Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

FEHÉR ILDIKÓ: Szent László és Szent Lénárd freskói a siklósi várkápolna kegyúri fülkéjében

16. kép. Ulrich Reichenecker epitáfiuma, 1410. Festett fatábla. Graz, Joanneum, Alte Galerie (Stange, Alfred: Deutsche Malerei der Gotik: Österrich und der Ostdeutsche Siedlungsraum von Danzig bis Siebenbürgen in der Zeit von 144 bis 1500. München-Berlin, 1961. XI. 61., 160. alapján) 17. kép. Csetnek [Stítnik], ev. templom, Szent Lénárd, falkép, 14201430 körül (Szerző felvétele) Alexandra honosította meg.

37 A Szentnek Siklóson való megjelenítése - különösen Szent László mellett - feltehetően magával Zsigmond királlyal hozható kapcsolatba: a királyt 1401-ben több hónapon át a siklósi várban őrizték. Ebben az évben ugyanis Zsigmondot a kormányzásával elégedetlen bárók ligája Visegrádon feltartóztatta és foglyul ejtette.

38 Ekkor néhány hónapig a Szent Korona nevében a főpapok és a bárók tanácsa kormányozta az országot. A királyt Garai II. Miklós és Ciliéi Herman fellépése mentette meg oly módon, hogy Garai Miklós - saját fiát és János testvérét kezesül adva - kiváltotta urát. Ennek következtében Zsigmond Siklóson volt öt hónapig könnyebb őrizetben leghűségesebb híveivel, köztük a korábban említett Filippo Scolarival. Minden bizonnyal tisztes körülmények között tartották kényszerű fogságban a királyt, mivel kényelméről Garai Miklós édesanyja és Eberhard zágrábi püspök gondoskodott. Itt készítették fel Zsigmondot a szoros családi szövetséget alkotó Garai-Cillei-liga tagjai a kompromisszumra, hogy az elégedetlenkedők az idegen kézre került korona javak visszavétele és saját büntetlenségük biztosítása ellenében hajlandók lettek a király szabadságát visszaadni, őt uruknak ismét elismerni. A Garaiak szolgálata nem maradt jutalom nélkül. Garai II. Miklós ekkor kapta meg a korábban említett Keszkenő-rendjelét, 1402-ben pedig a nádori tisztséget, ekkortól vált a király legfőbb bizalmasává. 1405-ben a királynő nővérét, Ciliéi Annát vette feleségül. Zsigmond király hosszú távolléteinek idején helytartóként korlátlan hatalommal kormányozta az országot. 1408-ban őt is a Sárkányos lovagrend huszonkét alapító tagja között találjuk, melyet rajta kívül még ebben az évben fia, Garai László is megkapott.

39 A király kényszerű siklósi tartózkodása tehát a Garai család számára szinte az uralkodóéval azonos rang és anyagi jólét kezdetét jelentette. Nem zárhatjuk ki, hogy a korábbi freskó ennek állít emléket a 15. század első évtizedeiben. Több vonatkozásban is valószínűbbnek látszik azonban, hogy a rabokat megsegítő Szent Lénárd ábrázolása szorosan Garai II. Miklós testvére, Garai János bán híres boszniai fogságára utal. Garai János korábban Zsigmond több csatáját, hadműveletét is irányította. 1396-ban részt vett a vesztes nikápolyi csatában, ő volt az, aki Zsigmond parancsára hazajött, hogy hírül adja az itthoniaknak: a király életben maradt. 1415-ben Boszniának Zsigmond fennhatósága alá tartozó területét elfoglalta a boszniai sereget irányító Hervoja spalatói herceg. Zsigmond távolléte miatt a Hervoja ellen induló magyar seregek egyik vezére volt Garai János. Az ütközet a magyar csapat vereségével zárult: Garai János fogságba esett. A fogságból szabadulva „hatalmas súlyú