Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

FEHÉR ILDIKÓ: Szent László és Szent Lénárd freskói a siklósi várkápolna kegyúri fülkéjében

11. kép. Vir Dolorum ábrázolás. Morasice, Szent Péter és Pál-kolostor, 1393 (Stejskal, Karel: Násténné malby v Morasicích a nékteré otázky ceského uméní z koncé 14. století. Uméní, 8.1960. 142-143. alapján) fogságban tartja, ugyanakkor nyakában hangsúlyosan elhelyezve szerepel a keszkenőrendi motívum.

28 (12. kép) Vagy az a növényi levelekkel összekapcsolt két tondó ábrája, amely a korábban említett csillagászati leírásokat tartalmazó kódex címlapján szerepel: balra Vencel királyt a nevére utaló W középső szára tartja fogva, míg a hozzá 12. kép. Vencel király, nyakában a Keszkenőrend jelével. IV. Vencel bibliája, 1392-1393 körül. Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 2352, Fol. 10v (Krása, Josef: Rokupisy Václava IV. Praha, 1971.63. kép alapján) kapcsolódó jobb oldali tondó fő motívuma a szimmetrikusan elrendezett Keszkenőrend jele. (13. kép) Ezeken a miniatúrákon a szerelmi csomó mellett a rabság kifejezésének oka nyilvánvaló, a középkori költészet egyik állandó, Petrarcánál is többször előforduló toposza: a szerelem 13. kép. Vencel király a Keszkenőrend jelével. Asztronómiai kézírat, 1390 körül. Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 27592764, Fol. 34r (Krása, Josef: Rokupisy Václava IV. Praha, 1971. 2. kép alapján) börtönében szenvedő lovag, akit megbéklyózott a szenvedély.

29 Kevésbé romantikus okokkal magyarázható azonban a siklósi freskón a rabok védőszentjeként tisztelt Szent Lénárd megjelenése a kezében tartott láncokkal. A korábban említett életrajzi adatokból tudjuk, hogy a börtön és a láncok itt már nem metaforikus értelműek. Érdekes módon a Keszkenőrend alapítását igazoló legfontosabb dokumentum a siklósi vár főurával, Garai II. Miklós nádorral kapcsolatban maradt fenn, mégpedig abból az alkalomból, hogy Vencel király 1401. augusztus 19-én neki adományozta a rendjelet ezer arany magyar forint évjáradék kíséretében.

30 Garai Miklós nem az egyetlen külföldi nemes volt, akit a cseh király ezzel a rendjellel kitüntetett. Néhány évvel később, amikor Zsigmond megújította és kibővítette a Garaiak címerét, a Sárkányrenddel összefonódva szerepelt rajta a csomóra kötött kendő tekercse, Vencel király rendjelvénye is.

31 Az 1416. március 26-án Párizsban eredetileg két példányban készült címereslevél egyikét a pozsonyi levéltár őrzi.

32 (14. kép) Eddigi ismereteink szerint a magyarországi művészetben mindössze ez a két ábrázolás - a siklósi freskó és Garai II. Miklós címereslevele őrizte meg a Keszkenőrend emlékét, tanúskodik a rendjel hazai használatáról. Nyilvánvaló, hogy Siklóson a bárdot, övében kardot viselő, pajzsra támaszkodó Szent László, a megrendelőnek, a vár tulajdonosának nemesi eszményképét is megtestesíti. Az ő tulajdonságainak birtoklása tette lehetővé, hogy Garai II. Miklós kiérdemelje Vencel király rendjelét. így ebben az esetben a rendjel adományozásának idejét terminus post quemként kell értelmeznünk