Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

KOPPÁNY TIBOR: A Veszprém megyei Somlyó vára

A Himfîek 1391-ben is pereskedtek a somlyói várnagygyal, akkor már Lóránt mesterrel, mert az megverte egy ardói jobbágyukat és megsebesítette ottani officiálisukat, amikor a Garaiak ugodi alvárnagya erőszakkal akart onnét jobbágyokat elköltöztetni.

36 Meg nem nevezett somlyói és ugodi várnagyait 1398-ban utasította Garai János, hogy a bakonybéli apátság Pápa körüli birtokait védjék meg a pápai polgárokkal szemben.

37 A Garai testvérek számára szóló, 1389. évi adományt Zsigmond király 1408-ban új adománylevéllel erősítette meg. Ettől kezdve az abban szereplő birtokok, köztük Somlyó vára is, egyedül Garai Miklóst és Jánost illette. Az adománylevélnek ez a Nagy Lajos király által 1343-ban bevezetett reformja ugyanis kizárta a magyar jogszokásban addig érvényes rokonság, a közös őstől származó nemzetség tagjainak birtoklását és öröklését, ebben az esetben a Garai család Bánfi ágát.

38 Az oklevélben a várhoz tartozó Vas megyei falvak is szerepelnek. Irnosdháza, amely a későbbi Szentpéterfalvával azonos, Karakó a vámjával, Nagyság, Peresztegfő, Szentulrikpereszteg, Szergény és Teskánd, valamint a Zala megyei Kolon és Magyarod, hiányzik viszont az 1389-ben már említett három Veszprém megyei település, Berzseny, Doba és Torna. Avarról fennmaradt, 1410 és 1419 közötti időből származó adatok többsége csupán a környéken hatalmaskodó somlyói várnagyok nevét örökítette meg.

39 Közöttük 1405 és 1411 között többször szerepel Somkereki Erdélyi Miklós fia Antal, aki ezekben azévekben ugyanakkorfamiliárisként Garai Miklós nádornak, egyben több megye ispánjának sárosi alispánja is volt, 1423-ban pedig alnádora.

40 A maga is tehetős, Torda megyei középbirtokos nemes 1410-ben kastélyépítési engedélyt, 1415-ben birodalmi nemességet és ahhoz címeres levelet, valamint várépítési engedélyt kapott Zsigmondtól.

41 1407-ben a Pápai család tagjai pereskedtek vele, elhajtott marháik miatt,

42 1409-ben pedig a Csatáriak gyanúsították rokonuk megölésével, amiben ártatlannak minősült.

43 Ebben az évben kelt az az oklevél is, amely arról tudósít, hogy Szentmártonfölde birtok eredetileg a vásárhelyi apácák tulajdona volt, s azt az 1380-as években említett királyi várnagy, Mikes bán unokája Ákos erőszakkal foglalta Somlyó várához

44 1411-ben Erdélyi Antal a gersei Pethőkkel pereskedett a Vas megyei Gerse faluban történt véres összetűzés miatt.

45 Az 1413-ban említett Erdélyi Jakab fia Gergely korábbi somlyói várnagy valószínűleg nem volt rokona, hanem otthonról hozott familiárisaként alvárnagya.

46 Az évtized végén, 1419-ben a döbröntei Himfi család közeli Galsa falujából hajtottak el állatokat Garai János somlyói várnagyai, Balai Domonkos és Pápai György, valamint famulusuk, Pécselyi Gáspár.

47 Garai Miklós nádor és öccse, az ozorai bán János, Somlyó várához tartozó uradalmáról, annak falvairól 1428-ból maradt újabb, a lakott gazdaságokról készült összeírás.

48 Ebben nem a teljes váruradalom, csak a Vas megyei falvak, Gecseny, Hosszúpereszteg, Jánosháza, Karakó, Keresztúr, Ság és Szentoldorpereszteg szerepel a két birtokos közötti porta megosztásban. A jegyzék azt a portaszámot tartalmazza, amely után a Garaiak nem fizették be az adót.

49 Garai János abban az évben meghalt,0 Somlyó és uradalmának egyedüli birtokosa a nádor maradt. Az akkor már idős Garai Miklós 1432-ben Zsigmond király előtt megosztotta családi birtokait két fiával, Lászlóval és a legifjabb Miklóssal. Magának a Valkó megyei Szentlőrinc és a veszprémi Csesznek várait, valamint Cseverna kastélyát tartotta meg, Lászlóé lett Rohonc, Siklós, Ugod vára és a Pozsega megyei Újvár helye, a legifjabb Miklósé pedig a Baranya megyei Nekcse, a vasi Kőszeg két vára, Somlyó és a valkói Vicsodol.

51 Ez a családi birtokosztály érdekes módon nem úgy történt, amint az ezt megelőzően ismert 1428. évi, ekkor ugyanis nem falvanként osztoztak, hanem uradalmanként, illetve váranként, vagyis a korábbi jogszokás szerint. Garai Miklós nádor 1433-ban, a legifjabb Garai Miklós pedig 1435-1436 körül hunyt el,

52 ezt követően a család összes vára és azok uradalmai, valamint Somlyó egyedüli birtokosa Garai László maradt. Az évtized végéig tartó időből nem maradt további adat a várról, ami azt jelzi, hogy a vár és uradalma körül nem történt jelentősebb esemény. 1434-1435-ben még a legifjabb Miklós és László közös somlyói várnagyai, Mórochelyi Farkas és némái Kolos Jeromos szerepelnek egy arról szóló oklevélben, amely szerint a Vas megyei Szelestéről Szelestei György ötvenkét tehenét hajtattákel.

53 A század első felének békésebb kora Habsburg Albert király 1439-ben történt halála utáni polgárháború idején, 1440-től vált eseménydússá. Az országgyűlés által királlyá választott I. Ulászló elől Bécsbe menekült özvegy Erzsébet királyné hívei, köztük Garai László is, a királyné unokatestvére, fegyveres haddal szállták meg a Dunántúl nagy részét. Az ellenük indított hadjárat során még 1440-ben I. Ulászló seregeivel elfoglalta azt. Somlyót valószínűleg a Rozgonyiak foglalták el, Zalavárral együtt. 1446-ig ők tartották megszállva,

54 sőt alatta a tágabb környék biztosítására castellumot is építtettek. A várat elfoglaló Rozgonyi János és testvérei, Osvát és Rénold családjuknak abból az ifjabb ágából származott, amely eleinte Erzsébet királyné oldalán állt és csak Ulászló sikereinek hatására csatlakozott a királyhoz.

55 Átállásuk feltételezhetően 1440 őszén történhetett, amikor a király dunántúli hadjárata visszaszorította az Erzsébet-pártiakat. A Garai László birtokában levő Somlyó várát másképpen aligha foglalhatták volna el a korábban vele azonos oldalon levő Rozgonyi testvérek. Ebből az időből a Rozgonyi család tagjainak több, Somlyó várában kelt vagy a várról szóló oklevele ma-