek, II./1.) 54 A feltárás során előkerült töredék fotóját közli: CSALOGÁNY 1940. (50. jegyzetben i. m.) I. t. A kőtöredék őrzési helye ismeretlen. Sümegi József újabb ásatásai során is került elő Bátán kehelyábrázolásos kőtöredék: SÜMEGI JÓZSEF: Középkori kőemlékek Bátáról. (Adatok a bátai szent vér kultusz eredetéhez.) A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve, 21. 1999. 197-205. 55 ILLÉS 1969. (1. jegyzetben i. m.) 81. 56 DERCSÉNYI 1984 (8. jegyzetben i. m.) 36-38.; Tüskés Gábor - Knapp Éva felveti annak a lehetőségét, hogy a reneszánsz keretelésű, Krisztus szenvedéseinek eszközeivel díszített ablakba helyezte el Perényi Péter az ellopott ereklyét.TÜSKÉS - KNAPP 1986, (43. jegyzetben i. m.) 96. Ezt az elképzelést feltárási vagy irodalmi adatok nem támasztják alá. 57 Szent László és Krisztus ábrázolásainak középkori kapcsolatairól: HANOVSZKY - KERNY - MÓSER 2000. (9. jegyzetben i. m.) 23-24. 58 Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Szerk.: Mikó Árpád, Takács Imre. Budapest, 1994. 374. BARTOS GYÖRGY - CABELLO, JUAN: A Perényiek és a siklósi reneszánsz. Tanulmányok a Pécsi Egyházmegye Történetéből. III. A Szathmáry György pécsi püspökké történő kinevezésének 500. évfordulóján rendezett konferencia. Pécs, 2005. Szerk. Fedeles Tamás, (megjelenés alatt). FRESCOS OF SAINT LADISLAS AND SAINT LEONARD IN THE NICHE OF THE PATRON IN THE CASTLE-CHAPEL SLKLÓS BY ILDIKÓ FEHÉR tached from the wall and both layers have been reseated on separate solid bearings. The kerchief furled and bundled under Saint Ladislas'crown on the earlier fresco illustrates the insignia of the 'Kerchief'order, a distinction of extremely rare occurrence in Hungarian art. The Kerchief order was founded by Vencel a king of Bohemia and the emperor of the Holy Roman Empire and it appears freguently in miniatures painted in the king's court. The only document referring to the foundation of the Kerchief order is related to the lord of the castle in Siklós, the palatine Nicholas Garai II (13657-1433). King Vencel endowed Garai with the insignia on 19

th August 1401 and from this time it appears on Garai's letter patent of nobility. To our knowledge, only this letter and the the fresco in Siklós, have kept the memory and certification of the inland use of the Kerchief order until now.The earlierfresco must have originated in the first decades of the 15

th century since the Bohemian, Austrian and Slovene representations of the order were created around 1430. King Sigismunds involuntary staying in Siklós in 1401 indicated the beginning of a rank and wealth almost egual to the king's for the Garai family. It can not be precluded that the earlier fresco commemorates this event. It seems more likely in several aspects that Saint Leonard's portrayal refers closely to the famous Bohemian captivity of John Garai the viceroy of Croatia in 1415. (John Garai was Nicholas Garai II's brother.) After his release from captivity John Garai left the fetters symbolizing his imprisonment to the monastery in Báta. Báta enjoyed a high reputation as one of the most significant places of pilgrimage in Hungary due to the Saint Blood relic cherished in the monastery. There are no particulars about the circumstances in which the cult developed; however it is unambiguous that the relic arrived at Báta around 1411. All this has great importance as regards to the castle-chapel in Siklós, since the nearness of Báta could have played a determining role in the creation of the Eucharistie representations of Agnus Dei, Chalice and Host and Imago Pietatis framing the frescos of Saint Ladislas and Saint Leonard. Besides the events in the year of 1415 the history of the relic of Bata is also related to the later decorations of the castle-chapel in Siklós. Peter Perényi took the relic of the Saint Blood into the castle of Siklós in 1512 where he had a chapel built for it converted later into a place to cherish the Saint Blood.The protrusion under the fresco of Saint Ladislas and Leonard was also used as an altar and it seems probable that the relic stolen in 1512 was walled up here. The frescos portraying Saint Ladislas and Saint Leonard painted on two layers in the niche of the patron along with the Eucharistie motives in the embrasure have been de-