Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - PRAKFALVI ENDRE: Az ötvenes-hatvanas évek színvilága (építészettörténeti színvázlat)

magyar klasszicizmus stilisztikai kérdéseit boncolgatva, a színvilágról említést sem tesz. Építés - Építészet, 1951, 9/10. 502-513. A pesti vármegyeháza klasszicista épületének ostrom utáni helyreállítása igen fontos műemlékes munka volt. A részletes beszámoló a színek szempontjából alig értékelhető, Vasquez színezett metszetére történik csupán utalás, ld. Építés - Építészet, 1950, 2.110. 15 A Gubacsi hídfői kísérleti lakótelepre tervezett iskola színezett főhomlokzati rajzát Tálos Gyula készítette (1954); a képet az okker a világosbarna és az égetett siena uralja (Budapest, Magyar Építészeti Múzeum, Itsz. nélkül. M=1:50, 55 x 148,5 cm). Az épülete aktuális állapotára, a tervhez képest redukálódott a színvilág; okker és világos barna, lásd Prakfalvi 1999. (12. jegyzetben i m.) 58. (felújítás után). CSERBA DEZSÓ: A Gubacsi hídfői lakótelep. Magyar Építőművészet, 1956, 4.103-111.- vezető tervező: Molnár Péter. 16 Magyar Építőművészet, 1953, 1/2. 19-40. Weichinger Károly és társai 1953-ban az Építőipari Egyetem horizontális karakterű épületeire készített tervlapjait a vörösesbarnás szín uralja, a struktív elemek, oszlopok, párkányok díszítő részletformák rózsaszínes árnyalatúak a rajzokon. Ld. Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959. (2. jegyzetben i. m.) címlapkép - Budapest, Magyar Építészeti Múzeum, Itsz. 73.15.58. A terv az egykorú bírálat szerint derűs és optimista, nyilván ehhez az érzethez a színek harmóniája is hozzájárult. Magyar Építőművészet, 1954, 1/2. 26. 17 Vö. Modern és szocreál 2006. (6. jegyzetben i. m.) 152-153., 172-173. (Rimanóczy Kossuth-díjának indoklásában az egyetem belsőépítészeti kiképzésének magas művészi színvonalát hangsúlyozták.) A Dabasi kúriákra ld. JELENIK KATALIN - KLANICZAY PÉTER: Építészeti értékek Dabason. A klasszicista kúriák múltja és jelene. Da bas, 2000. (A számos színes felvétel lehetőséget nyújt az összevetésre) 18 Magyar Építőművészet, 1953, 5/6. 155., 169. Budapest XIII., Fiastyúk utcai lakótelep színeire ld. Budapesti Városépítési Tervező Vállalat 1949-1959. Szerk. Gyöngyösi István, Rojkó Ervin. Budapest, [1959], 19 Sztálinváros topográfiai színtű feldolgozásra ld. FEHÉRVÁRI ZOLTÁN PRAKFALVI ENDRE: Dunaújváros építészeti értékeinek vizsgálata l-ll. Kézirat. Hild—Ybl Alapítvány, 2004/2005. (megjelenés alatt) - vö.: Dunaújváros története. Szerk. Erdős Ferenc, Pongrácz Zsuzsanna. Dunaújváros, 2000. A Bartók főbejárata (színes műmelléklet). MARJSSNÉ LENDVAI MÁRTA - PONGRÁCZ ZSUZSANNA: Dunaújváros története képeslapokon. Dunaújváros, 2000. 78. Dunaújvárosban a Vasmű út (egykor Sztálin út) hitelesnek tekinthető homlokzati felújítására, színezésére, ld. Műemlékvédelem, 50,2006,5. címlapját. Irodaház és szálló (részlet).Tervező: Zilahy István, 1952-1953. 20 FEHÉRVÁRI ZOLTÁN - PRAKFALVI ENDRE: A Pannónia Filmstúdió Szinkronműterme. Modern és szocreál. Szerk. Fehérvári Zoltán, Hajdú Virág, Prakfalvi Endre. Budapest, 2006. 81-100. 21 A Magyar Építőművészek Szövetsége kibővített vezetőségi ülése a város és lakásépítés feladatairól. Magyar Építőművészet, 1953, 11/12. 363-370. (A MÉSz a párt- és kormány új programjával kapcsolatos város- és lakásépítési feladatok építőművészeti kérdéseit tárgyalta meg.) 22 SZENDRŰI JENŐ: Három ipari épület. Magyar Építőművészet, 1953, 7/8. 236-239. 23 Ipari Építészeti Szemle, No 10. 1954. 24, 57. skk. A raszterképzés tekintetében nagyon hasonló a sztálinvárosi irodaszárny részhez, Molnár Péter - Malomsoky József Irodaháza Debrecenben, 1950-1953. Ld. Molnár Péter (1925-2000) építészete. Szerk. Apáti Nagy Mariann, Pazar Béla. Budapest, 2004.26. Magyar építészet 1945-1955. Főszerk. Szendrői Jenő. Budapest, [1956].; Mezőgazdasági építészet című fejezete, 1955. is csupán néhány színes oldalt közöl, terveket. Belsőépítészeti szempontból érdekes a Gádoros Lajos - Németh István (a Népstadion enteriőrjeinek tervezője) jegyzete, Győri Színház görögös kialakítású színház terme. 24 BORSÁNYI PÁL: Új építőanyagaink és alkalmazásuk. Magyar Építőművészet, 1956, 6. 181-187. (Számos példával). Megjegyzendő azonban, hogy a gyártás folyamatában a színek egyöntetűsége nehezen volt tartható. Egy épületen belül is adódtak árnyalatbeli eltérések. 25 PRAKFALVI ENDRE: A Siófoki Meteorológiai Obszervatórium és Viharjelző Állomás. Modern és szocreál. Szerk. Fehérvári Zoltán, Hajdú Virág, Prakfalvi Endre. Budapest, 2006. 101-112. - a színadásban állítólag Kovács Margit keramikusművészek is szerepe volt. Az épülettel indított változásokról összefoglalóan, PRAKFALVI ENDRE: A hatvanas évek építészetéről. Hatvanas évek Magyarországon. Tanulmányok. Szerk. Rainer M. János. Budapest, 2004. 474. 26 Magyar Építőművészet, 1957, 1/2. 5. - vö.: Pavilon építészet a 19-20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Szerk. Fehérvári Zoltán, Hajdú Virág, Prakfalvi Endre. Budapest, 2001. 8,143. 27 Magyar Építőművészet, 1958. 55-57. Callmeyer, Tátika éttermének színértékeire, ld. Magyar Építőművészet, 1963, 5. 41. A nád héjalásra (változó színű anyag!) ld. Sió csárda. Tervezte: Makovecz Imre, Magyar Építőművészet, 1966,4. 32-37. 28 VARGA ISTVÁN - KUBINSZKY MIHÁI Y: Megyei Kórház klubháza, Győr. Magyar Építőművészet, 1969,4. 10-13, 62. Arc'4, 2000. 53. skk. 29 Vö. BENE LÁSZLÓ: Lakásépítkezések Budapesten. Magyar Építőművészet, 1959, 5/6. 154. skk. Tervezők, mások mellett: Schall József, Tőkés György, Boross Zoltán, Ivánka András, Hófer Miklós, Dul Dezső, Pintér Béla. 30 Magyar Építőművészet, 1960, 1. 33-34. 31 Magyar Építőművészet, 1957, 3-4. 57. skk. 32 Magyar Építőművészet, 1960, 5. 48-49. Új anyagok is megjelentek a „piacon". A Colorkémia üvegnemezzel erősített poliészter hullám és síklemeze különböző színekben, uo. 61. 33 Tervezés 1956-1958, kivitelezés 1956-1961. Áruházbelsők: Gregersen Hugó. Magyar Építőművészet, 1958, 3. 107-109. és 1963, 3. 18-22. A színezés szempontjából is fontosak a sgraffitók. Ehhez a kérdéshez lásd. Budai Aurél: Bp. Főváros Elektromos Művei szolgálati lakóháza XIII, Gogol u. 14. Magyar Építőművészet, 1962,1.50-51. 34 Magyar Építőművészet, 1967,1.9. skk. Tervező: Azbej Sándor. A belsőben Barcsay Jenő mozaik kompozícióját láthatjuk. 35 Magyar Építőművészet, 1960, 3. Tervezők - távolról sem a teljesség igényével - Janáky István, Mináry Olga, P. Mueller Éva, Farkasdy Zoltán, Svastits Géza, Zalaváry Lajos, Schmidt Tibor, Borvendég Béla. 36 Chemolimpex - OTP Irodaház. Tervező: Gulyás Zoltán. Az azóta sajnálatos módon eltávolított finomszemcsés szürke gránitlap burkolatot a felrobbantott és ekkor újjáépülő Erzsébet híd pilléreiről mentették át a házra. Magyar Építőművészet, 1964, 1. 24. Hotel Duna Interkontinental. Tervezők: Finta József- Kovácsy László. Magyar Építőművészet, 1970, 6. 19. skk. SOTE KOKI toronyház, Tervező: Kemper Ervin (Budapest IX, Üllői út) - Ipari Építészeti Szemle, No 18. 1960. 39-45. A magyar építészet 1945. utáni történetének válogatott irodalom jegyzékét Id.: PRAKFALVI ENDRE: Magyar építészet 1945-1959. Periodizációs vázlat. Modern és szocreál. Szerk. Fehérvári Zoltán, Hajdú Virág, Prakfalvi Endre. Budapest, 2006. 9.: 1. jegyzet. Számos színes képet találunk, Magyar építészet. 6. A szecessziótól napjainkig. Főszerk. Ritoók Pál. Budapest, 2004. 37 Magyar Építőművészet, 1965, 1. 52-53.; Magyar Építőipar, 1967, 1. 6-7. Jánossy György Kazincbarcikai kórház épületének homlokzatain kifejezetten ráerősített a nyers vasbeton jellegre, a felületeket a plaszticitás érdekében „szőrös" deszkazsaluzattal alakította. Magyar Építőművészet, 1964, 3.42. 38 Ld. pl. Salgótarján városközpont, ahol „mai értelemben vett monumentalizmus született" - de a színe lényegtelen. Magyar Építőművészet, 1968, 2.60. Jurcsik Károly is csupán leíró jelleggel említi meg a korszakban szintén kiemelkedő fontosságú Szekszárd város főterét képző épületeinek színeit: klinker, lila színű palaburkolatok, a nyílászárók sötétre pácoltak. Magyar Építőművészet, 1970, 1.17. 39 Példának okáért a Budapest Körszálló - tervező: Szrogh György azóta eltávolított torony-mellvéd szalagjának Miskolcon gyártott 2 x 2 cm-es üvegmozaik burkolata rakásmódjának és színeinek egykori mivoltára hitelt érdemlő dokumentációval nem rendelkezem. Vö.: Magyar Építőművészet, 1968,4. 26.