Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

KOPPÁNY TIBOR: A Veszprém megyei Somlyó vára

között Leányfalusi Ágoston volt somlyói várnagya, aki 1482-ben urától a Veszprém megyei Podár falut kapta adományként.

83 A 15. század végén és Kinizsi birtoklása idején állhatott Somlyó élén az az Endresi Péter, akit 1503ban néhai várnagyként említettek.

84 Egy évtizeddel később, 1491 után, Kinizsi a várat Szapolyai Istvánnak adta zálogba.

85 Ö 1493-ban beleegyezését adta ahhoz, hogy Kinizsi a vár uradalmához tartozó Torna falut hűséges szolgálataiért somlyói várnagyának, Essegvári Györgynek adományozza.

86 Essegvárit a fehérvári káptalan iktatta új birtokába, s az arról szóló oklevélben somlyói várnagyként Ötvös Péter szerepel, aki azonban valószínűleg alvárnagya volt.

87 Ugyancsak alvárnagya lehetett az a Ládonyi Lukács, akit egy évszám nélküli, 15. század végi oklevél somlyói várnagyként említ.

88 1494-ben az akkor már somlyói várnagysága mellett veszprémi alispán és országbírói ítélőmester Essegvári Nagyberzsenyben malmot is kapott a veszprémi főispán és országbíró Kinizsitől.

89 Essegvári György a Veszprém megyei nemesség egyik vezető alakja, maga is várral rendelkező birtokos, családjáé volt a Veszprémhez közeli Essegvár és annak kiterjedt uradalma. Még somlyói várnagysága idején történt, hogy biliegei és tótvázsonyi jobbágyaival Ányos Ferenc fajszi nemesi kúriájára tört, azt kifosztotta, okleveleit elrabolta, őt magát pedig fogolyként Somlyó várába zárta. Kilencvenhat nap után akkor engedte ki, amikor a veszprémi káptalan előtt neki vallotta több mint száz aranyforintot érő szárberényi szőlőjét.

90 . Kinizsi 1494 év végén történt halála után, fiúörököse nem lévén, a királyra visszaszálló Somlyót II. Ulászló 1495 májusában az addigi zálogosnak, Szapolyai István nádornak és két fiának, Jánosnak és Györgynek adományozta.

91 Alig egy hónappal később, június végén Szapolyai nádor tizenkétezer forintért Bakócz Tamás egri püspöknek és unokaöccseinek, Erdődy Bálintnak és Péternek adta tovább.

97 Az újabb adásvétel hátterében az a király elleni főúri felkelés állt, amelyben a Szapolyaiak több más arisztokrata családdal együtt a lázadás vezéralakja, a Habsburg-párti Újlaki Lőrinc bosnyák herceg mellé álltak. Zápolyai István részéről a király elleni felkelésnek az volt az indítéka, hogy ő az előző évben kölcsönös örökösödési szerződést kötött a fiúörökös nélküli Újlakival, amelynek alapján a hatalmas Újlaki vagyonnak ő lett volna az örököse, amelyre azonban a király is igényt tartott. A főúri összeesküvők ellen II. Ulászló sereget küldött Drágfi Bertalan erdélyi vajda vezetésével, akik erre Bakócz Tamás közvetítésével meghódoltak.

93 Szapolyai a közvetítés ellenértékeként, ahogyan azt az erről szóló oklevél szövege elmondja, hálából átadta Somlyót és uradalmát Bakócznak, Újlaki pedig a Fejér megyei Gerencsér várát és tartozékait.

94 A VÁR BAKÓCZ TAMÁS ÉS AZ ERDŐDYEK KEZÉN (14951546) A várral kapcsolatos 1494-1495-ös események közben, 1495 nyarán Essegvári György Somlyót teljes felszerelésével és birtokaival együtt átadta Szapolyai familiárisának, Csuti Mihálynak.

95

1498-ban Bakócz számára Dömölki Márton vette át a várat és tartozékait. Ekkor összeírták Somlyó felszerelését és fegyverzetét, valamint a hozzá tartozó falvakat, azok jobbágyságát, a Ságon levő uradalmi majorságot és annak állatállományát, terményeit, szerszámait.

96 Az összeírt tíz falu telekállománya, következésképpen lakosságának lélekszáma kisebb, mint amennyit húsz évvel korábban, 1478-ban a Garai-Szécsi birtokosztás alkalmával az akkor a várhoz tartozó tizennégy faluban feljegyeztek. Ennek ellensúlyozására szerzett Bakócz, II. Ulászlótól engedélyt még 1496-ban arra, hogy mindazok a jobbágyok, akik Somlyó vár tartozékain újonnan telepednek le és ott új épületeket emelnek, nyolcévi adómentességet kaptak.

97 Szerepel viszont az összeírásban az akkor szintén Bakócz Tamás kezében levő, Rábán túli strémi uradalom hat faluja, amelyeket szintén Somlyóból kezeltek, valamint a vár birtoklásához tartozó vásárhelyi apácakolostor kegyurasága és vele az annak falvaiban összeírt gabona.

98 Bakócz 1502-ben megvásárolta a várnak és tartozékainak azt a részét is, amely leánynegyedként a legifjabb Garai János leányának, Hedvignek, Ta

I

loci Péter horvát bánnal kötött házasságából származó unokáját, Gábort illette.

99 Az erről szóló oklevél felsorolja a vár tartozékait, amelyek közel azonosak voltak az 1478-as Garai-Szécsi osztozkodásban szereplőkkel, vagyis Doba, Nagyberzseny és Torna Veszprém megyében, Gálosháza, Gecseny, Hoszszúfalu, Jánosháza, Karakó, Keresztúr, Nagyság, Szentoldor, Szentpéterháza, Taskánd, Varsány és Vámospereszteg Vas megyében. Az új tulajdonos birtokba iktatása ellen később Gosztonyi János győri püspök tiltakozott megbízottja útján, mivel Somlyó várát néhai Garai László a győri püspökségre hagyományozta. Ebből a tiltakozásból tudható meg, hogy Bakócz Somlyót már akkor unokaöccsének, Erdődy Péternek adta át.

100 Erdődy ugyan hivatalosan csak Bakócz 1517. évi végrendelete értelmében lett Somlyó ura, gyakorlatilag azonban már előbb is birtokolta azt, sőt a továbbiakban ismertetett adatok alapján úgy látszik, Somlyón, illetve annak uradalmi központjában, Jánosházán, az általa építtetett kastélyában lakott.

101 Az új század elejéről fennmaradt, Somlyóra vonatkozó oklevelek is azt bizonyítják, hogy a vár Erdődy Péter kezén volt. Dömölki Márton ugyanúgy Bakócz Tamás érsek és az ő közös várnagya volt 1503-ban,

102 mint 1509-ben és 1511-ben Csöglei Jakab Miklós.'

03 1 507-ben Bakócz esz-