Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

KOPPÁNY TIBOR: A Veszprém megyei Somlyó vára

család levéltára. Capsa 17, 35-37. p. [továbbiakban: MOL, A Lippay család levéltára] 134 MOL, A Lippay család levéltára, Capsa 17., 32-34. p. 135 MOL, A Lippay család levéltára, Capsa 21., fasc. 2. 136 1547-1551: MOL, A Lippay család levéltára, Capsa 17. fasc. 2. 137 Choron András személyére, vezető és katonai szereplésére és birto­kaira az adatok sokasága miatt terjedelmi okok miatt itt nem lehet kitérni, azok egy részére: KOPPÁNY TIBOR: A devecseri kastély kutatása. Építés- Építészettudomány, 15. 1983. 261-271., illetve: KOPPÁNY TIBOR: A castellumtól a kastélyig. Tanulmányok a magyarországi kastélyépítés történetéből. Budapest, 2006. 67-78. tartalmaz adatokat. 138 TAKÁTS 1925. (123. jegyzetben i. m.) 261. 139 LUKCSICS 1923. (103. jegyzetben i. m.) 98. 140 Uo., 100. 141 MOL, Magyar Kamara archívuma, E. 200. Acta deversarum familiarum, 3. cs., 5. téka, f. 19. és 11. cs, 26. téka, f. 99. 142 MOL, P. 107. Vörösvári Erdődy-levéltár, 3. cs., Series B., fasc. E. fa. 62­71. és MOL, A hg. Batthyány család levéltára. P. 1341. lllésházy-levél­tár, Lad. 18., fasc. 1., no. 3. [továbbiakban MOL, lllésházy-levéltár). 143 MOL, A hg. Batthyány család levéltára, P. 1313. Acta Antiqua, Alm. 3., Lad. 8., no. 55. 144 PÁLFFY GÉZA: A császárváros védelmében. A győri főkapitányság történe­te 1526-1598. Győr, 1999. 113-114., 116. 145 MOL. A Magyar Kamara archívuma, Acta diversarum familiarum, 11. cs., 26. téka, f. 94. 146 MOL. lllésházy-levéltár, Lad. 18., fasc. 6., no. 3. és Lippay-levéltár, Capsa 17., fasc. 1. 147 MOL. Lippay-levéltár, Capsa 1 7., fasc. 1. 148 Uo. 149 LUKCSICS 1923. (103. jegyzetben i. m.) 85. 150 Uo., 101-105. 151 Uo., 106-108. 152 Uo, 102., 104., 105. 153 MOL, lllésházy-levéltár, Lad. 18, fasc. 2., szövege alapján „de novo" építtette, a ma is álló épület tanúsága szerint azonban végleges bir­tokbavételét követően csupán bővítése történt. 154 Kabold egyik felét feleségével, Svetkovics Máriával kapta, a másik felét 1555-ben sógorától, Svetkovics Ádámtól vásárolta: MOL, lllésházy-levéltár, Lad. 18., fasc. 2., no. 1 -4., 7. 155 JEDLICSKA PÁL: Kiskárpátiemlékek. II. Eger, 1891., 231-233. 156 HORVÁTH FERENC: Osztrák levéltári források Nyugat-Dunántúl 16. száza­di történetéhez. I. Bécsi források. 2. Vasi Szemle, 39, 1985, 1. 88-107. 157 Az 1561-ben kapott bárói címre BUZÁSI JÁNOS: A birodalmi udvari ta­nács és a birodalmi kancellária levéltára. Budapest, 1979. 88. 158 A két tisztséget 1571-ben kapta a királytól: MOL, R 234. A hg. Feste­tics család keszthelyi levéltára, Ser. II., fasc. 4, no. 7-8. 159 PAYR SÁNDOR: A soproni evangélikus egyházközség története. I. A refor­máció kezdetétől az 1681. évi országgyűlésig. Sopron, 1917.164. 160 REIZNER 1893. (20 jegyzetben i. m.)613. 161 LUKCSICS 1923. (103. jegyzetben i. m.) 109. 162 SZÁNTÓ (128. jegyzetben i. m.) 1960.82. 163 LUKCSICS 1923. (103. jegyzetben i. m.) 101. 164 Uo, 102. 165 Uo„ 106. 166 PÁIFFY 1999. (144. jegyzetben i. m.) 146., 159. 167 MOL, A Magyar Kamara archívuma. E. 185. A Nádasdy család levél­tára, 1540. Miss. Pethő János, f. 86. Közlése: KOMÁROMY ANDRÁS: Gersei Petheő János levelei Nádasdy Tamáshoz. 1550-1562. Történelmi Tár; Úf.5. 1904.420-421. 168 HORVÁTH 1985.88-107. 169 MOL, R. 284. Véghely Dezső levéltári gyűjteménye, Choron-család. 170 MOL, E. 148. Neoregestrata Acta, fasc. 383., no. 1. 171 REIZNER 1893. (20. jegyzetben i. m.)614. 172 MOL, P. 108. A hg. Esterházy család levéltára, Rep. 40., fasc. A, no. 5­6. 173 MOL, A hg. Esterházy család levéltára, Rep. 40., fasc. A„ no. 1. 174 MOL, Lippay-levéltár, Capsa 17., p. 54. és RÁTH 1868. 340-342. 175 PAYR SÁNDOR: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története. I. Sop­ron, 1924.175. 176 TAKÁTS 1925. (138. jegyzetben i. m.) 270. 177 KAZÁRY KÁROLY: A jánosházi gróf Erdődy-birtok és vár rövid története. Dunántúli Szemle, 7.1940. 67-68. 178 ILA - KOVACSICS 1964. (9. jegyzetben i. m.) 218. Kisberzseny 1531 után nem szerepel az adóösszeírásokban. 179 MOL, A hg. Esterházy-levéltár, Rep. 40., fasc. A., no. 38., 93. p. 180 MOL, A hg. Esterházy-levéltár, Rep. 40., fasc. A., no. 38., 93. p. a ro­konság leszármazási táblájával. A Koháry-Lippay részekre, 1637-ből: MERÉNYI LAJOS: Koháry Péterné Balassa Borbála végrendelete 1637. TörténelmiTár, Úf. 9.1908. 54.;a Liszthy részre 1634-ből: MOL, Lippay­levéltár, Capsa 17., 78. p.; a telekesi Törökre 1647-ből: MOL, lllésházy­levéltár, Lad. 18., fasc. 2.; az lllésházyra 1644-1645-ből, 1655-ből és 1690-ből: MOL, lllésházy-levéltár, Lad. 18., fasc. 5„ no. 1 -2. 181 MOL, Lippay-levéltár, Capsa 17., fasc. 1. 182 1667: Kéry Ferenc „in Arce Somlio et in Castello Janoshaza" részeit adja Zichy Istvánnak zálogba. 1689-ben Zichy Pál özvegye, Károlyi Kata írja: „sok fáratsággal és költséggel öszve szerezvén az Somlio Vári és Janoshazi Jószágot". Forrás: Id. 182. jegyzet. 183 MOL, lllésházy-levéltár, Lad. 18., fasc. 6„ no 17., 18., 19., 21., 22., 23. 184 MOL, P. 707. A Zichy család zsélyi levéltára, fasc. 38. et A. no. 12. 185 Uo, fasc. 38. et A. no. 30. 186 Uo., fasc. 38.etA.no. 20. 187 Gróf Eszterházy Antal kuruc generális tábori könyve 1706-1709. Függe­lék: Gróf Eszterházy Dániel tábornok jegyzőkönyve. 1708. Közli Thaly Kálmán. Budapest, 1902. 188 Uo, 94. 189 THALY KÁLMÁN: Sümeghi és ehhez tartozandó várakban most lévő munitiónak rövid specifícatiója. Adatok Zalamegye történetéhez. Szerk. Bátorfi Alajos. II. Nagykanizsa, 1876. 379. 190 MOL, lllésházy-levéltár, Lad. 18., fasc. 6., no. 55-56. 191 MOL, lllésházy-levéltár, Lad. 18., fasc. 6„ no. 57. 192 MOL, P. 237. Festetics-levéltár, F. VII., Vegyes iratok, 16.es., 14-15. p. CASTLE OF SOMLYÓ IN VESZPRÉM BY TIBOR KOPPÁNY In the middle of Transdanubia (Pannónia) the volcanic cone of Somlyó, administratively belonging to the county of Veszprém and rising above the plain, represents a vine­district that yields well. The ruins of one of the most ex­tensive castles of Hungary stand on a rock mass on the north-west slope of the mountain. The protection of the walls of the castle ruins, containing lots of interesting de­tails and also being known to public for centuries, com­menced in 2002. The organisation of the Hungarian cul­tural heritage protection was urged by the communities of the neighbouring villages and public interest to launch the protection of the extended ruins. There are no particu­lars available about the beginning of the historical frame. No written sources were kept of the first construction of the castle or of the life in the castle until the middle of the 14th century. The similar stone castles in the medieval Hungarian kingdom started being built from the end of the 12th century in royal centres. The landlord aristocracy was inspired to follow the example from the 13th century. The stone castles of the aristocracy occupied a gradually increasing position in the civil wars as a result of the de­clining royal power towards the end of the 13th century. The families of the leading landowners strove to establish 'petty monarchies' independent of the king. The illustri­ous Kőszegi family managing important public positions

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom