Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

JANKÓ FERENC: A történelmi külvárosok épített öröksége – településmorfológiai megközelítésben

6. ábra. Pápa történelmi városrész épületállományának morfológiája. Melléktérkép: zárt beépítésű telkek, 2004. Jelmagyarázat: I. földszintes II. emeletes házak a: oromzatos nyeregtetővel b: oromzatos félnyeregtetővel c: kontyos nyeregtetővel d: kontyos félnyeregtetővel e: átmeneti típus f: városi ház g: egyéb házforma h: tömbszerű i: templom, toronyszerű építmény gyedben érdemelné meg a kiemelt figyelmet mind a városfejlesztés és -rendezés (innen még meg is van), mind a városvezetés részéről. Ennek egyik lecsapódása lehetne a negyed műemléki jelentőségű területté nyilvánítása, illetve tudatos városfelújítási akciók, programok beindítása. Veszprém külvárosaiban nagyfokú átalakulás-átépítés zajlik, a helyenként nagyon kontrasztos külvárosok (leginkább talán a Buhim-völgy-Giricses-domb), gyűrűként veszik körbe a szinte skanzenként működő Várnegyedet. A még nagyszámú falusias épített örökség így egyre inkább fragmentálódik, s félő, hogy a megmentése érdekében - az EKF 2010 pályázat és a városfejlesztési stratégiai elképzelések szerint - megmozdulni látszó közszféra már bizonyos értelemben elkésik a megőrizve megújító városrehabilitáció megvalósításával.

13 Az általam empirikusan fel nem mért győri, pécsi külvárosok, illetve a morfológiai hasonlóság alapján ide sorolható mezővárosias Mosón újabban egyaránt a figyelem középpontjába került. Utóbbi például akcióprogramot dolgozott ki Mosón rehabilitációjára, amelyhez EU-s és hazai forrásokat kívánnak bevonni pályázati úton. Az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázaton győztes Pécs a Zsolnay-gyár kulturális negyedként elképzelt rehabilitációja mellett, a közterületek, parkok fejlesztését tervezi, ami nemcsak a belvárosra, hanem pl. a Tettyére, a Budai külvárosra, az Uránvárosra, stb. is kiterjedne, ahol a komplex rehabilitáció elindítójának is szánják.

14 Győrben, hasonló célzattal a történelmi belvárosban két projekt - a Széchenyi tér és a Bécsikapu tér rekonstrukciója, tehát szintén elsősorban közterület-fejlesztés - valósult volna meg a pályázat keretében. Az EKF pályázati anyagok - elsősorban Pécs és Győr esetében - legnagyobb újdonsága, hogy a városok felfedezték történelmi külvárosaikat. Nemcsak a hagyományos turistacélpontokat, a belvárosokat és azok értékeit hangsúlyozták a pályázatban, hanem az útikönyvekben többnyire alig megjelenő történelmi külvárosok fejlesztési lehetőségére is rátaláltak. Pécs egészen odáig megy, hogy kikiáltja: a Tettye városrész hazánk egyetlen történelmi korú külvárosa-jóllehet, ez korántsem így van.

15 Győr az Újvárosban rejlő lehetőségeket ismeri fel, a pályázati anyagot megelőző városfejlesztési anyagokban fokozatosanjelenik meg az újvárosi rehabilitáció programja. A stratégiai programban még„csupán"az Újváros történeti beépítésének megmentését hangsúlyozzák, a fejlesztési koncepcióban viszont már közterület fejlesztési szándék is kapcsolódott ehhez. Érdekesség, hogy ebben még nagy alapterületű kereskedelmi létesítmény telepítését irányozták elő, a nem versenyképes, kisebb területű egységek bezárása miatt. Ezzel szemben a pályázati anyagban már egy„mezővárosi hangulatú"városrészt kívánnak újjáépíteni, ahol „kedvezőbb helyzetet teremtünk a helyi kisvállalkozások számának növelésére, a leszakadó városrészben új munkahelyek létrehozására, az itt élő roma közösség integrálására".'

6 A soproni pályázatban már kevéssé hangsúlyos a történelmi külvárosok megjelenése. Szó van a belváros és az északi külváros, a Szent Mihály-domb rekonstrukciójáról - a szóhasználat némileg megtévesztő - azonban főleg utóbbi esetén kevés konkrétum hangzik el: a magántőke 6. kép. Sopron, Szent Mihály-domb, a Gazda utca páratlan házsora 2005 (Szerző felvétele)