Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)
KOPPÁNY TIBOR: A Veszprém megyei Somlyó vára
akkor, amikor a vár felépült. Ebben az esetben viszont feltételezhető, hogy a vár későbbi falvait 1332-től azért kapta - esetleg azokat is pro honore -, hogy azok jövedelméből ő építtesse fel a várat. Ezt a feltételezést alátámaszthatja az a tény, hogy Csenig 1350 körüli halálát követően, 1352 előtt, amint arról fentebb már szó esettjános nevű fia volt Somlyón a királyi várnagy. Az 1352-es adat mindenképpen azt bizonyítja, hogy a vár azt megelőzően épült. A várnak a 14. század közepe előtti létezését egyébként az a kétségtelenül hamis, a 14. században 1093-ra hamisított, de az oklevélkritika alapján valós helyzetet állító oklevél támasztja alá, amely szerint I. László király akkor erősítette meg a tihanyi apátságot a Castrum Somlyó közelében fekvő Szőllős birtokában. Az oklevél hamis voltát az apátság történetét megíró Erdélyi László bizonyította, azt állítva, hogy az 1389-1390 körül készült. A legújabb kutatás szerint az oklevelet 1324 körül hamisították, s ebben az esetben a várnak már akkor állnia kellett. Ha pedig ez így volt, akkor Csenig mester az 1332 és 1347 között a vasi birtoktestet a már felépített várhoz kaphatta/ 5 Mindez nem zárja ki azt a feltételezést, hogy a vár építtetője ő lehetett. Ugodi Csenig és Somlyó vára kapcsolatának ugyancsak feltételes bizonyítéka lehet az az oklevél, amely szerint 1347-ben a király előtt folytatott perben nyert kegyelemért, Henrik fia András sági hospes, a maga és rokonai nevében, Csenig mesternek adományozta a Somlyó-hegyen fekvő két szőlőjét. 22 A vár építésének indoka az lehetett, - és ez ismét csupán feltételezés - hogy I. Károly király hatalmának megszilárdítása érdekében igyekezett a királyi birtokokat mindenütt váruradalmakba szervezni. Vas és Veszprém megyék közös határvidékén a közeli Ság-hegyen levő és a 13. században Ságsomlyó nevű Árpád-kori vár pusztulása után nem volt a közelben királyi vár. Az először 1275ben említett Ságsomlyó vára, amelyet IV. László királytól akkor kapott Kőszegi Henrik, annak a Ság nevű falunak a határában feküdt, amelyet 1332-ben Ugodi Csenik kapott a királytól. 23 Pusztulása feltételezhetően I. Károly királynak a Kőszegiek ellen, 1317- ben vagy 1321-ben, legkésőbb pedig 1327-ben folytatott hadjárata alkalmával történhetett. 24 Amennyiben a feltételezés helyénvaló lenne, Somlyó várának építése az 1320-as években kezdődhetett és Ugodi Csenik mester 1349-1350 körüli halálát megelőzően fejeződhetett be. Ennek a 14. század második negyedére helyezhető várépítésnek kevés részlete ismert. A vár mai, legalább egy évszázaddal későbbi eredetű formája alig árul el valamit a feltételezhetően Ugodi Csenig mester által felépíttetett várról, amelyről a közelmúltban megindult régészeti feltárás nyújt csekély felvilágosítást. Feltételezhetően az a nagyméretű torony lehetett a középpontja, amelyet a feltárás során a felsővár nyugati, szabálytalan alaprajzú és vastag falában találtak meg. 23 A Somlyó hegy alatt fekvő Vásárhely apácakolostora nyomán a század közepétől Apácasomlyónak is nevezett vár a fent idézett adat szerint 1352 után is Himfi Benedek kezén volt. 1354-ben és 1363-ban újból Benedek mestert említik, mint „castellanus de Apachasomlyo"-t. 2è Az Apácasomlyó elnevezés az ország területén a 14. század folyamán létező további két Somlyó nevű vártól való megkülönböztetésre szolgálhatott. 2 '' Ezen néven szerepel a vár 1367-ben, 1380-ban, 1386-ban, 1389-ben és 1390ben is, 28 amikor már más volt a királyi castellanus. 1370-ben, az ugyancsak udvari lovag, Osl fia János királyi várnagy elődjéhez hasonlóan honorbirtokosként viselhette ezt a tisztséget, amint az 1380-ban királyi várnagyként szereplő néhai Mikes bán fia Istvánnak Ákos nevű fia is, aki azelőtt több megye királyi ispánja volt. 29 A királyi udvari lovagok közül kikerült várnagyok említése mellett 1353-ból várnagyként ismert Himfi Benedek testvéröccsének, Pálnak a neve, aki bátyja helyettese ebben a tisztségben, 1374-ből pedig András fia Miklósé, aki Osl fia János familiárisaként valószínűleg szintén alvárnagy volt. 30 1386-ban Apácasomlyó várát és tartozékait Mária királynő és férje, az akkor még brandenburgi őrgróf Luxenburgi Zsigmond, a római birodalom főkamarása, nyolcezer kétszáz aranyforintért több más birtokkal együtt mezőlaki Zámbó Miklós tárnokmesternek adta zálogba. 3 ' Három évvel később Zsigmond, már mint magyar király, visszavette Zámbótól és helyette a somogyi Segesd uradalmát adta neki. Az erről szóló oklevélben maradt a várra vonatkozó első építéstörténeti adat, említi ugyanis azt a pénzösszeget, amelyet Zámbó „Appochasomlow" várának javítására fordított. A feltételezhetően a 14. század első negyede körül emelt Somlyó várát eszerint 1386 és 1389 között Zámbó Miklós tárnokmester már javíttatta. 32 SOMLYÓ A GARAIAK BIRTOKÁBAN (1389-1479) ApácasomlyóvárátZsigmond király ugyanabban azévben, 1389-ben Garai Miklós macsói bánnak és öccsének, Jánosnak adományozta. Az erről szóló királyi oklevél említi azt az összeget, amelyet Zámbó a vár javítására fordított. 33 Az adománnyal kapcsolatban a következő évben, 1390-ben kelt oklevelében említi a király, hogy Apácasomlyó várát a Valkó megyei Ivánkaszentgyörgy castellumáért cserélte el a Garai testvérekkel. 34 A vár ettől kezdve a következő század végéig maradt a Garaiak birtokában. Még ebben az évben szerepel első ismert várnagyuk, Péter fia Péter, aki ellen néhai Himfi Benedek utódai éltek panasszal, mert aza Somlyótól délre fekvő Galsa falujukban hatalmaskodott. 35
