Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)
FEHÉR ILDIKÓ: Szent László és Szent Lénárd freskói a siklósi várkápolna kegyúri fülkéjében
14. kép A Garai család címereslevele, 1416. (Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. II. Katalógus. Szerk. Beke László, Marosi Ernő, Wehli Tünde. Budapest, 1987. 390-391.: M. 22. alapján) a siklósi első Szent László falképpel kapcsolatban. Igy a fennmaradt emlékek alapján ennek a korábbi freskónak a keletkezését nagy valószínűséggel a 15. század első évtizedeire helyezhetjük, mivel a rendjel csehországi, ausztriai és szlovéniai ábrázolásai is 1430 körül és az azt megelőző évtizedekben készültek. A korábban említett csehországi emlékeken kívül a karinthiai művészethez köthető két Szent György ábrázoláson is a siklósi emlékhez hasonlóan a fején viseli a szent a rendjelet: a Selo pri Zirovniciben (Szlovénia) található falkép az ún. régebbi villach-i műhely stílusában készült 1430 körül. 33 (15. kép) A grazi Joanneum őrzi azt a fára festett epitáfiumot, amelyen Szent György a feltámadás zászlaját tartva kezében Mária oltalmába ajánlja a lovagi vértezetben megjelenő Ulrich Reicheneckert. 34 (16. kép) Az epitáfium készítésének idejét a kereten végigfutó gótikus minuskulás feliraton olvashatjuk: 1410. A GARAIAK ÉS A BÁTAI SZENT VÉR-EREKLYE KULTUSZA A Szent király mellett álló Szent Lénárd Magyarországon ritka ábrázolás, alakja inkább sváb, bajor és osztrák területeken terjedt el. Tiszteletének központja a Magyarországgal határos Karinthiában, St. Leonhard im Lavanttalban bontakozott ki. A Kr. u. 6. században élt Szent Lénárd legendája szerint keresztapjától, Klodvig királytól kapta azt a kiváltságot, hogy szabadon engedik a rabokat, akiket meglátogat, így sok foglyot kiszabadított. Életszentségének hírére Klodvig püspökséget ajánlott neki, de nem fogadta el, inkább a Limoges melletti Noblac kolostorában 15. kép. Szent György legyőzi a sárkányt, 1430. Selo pri Zirovnici (Gotik in Slowenien. Narodna galerija Ljubljana. Ured. Janez Höfler. Ljubljana, 1995. 251.: No 139. alapján) apátként élt. Fogolyszabadításainak híre támadt, és sok rab állította, hogy segítségül hívására lehullottak róluk a bilincsek. Betegek is fölkeresték a remeteségben élő Lénárdot és meggyógyultak. Szent Lénárd tiszteletére különösen jellemző volt a vastárgyak felajánlása. 35 Magyarországi tisztelete a középkorban volt a legáltalánosabb. Zsigmond király országos méltóságokat viselő főurai közül Csetneki László is megrendelte Lénárd és Szent László falképét a családi székhely, Csetnek [Stítnik] templomába. 3 " Az 1420-1430-as években festett, a siklósinál jobb állapotban fennmaradt Szent Lénárd kezében jól kivehető attribútuma, a bilincs. (17. kép) A Garai családban Lénárd tiszteletét lehetséges hogy Garai László anyja, Ciliéi Anna, vagy felesége, Tescheni
