Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

FEHÉR ILDIKÓ: Szent László és Szent Lénárd freskói a siklósi várkápolna kegyúri fülkéjében

19. kép. Vince apát búcsúlevelének pecsétje a Szent Vér-ereklye ábrázolásával és az ereklye rekonstrukciója A bátai ereklyetartó rekonstrukciós rajza (a pecsét: Kónyi Mária - Holub József - Csalogány József - Dercsényi Dezső: A bátai apátság és Krisztus-vére ereklyéje. Budapest, 1940.46-47. alapján) „Az Krisztus mondja: Jertek én hozzám, mit futunk Rómában, Bódogasszonyhoz Colóniába, onnat a nagy Ágba. Bolcsós helyekre a szent Jakabhoz a Compostellába. Az, kinek nincsen annyi költsége, menjen csak Bátára, Avagy Kassára, avagy Váraddá, avagy csak Darnóra, De hol taníta minket az Krisztus ez fassangozásra?"

49 A török kori pusztítások idején az ereklye elveszett, 1539. július 26-án egy török támadás során elpusztult a bátai bencés kolostor is, alapfalai az 1937-es ásatások során kerültek elő/

0 A Szent Vér-ereklye tartójának ábrázolása néhány oklevél-pecsétjén és egy, a 16. század elején készült kegyérmén fennmaradt, ezek alapján készült el az ereklyetartó rekonstrukciós rajza.

5

' (19. kép) Mindez azért kiemelkedő jelentőségű a siklósi várkápolna szempontjából, mert Báta közelsége meghatározó szerepet játszhatott a Szent László és Szent Lénárd freskót keretező eucharisztikus ábrázolások - Agnus Dei, kehely és ostya, Imago Pietatis - létrejöttében.

52 Az 1963-as restaurátori beszámolóból megtudtuk, hogy a fülke boltozatának és oldalfalának freskói a két Szent Lénárd és Szent László freskó közül egyértelműen a korábbihoz tartoznak. Az eucharisztikus kehely az ekkoriban zajló huszita mozgalom vallási jelképe is volt, melyet Miesi Jakab prágai magister vezetett be és Husz János nem sokkal 1415 előtt hagyott jóvá. Talán nem véletlen, hogy a Szent Vérkultusz kezdetét jelentő királyi búcsúengedély kiadásakor, ugyanebben az évben írta alá Zsigmond király a Husz János máglyahalálát elrendelő ítéletet is a konstanzi zsinat (1414-1418) egyik legtöbbet vitatott egyházpolitikai ese20. kép. Siklós, várkápolna, oratóriumablak (Szerző felvétele) menyeként. Ezzel együtt a zsinat határozatban korlátozta a kehely használatát is. A két esemény közötti nyilvánvaló kapcsolatra mutat rá, hogy Zsigmond a bátai búcsúlevél kiállításakor hangsúlyozta a Szent Vér-ereklyének a délvidéki eretnekséggel szemben alkalmazható erejét is. Ezen túl csak elképzeléseink lehetnek arról, hogy milyen kapcsolat köti össze a Husz János kivégzése körüli eseményeket és a bátai Szentvér kultusz megalapítását. A konstanzi zsinaton az egyházszakadás megszüntetése, a huszita kérdés megoldása mindenképp Zsigmond tekintélyét öregbítette. A bátai ereklye története az 1415-ös év eseményein kívül a siklósi várkápolna későbbi dekorációival is kapcsolatban áll. Majd száz évvel később, 1512-ben a bátai apátság kegyura, Perényi Imre nádor fia, Péter fegyverrel tört az apátságra: szétkergette a szerzeteseket és lovait - mint egy istállóban -, a kolostorban helyezte el. A Szent Vérereklyét pedig saját kezével megragadta és siklósi várába vitte, ahol - a források szerint - egy kápolnát is építtetett számára. Az elrabolt ereklye azonban 1521-ben ismét viszszakerült Bátára, a hely kegyuraságát pedig ezért vette vissza magának 1516-ban II. Ulászló.

53 Nyilvánvalóan a várkápolnát alakították át a Szent Vér őrzési helyéül. A vár-