Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - BÓNA ISTVÁN: Válogatás az elmúlt évek homlokzatrestaurálásaiból

A KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA ANDRÁSSY ÚTI SGRAFFITÓS HOMLOKZATÁNAK RESTAURÁLÁSA A következő jelentősebb munka a Képzőművészeti Főiskola sgraffitós homlokzatának restaurálása volt 1996— 1997-ben.

8 Itt az volt az érdekes, hogy főleg a korábban restaurált részek mentek tönkre. A második emeleten már nem volt eredeti 19. századi felület, mégis ez volt a legroszszabb állapotban. (18. kép) A második emeleti falazat vizsgálatakor kiderült, hogy az több helyen nedves volt, aktív károsító folyamatok zajlottak benne. Ennek elhárítása meghaladja a restaurátor kompetenciáját, ezért felkértem Várfalvi Jánost, a BME oktatóját a probléma megoldására. Neki a vizsgálatokkal, szerkezeti átalakításokkal és a szárítással együtt egy évre volt szüksége a problémák megoldásához, ezért a második emelet restaurálását el kellett halasztanunk. Hogy a döntésünk mennyire helyes volt, azt bizonyítja, hogy a korábban, a sorozatos helyreállítások után mindig gyorsan romló második emelet ma, tíz év után kifogástalan állapotban van. (79. kép) A homlokzat sgraffitóinak nagy része már korábban elpusztult. Az összes kiegészítések olyan rossz állapotban voltak, hogy el kellett távolítani őket. A gyors romlás oka valószínűleg az volt, hogy a korábbi restaurátorok a vakolatba dolomitport kevertek. Ez a levegő kénhidrogénje hatására magnézium-szulfáttá alakult, ami az egyik legkárosabb sófajta az épületekben. A laboratóriumi vizsgálatok,

9 minden károsodásnál magnézium-szulfátot mutattak ki. Eredeti felületek az első emeleti ablak alatt és az ablakok fölött, a párkánytól védett részeken maradtak. Ezeket két részre osztottuk: a helyszínen restaurálható és leválasztandó részekre. Voltak ugyanis annyira károsodott felületek, melyeknek helyszínen való megőrzése lehetetlennek tűnt. A leválasztott részek talán hamarosan ki lesznek állítva az egyetem folyosóin. A helyszínen restaurálható felületeket előbb triammónium-citrát segítségével megtisztítottuk. Az elvált részeket Ledan TB 1 injektáló vakolattal rögzítettük. Ezután a sgraffitókat lakkbenzinnel kétszeresére hígított Wacker Steinfestiger OH beitatásával szilárdítottuk. A kopásokat mész festékkel retusáltuk. A hiányzó részeket eredeti technikával rekonstruáltuk. A fekete vakolat összetétele mész,

10 homok, vasoxid fekete és barna pigment. A sárga meszelt felületek mész és szervetlen pigment keverékéből állnak, kevés finom kvarchomok hozzáadásával. A mintákat perforált karton (spolvero) segítségével vittük át a falra és nedvesben kivágtuk őket a vakolatból. (20. kép) A kész falat Wacker SMK 2100 szilikon mikroemulzióval hidrofobizáltuk. Ezt a döntést az Andrássy út rendkívül szennyezett levegője indokolja. Eddig úgy tűnik, jó döntés volt. Meg kell jegyeznem, hogy az egyszerű vakolatokat egy építőipari cég javította, egy angol szabadalmú, speciális, műemléki használatra ajánlott cementes anyaggal. Az ő vakolataik már a következő évben körbe repedeztek, a mi meszes vakolataink máig tökéletesek. A falak nem sgraffitós felületeit Ca parol szilikon festékkel festettük le. A homlokzat máig elég jó állapotban van. A retusaink kicsit megsötétedtek, ez a mész-festék természetes tulajdonsága. Fontos munka volt az Andrássy út 122. számú ház második emeleti ablaksora alatti Lotz-freskók helyreállítása, 1998-ban." A ház nem műemlék. A freskókat 1954-ben Porubszky Ede teljesen átfestette. (21 -22. kép) Ez azért történhetett, mert az eredeti festményt a vastag fekete gipszkéreg már gyakorlatilag teljesen eltakarta. A figurális festmények freskótechnikával készültek, az ornamentikát freskóban kezdték és szekkóban fejezték be. A legrosszabb állapotban az Andrássy úti homlokzaton a Galathea diadala kép volt, melynek szinte teljes középső része elvált a falazattól. Az átfestés anyaga elkrétásodott, ezért azt mechanikusan el tudtuk távolítani. A vastag, fekete gipszkérget diammónium-citrát segítségével sikeresen leoldottuk, így szinte épségben előkerült Lötz eredeti műve. A kisebb vakolat-elválásokat mész, kréta és ammónium-karbamát keverékével injektáltuk. Az elő-szilárdítást Syton X 30 segítségével végeztük. A Bajza utcai fronton a szilárdítás-fixálás hígított Wacker Steinfestiger OH-val készült. A retusálási akvarellel végeztük, amit aztán Steinfestigerrel fixáltunk.'

2 Az Andrássy úti homlokzatnál már nagyon siettettek minket ezért ott más eljárást kellett választanunk. A Galatea-képet át kellett ragasztanunk, hogy a konzerválás során ne essen le. A kép alatt akkor még hiányzott a ma látható párkány, ezért alulról hozzá tudtunk férni. A festékréteg alatti, elporlott vakolatot alulról kikapartuk. Ezután a megmaradt részeket Sytonnal szilárdítottuk. A mintegy egy négyzetméteres, alul nyitott üregbe kis, hosszú nyelű spatulákkal, rétegről rétegre felépítve mészhomok vakolatot nyomkodtunk be. A művelet tökéletesen sikerült, a freskó ma is épen áll a helyén. A fixálást itt Wacker SMK 2100 beitatásával végeztük, a retusok részben szilikon, részben akril művészfestékkel készültek. Ez a ház azért lehet fontos, mert kényszerűségből ugyan, de két különböző eljárással restauráltunk. Igy lehetővé válik a két módszer összevetése. A Bajza utcai front az igazán szívünk szerint való. Itt egy nyitott, hidrofil rendszert alkalmaztunk, teljesen elkerülve a műanyagok használatát. Az Andrássy úton a festményt hidrofobizáltuk (SMK 2100), a retusok diszperziós anyagokkal készültek. A Bajza