Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

JANKÓ FERENC: A történelmi külvárosok épített öröksége – településmorfológiai megközelítésben

meghaladja az 1945 előtti házak aránya. ATemető-hegyTizenháromváros és a Csapószer-Úrkút településrészek átépülése magánerős módon már az 1960-as, 1970-es években megindult, utóbbiban a kedvezőbb fekvés miatt a rendszerváltozás óta is intenzív a lakásépítés. Összességében a terepen tapasztalható rendkívül konfliktusos, illetve változatos városkép és az adatok alapján is megkérdőjeleződik a veszprémi történelmi külvárosok „történetisége". (4. ábra) Az említett városképi érték számbavételére a külvárosi épületállomány morfológiai sajátosságainak vizsgálatával nyílik mód. A településmorfológiai adat-felvételezésem kapcsán hangsúlyozni kell, hogy eltértem a településföldrajzi gyakorlattól, amely a házakat többnyire egy kategóriába osztja be." A terepen tapasztaltakalapján, és az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) szempontrendszerét is figyelembe véve külön kategorizáltam az épületeket alakjuk, tetőgerincüknek az utcával való viszonya, a homlokzat és tetőforma (morfológia), illetve a háznak a telekkel való kapcsolata (a beépítés jellege) alapján. A morfológiai kategóriákat, a szakirodalmi előzményeket is figyelembe véve alkottam meg.'

2 így elkülönítettem az utcafrontra merőleges tetőgerincű, fésűs vagy falusias csoportot, amin belül megkülönböztettem az oromzatos és a lekontyolt (ez már városiasabb forma) házakat nyeregtetős és fél nyeregtetős változatban, továbbá az utca vonalával párhuzamos gerincű házakat. Kategorizálásomban tehát döntően az utcaképet vettem 4. ábra. Veszprém történelmi városrész épületei építési korszak szerint, a városrészek morfológiai és statisztikai (szaggatott vonal) beosztásával. Melléktérkép: műemlék (a) és helyi védettségű (b) épületek, 2005. Jelmagyarázat: a: 1800 előtt b: 1800-1930 c: 1930-1945 d: 1945-1990 e: 1990 után 1: Belváros 2: Jeruzsálem-hegy 3: Temető-hegy-Tizenháromváros 4: Csapószer-Úrkút 5: Buhim-völgy-Giricses-domb 6: Cserhát figyelembe (hasonlóan a földrajzos elődökhöz), a településrendezésben megszokottal szemben nem vettem figyelembe az utcáról nem látható - többnyire kataszteri térképek segítségével megállapított - beépítési formát (L, U alakú, háromoldalú, négyoldalú, stb. udvarház). A beépítés jellege alapján az épületeket négy típusba soroltam: zártsorú, hézagos (de az utcavonalán álló épületek), ikres és egyéb (szabadon álló, nem az utcavonalon lévő épületek). Tehát némileg eltértem az OTÉK beosztásától (zártsorú, oldalhatáron álló, szabadon álló, kialakult). A 2. táblázatban a korábban említett és az alábbi térképeken szereplő bontásnál kevésbé részletesen szerepeltetem a házakat, mivel a félnyeregtetős oromzatos épületek nagyon ritkák, a félnyeregtetős kontyos háztípus pedig csak Sopronban fordul elő nagyobb számban. Itt ugyanis a várfalak miatti sűrűbb építkezés során - amikor gyakran a telek mindkét oldalán állt egy-egy ház - készakarva egymásnak támasztották a fésűs beépítésű házakat. Az utcavonalával párhuzamos tetőgerincű épületeket a 2. táblázatban az egyszerűség kedvéért városi háznak hívom, utalva arra, hogy ez a fajta morfológia már a városias fejlődést jelentette, még ha földszintes maradt is az épület. Az épületek utcafrontjának behajlítása gyakran úgy történt, hogy megmaradt az oromzatos ház, vagy a lekontyolt tetőidom arculati elkülöníthetősége, ezért egy „átmeneti" kategóriát is képeztem. Ez azonban szintén csak néhány helyen, mint pl. Kőszegen - ahol a Gyöngyös utcában városképi együttest is alkot - és Sopronban fordul elő, ezért ezek az épületek az egyéb kategóriába kerültek. Csakúgy, mint az itt most külön nem szerepeltetett „tömbös", rendszerint lapos tetős, nagytömegű épületek kategóriája és a mindenféle egyéb tetőforma - a sátortetős falusi típusháztól a tornyos villaépületig és jelenkori társaikig -, amelyek rendszerint a szabadon álló épületekrejellemzők. (2. táblázat) 4. kép. Pápa, Alsóváros. A földszintes beépítésű Széchenyi utca - háttérben a református templom, 2004 (Szerző felvétele)